20250927 Így múlik el a múlt dicsősége
orváth Ferenc írása
2025.09.27.
Mottó: a karizmatikus egyéniségek el szoktak használódni. A cigány közösségeket pedig építeni kell, nem felhasználni.
Nem, nem voltam kinn a mai Roma Büszkeség napján, Budapesten. Azt hittem, hogy a kiműtött fogam helyét fogom fájlalni, de nem úgy alakult. Majd, talán hétfőn. Hogy mégis leírom az érzéseimet, a kritikámat, azt Bangó Attila (Indián) miatt teszem. Ő volt az egyetlen, akit igazán tisztelettel hallottam beszélni a múltról, Setét Jenő (Bradáról) és talán ő volt az, aki még mindig képes abban hinni, hogy bár heterogén a magyarországi cigány közösség, egy valami mégis van, ami összekovácsol minket, az pedig a vérség. Persze, van egy másik dolog is: A nyilasok, a nácik régen sem és most sem válogatnának, hogy ki milyen nemzetséghez tartozik közülünk.
Hadd emlékezzek én is. Valaha 2019 év szeptemberében írtam egy jegyzetet az addig eltelt Roma Büszkeség napokról. Az első Roma Büszkeség Napjának a rendőrséggel való egyeztetését 2013-ban rám bízta Setét Jenő. Ott volt az egyeztetésen a felesége és egy közös barátunk is. Ma az eredeti iratok másolatai Molnár István Gábor barátunk levéltárában megtalálhatók. Akkor még egy szabadabb és élhetőbb Magyarországon éltünk.
A Magyarország roma mozgalmárjai, egyesüljetek tömbnek a nyolcadik strófája szólt erről. Ha, akarjátok a múltat is idézni olvassátok el. Egyet biztosan állíthatok: A 2013. október 19-iki Roma Pride volt az első, és az is szólt a legnagyobbat. Nem minden alakult úgy, ahogy szegény megboldogult Jenőnk tervezte, de tény, hogy az induláskori legbensőségesebb hangulat akkor volt. Aztán a rendezvény Blaha Lujza téri részén az MCP indulásának bejelentése már nem volt olyan osztatlan siker, de visszagondolva a múltbéli történésekre – bár a szervezők akaratán túlmutatott az, amit Horváth Aladár a beszédében hosszan részletezett –, talán mégis az tette fel a koronát arra napra.
Térjünk vissza 2025.09.27-re. A 11-ik Roma Pride-ra!
Ma már a társadalmi és a politikai légkör szinte teljesen megváltozott. Soha nem volt jó a cigányok vonatkozásában, de az 12 év sokat rontott a helyzeten. És most jöjjön a kritika, amit én gondolok:
Soha de soha nem volt Roma Pride csak és kizárólag a cigányok önerejéből, ami nem baj, de ronthat az összképen. A békeidőkben külföldi alapítványok is segítették, hogy a Roma March Magyarországon is megjelenhessen, teljes joggal.
Ahhoz, hogy egy tömegrendezvény jól sikerüljön, igazi karizmatikus egyéniségekre van szükség. Olyanokra, akiket meg akarnak hallgatni az emberek akit, vagy akiket követni akarnak. Setét Jenő egy igazi karizmatikus egyéniség, egy igen jó szónok volt, és bizony igen sokat tett le társadalom asztalára mielőtt akárcsak eszébe is jutott volna egy Roma Büszkeség Napját megszervezni. Országszerte ismerték a cigányok a 2011-es népszámlálás kapcsán is. Ő tényleg képes volt arra, hogy a különböző gyökerű romungrókat, oláh cigányokat, a beás cigányokat, vagy éppen a Gábor cigányokat is képes legyen megszólítani, és ami még fontosabb figyeljenek is rá!
Egy jó szervezéshez pedig sok pénz is kell. Nem kell ezt tagadni! Mint ahogy azt sem, hogy a cigányok anyagi helyzete miatt sok esetben elvárják még azok is az ingyenes utaztatást, akik megtehetnék, hogy kifizetnek egy vonat vagy egy buszjegyet. (Ne nevessetek kedves magyar testvérek, nálatok ugyanígy működik ez, csak mély csendben vagytok róla.)
A múltban, igen jó kapcsolat volt a budapesti cigányok között is, ez mára semmivé foszlott. A szokásos arcok már nem vonzanak, némelyek pedig messzire elbújnak ilyenkor, nehogy a Fidesz hatalom megtépázza az egójukat!
Nincsenek meg már a tanító jellegű klubok akár civil, akár politikai alapokkal. Nincsenek igazán jó roma szórakozóhelyek sem – egy-két kivétellel –, csak dühöngők, amire meg az idősebb cigány nem kíváncsi. Jenő idejében még csak-csak megmozdult a „Nyócker” is, mert ott élt közöttük és küzdött is értük, rendesen. A „Nyócker” ugyan fogadott be roma önkormányzati képviselőket, de az nem ugyanaz, mint amikor közöttük élsz. Nem ragozom. Az ő felhívása eljutott a cigány nemzetségekhez. Jó szervező volt, de neki sem egy hónapról szólt a szervezés.
Amiben Jenővel sokszor nem értettünk egyet az a „felmutatás” volt. Bizonygattuk, hogy mi is a magyar társadalom teljes jogú tagjai vagyunk, nekünk is van mire büszkének lenni. Nekem nagyon nem akaródzott bizonygatni, hogy ki vagyok, mert én tudtam, hogy ki vagyok, igen erős önbecsüléssel megáldva. Én,ordítva mondtam volna el, hogy milyen sérelmeket szenvedünk el a saját hazánkban, de ezek a napok nem erről szóltak, vagy csak részben erről és csendben.
A Roma Prideok-ban mindig volt valami hangsúly az aktuálpolitikai- vagy társadalmi helyzetet illetően is, de abban mindig nagyon óvatos volt Setét Jenő, de ezt olvassátok el a jegyzetből, amit belinkeltem. Egy biztos, tüntetés és hangos követelés jellegbe soha nem csapott át egyetlen ilyen roma felvonulás sem. Erről gondoskodtak a kormányközeli cigányok is.
Akkor is, és most is nagy szeretettel vettem, hogy sok nem cigány ember is úgy gondolta, hogy ezeken a büszkeségnapokon odaállnak cigány polgártársaik mellé, akiknek még náluk is sanyarúbb sors jut osztályrészül. Tiszteletem érte.
No, akkor most sorolom mi az, ami miatt kudarcként éltem meg a mai Roma Büszkeség Napját.
Nem volt "projekt' szállítgatni ingyen a cigányokat.
A TISZA Párt se igen adhatott az övéinek rá egy kis pénzt.
A CiKöSz vagy a nagytesója a FIDESZ pedig kifejezetten örülhetett annak, hogy a budapesti cigányok nem mentek ki a rendezvényre. Bizonyára örültek a gyenge jelenlévő létszámnak, elvégre Karácsony Gergely hatalmas szálka a szemükben. Ezt a karizmatikus vonzást nézték be nagyon a szervezők!
És kénytelen vagyok hozzátenni, mert soha nem tagadtam meg önmagam.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzatokat felfalták a Fidesz új fizetett cigány élharcosa, Sztojka Attila által vezetett új cigány bandája, akiket alig ismerünk.
A régieknek nem volt feladatalapú vagy nagyönkormányzati támogatása, hogy megszervezze a felvonuláson való részvételt, és már nincsenek is pozícióban. Már akkor elbuktak, amikor a választások még el sem kezdődtek 2024-ben. Maradt a nagy roma budapesti nihil.
Őszintén megmondom nem voltam kíváncsi a köpönyegforgató, bárkit kiszolgáló cigányokra sem. A projektelőkre sem, meg azokra sem akik "bedolgoztak" az elmúlt 15 évben bárhova, ahol többet adtak nekik. És nagyon ciki, hogy ugyanezek az arcok mentek fel a színpadra, vagy nyilatkoztak Abházi Józsenek (mert néztem az élő videóját a maga is nagy hóhányó roma, mondjuk úgy politikusnak, mert ő még a régi érához tartozott valaha). A végén a Nyírbátorban élő civil, Váradi József összegezte legjobban a helyzetet. Már ez maga is ciki.
Abházi ki nem állhatja Karácsony Gergelyt és az oka sem új előttem. Karácsony helyettese is, meg ő is, ígért fűt-fát Abházinak, aztán most hol tart a Fővárosi Cigány Önkormányzat? Sehol. Abházi lemondott. Adtak pénz másoknak okoskodni, meg kultúrát csinálni, és már folytak is a cigányok át, arra másik helyre. Mondjuk ki: A FROKK-ba. (A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központba) Volt ott más is, de nem tisztem itt beszélni róla.
2024 szeptemberében a TISZA Párt fővárosi önkormányzati képviselőjének is megmondtam, hogy nem érdemes a cigányokat külön kezelni, a budapestieket pedig, pláne nem.
Kerülje a cigány politikai kalandorokat (akik valaha a jelenlegi kormánypártoknak is politikai követői voltak, azokat meg pláne), kerülje a roma nemzetiségi önkormányzatokat (akiknek a Fidesz-KDNP adja a normatív támogatást és a feladat alapút is), no meg a puha gerincű cigány projektelőket is, akik dolgoztak már a Fidesznek is, meg másoknak is. Lehet, hogy túl őszinte voltam, mert többet nem hívtak meetingre. Nem is bánom. Nálam politikai szempontból butábbakkal, nehezen tudok vitatkozni.
A pesti cigányokat nemigen érdekelte a rendezvény. A „Nyócker” csak Brada szavára és projektpénzére indult volna meg. Karácsony fehérbőrű követői is úgy gondolták, hogy a Budapest Pride-os önkormányzati rendezvénye az nem csak a homoszexuálisokról szólt, azért mentek, de a cigányok pride-ja aztán végképp nem igazán érte meg nekik a sétát. Voltak persze, voltak jó érzésű fehér magyar emberek, elég sokan. Abházi szerint a fele az volt a jelenlévőknek - amit innen is köszönök nekik -, de nem elegen. A cigányoktól sokat eleve nem vártam.
Én, nagyon sajnáltam a két jelenlévő roma országgyűlési képviselőnket! Semmiről nem tehetnek. Minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek a pártjaikban a romák emancipációjáért. Azonban, ahogy soha nem volt igazi roma mozgalom, úgy ma meg már egyáltalán nincs. Olyanokat kell képviselni, akik a sok-sok fehér magára hagyott polgártársunkkal együtt a Maslow-piramis legalján leledzenek. Erre volt képes eddig a Fidesz. Ide züllesztette őket. Kívánom, hogy majd számoljon el velük az Úr, ha odaértek!
Arra nekem is rá kellett jönnöm, hogy nincs cigány ha'biszti. Arra is, hogy néhány középszerű roma vezető nem képes tömegeket megmozgatni még főpolgármesteri segítséggel sem. A szervezést nem lehet megspórolni. És hiába a fogadkozás is, hogy az önrendelkezési aljas kormányzati törvény ellen, majd hű de megmondjuk nekik! Nem lesz kivel.
Ilyenekké lettek a Magyarországon élő cigánymagyarok. Ha amortizálta a társadalmat ez a gátlástalan Fidesz kormány, akkor a cigányok csoportjait szinte szolgává is tette! Polipszerű karjai a legkisebb települések szegregátumaiba elérnek - szerintem.
Szóval, alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel - bár a felszólalókat tisztelem és a szónoklataik sem voltak rosszak - csak ennyit lehet elérni.
Könyveljük el: megvolt a 11-ik Roma Pride. 2013 óta a cigányok aktivitása a civil életben vagy a politikában néhány százalékra esett vissza. Majd az, aki többet kínál győz, merthogy az alul lévőknek jelenleg mindegy ki győz.
Azonban a reményt soha nem fogjuk feladni! Túlélő, alkalmazkodó nép a cigány, és ha egyszer ráébrednek, hogy valós politikai képviselet nélkül, csak a társadalom legalján lehet helyet foglalni, akkor méltó helyünk lesz saját jogon a parlamentben is. Ehhez kell a mozgalom-párt- képviselet triász. Ha majd a barnabőr-kereskedők kihalnak, ha majd anyagilag is megerősödünk, (mert szürkeállományunk az van bőven, bármennyire is próbálják elhitetni, hogy nincs), ha majd újra összejárunk és tanulunk politikát, civilséget, politikai ernyőszervezést, akkor igenis lesz saját politikai képviseletünk. Az idő, nekünk dolgozik!
OPRE ROMA!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.