20260427 Kárpátaljai magyarok

20260427 A Kárpátaljai magyarok

Mit érnek az EU-s szabályok a kárpátaljai magyaroknak? – közérthetően! 

Horváth Ferenc írása 

2026.04.27.

Mottó: vannak olyan ügyek, amiket lehet több országnak keretezni de végül is az érvényesül, amit két ország betart belőle és szabályokat teremt rá.

Megjegyezve és betoldva, hogy az Európai Unió irányelvként soha nem fogalmazott meg országokon belüli kisebbségi jogokat egyes teljesen egyértelmű jogterületet kivéve -mint például a büntetőjogban az anyanyelv használatát -, ha azt az alany kifejezetten kéri!

Ez az elmosott semmi, bizonyára a nacionalista érzelmű politikusok bűne, mert a nemzeti szuverenitás mindenek felett, ugye! 

Nem néznek StaTrek-et, el nem tudják képzelni, hogy mit jelenthetne egy elsődleges irányelv kidolgozása a századunkban.

Aztán csodálkoznak, hogy ez nagy nemzeti felsőbbrendűségi bizbasz nem segíti elő a népek barátságát!

Engem például kifejezetten zavar a sok "magyar emberek" duma a politikai beszédekben! Túl erőszakosnak tartom, még itthon is! Nekem jobban tetszik a "magyar nép" kifejezés, mert abba belecseng a társadalmi sokszínűség, a kisebbségek fontossága is, ha már egyszer államalkotó tényezők vagyunk, ami persze a cigányokat tekintve csak egy nagy lózung. Nem vagyunk azok. (Majd egyszer kifejtem bővebben.)

Már 2002-ben kritikával illettem a témát éppen azért, mert ha van nemzeti minimum, akkor legyen a kisebbségekkel való bánásmódban is egy kardinális, kötelező erejű minimumszabály!

Ennek megalkotására leginkább az Európai Unió lenne képes de mindig ellenállásba ütközik.

Az EU jelenleg a kárpátaljai magyarokat közvetve védi – a csatlakozási kondícionalitás és a Velencei Bizottság ajánlásain keresztül –, de ez politikai nyomás, nem kikényszeríthető jog. 

Az ukrán jogrendszer formálisan elismer kisebbségi jogokat, de azokat az államnyelv-törvény és az oktatási szabályozás gyakorlatilag súlyosan szűkíti, és a végrehajtás teljesen kaotikus.

Ez itt a gond. A hivatalokban és az oktatásban különösen.

Véleményem szerint Magyar Péter is csak egy bilaterális egyezménnyel operálhatna ebben a témában!

Az alap olyan egyszerű, mint egy közepes pofon csak nem győzni kéne akarni, hanem kölcsönös engedményeket tenni.

Ami itt Magyarországon az ukrán kisebbségnek a magyar állam által bizosítva van csak a nemzetiségére tekintettel, az legyen meg a magyar kisebbségnek is Ukrajnában!

Kinek lenne ez jó? Ki járna jobban?

Minden más csak szemfényvesztés és duma.

Kíváncsi lennék rá, hogy ha a megszületendő bilaterális egyezményre tekintettel a cigány kisebbség (mert nekem nem roma hiába írták át a törvényi felsorolásban) Magyarországon analógiára hivatkozva kikényszerítene magára nézve egy kisebbségi minimumszabályt, mit szólnának hozzá a "magyar emberek"? Vagy a magyar nép?

Lenne nagy meglepetés, emberek, nem igaz! :)

(Az analógia a jogban azt jelenti, hogy ha egy esetre nincs kifejezett szabály, akkor egy hasonló, már szabályozott eset normáját alkalmazzuk rá.

Az analógia legis konkrét jogszabályból indul ki (egy hasonló tényállás alapján).

Az analógia iuris most nem releváns.

Tanuljuk a jogot együtt, ismerjük el, hogy a társadalmi sokszínűség gyönyörködtet és jöjjön el a cigány - magyar társadalmi megbékélés ideje is,... ha már egyszer 2008-ban 100.000 forintot fizettem érte egy jogtanácsosnak, az egyesületem által indított, általam képviselt jóhírnév megsértése tárgyú ügyben, aki az akkori országos rendőrfőkapitányt, Dr. Bencze József tábornokot képviselte. 

Másodfokon 10 oldalban mosták ki a tábornok urat, aki az irodájában, az egyenruhájában, szolgálati ideje alatt NEM az ország elsőszámú rendőri vezetőjeként nyilatkozott, csak az egyéni véleményét közölte, amikor egyértelműen rám vonatkoztatva azt mondta, hogy a rendőr ne fogalmazzon meg politikai véleményt. Merthogy ezek szerint, szerinte a cigány-magyar megbékélési folyamatok kívánatáról beszélni, az politika, nem pedig egy társadalmi szükségszerűség...

Hát, lelke rajta! Én meg azt mondom, és lelkem rajta, hogy tartozik nekem. 

Hej...sokkal tartoztok ti már nekem!