Aki nincs jelen, az is ott volt
A Fidesz és a HVIM titkos kézfogása
Magyarországon két fesztivál létezik, amelyek neve megtévesztően hasonló, de világa homlokegyenest különbözik. Az egyik az óbudai Sziget, ahol a „Mocskos Fidesz!" skandálás lett az évtized közönségslagere.
A másik a Magyar Sziget, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezett Verőcén, Velencén, majd Ásotthalmon — és ahol ugyanezek az emberek szívesen mutatkoztak meg.
A kettő között húzódó feszültség nem véletlen. Politikai üzenet van benne.
Bayer Zsolt, a Fidesz 5-ös tagsági számú alapítója, Orbán Viktor személyes bizalmasa, ott volt a 2002-es II. Magyar Szigeten (Blogger) — ugyanazon a rendezvényen, amelyet a HVIM szervezett, és amelynek ideológiai alapja a trianoni határok el nem ismerése, a nemzeti radikalizmus volt. Bayer azóta sem tagadta ezt a kapcsolatot; legfeljebb kerülte a témát. Évekkel később, amikor Toroczkai és közte nyílt konfliktus robbant ki — Bayer gazembernek nevezte Toroczkai Lászlót, és az egész Mi Hazánk-projektet értelmetlennek minősítette (Index) — az egykori szövetség emléke csupán kényelmetlenné vált, de el nem tűnt.
Wittner Mária, az 1956-os forradalomban halálos ítéletet kapott mártír, akit a Fidesz a nemzeti emlékezet szimbólumává emelt, szintén felszólalt a Magyar Sziget egyik verőcei kiadásán (Blogger) . Wittner nem vendégeskedett ott — ő közéleti tekintélyként jelent meg, és ezzel hitelességet kölcsönzött egy olyan rendezvénynek, amelynek szellemiségétől a Fidesz nyilvánosan mindig is igyekezett egy lépés távolságot tartani.
Für Lajos, a demokratikus rendszerváltás MDF-es honvédelmi minisztere, a jobboldali nemzeti értelmiség egyik tekintélyes alakja szintén előadóként szerepelt a Magyar Szigeten. Az ő jelenléte azt üzente: ez nem szélsőséges periféria, hanem a nemzeti jobboldal legitim tere.
Jankovics Marcell, a Kossuth-díjas grafikus és animációs rendező, akit a Fidesz-korszak a nemzeti kultúra egyik zászlóshajójává tett, szintén a Magyar Sziget előadói között szerepelt (Blogger) . Az ő neve garancia volt: aki itt van, az nem szélső, hanem „igazi magyar értelmiségi".
Az együttműködés azonban nem maradt a szimbolikus szinten. 2019-ben kiderült, hogy a Felvidéki Magyar Sziget egyik fő támogatója a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt — vagyis maga a magyar kormány finanszírozta a HVIM fesztiválját. (PC)
Csak azután vonták meg a támogatást, miután a Politico foglalkozott az üggyel, és a botrány nemzetközi sajtót kapott.
Helyi szinten az együttműködés még nyíltabb volt. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere részt vett és beszédet mondott HVIM-rendezvényeken, az önkormányzat esetenként maga készített meghívót ezekre az eseményekre. (PC) A HVIM alelnöke, Kónyi-Kiss Botond pedig a székesfehérvári Fidesz-listán képviselőként is szerepelt (Fehervartv) — a két szervezet Székesfehérváron szinte összenőtt.
Ami Toroczkai Lászlót illeti: ő maga a HVIM alapítója, vagyis az egész konstrukció szülőatyja. A Fideszhez fűződő viszonya idővel ellenségessé vált, de az összefüggés megmarad: a Political Capital dokumentálta, hogy a Mi Hazánk megalakulásakor a Fidesz-közeli média aktívan segítette Toroczkai pártjának bemutatkozását, helyi fideszes televíziók adtak neki szót, miközben ellenzéki politikusoknak évek óta nem volt hozzáférésük ugyanezekhez a csatornákhoz. (Politicalcapital)
A kép tehát összeáll. A Fidesz soha nem vállalta nyíltan a HVIM-et — de Bayer Zsolt ott volt a Magyar Szigeten. Wittner Mária ott volt. Für Lajos ott volt. Jankovics Marcell ott volt. A Miniszterelnökség pénze ott volt. Cser-Palkovics András ott volt. Kónyi-Kiss Botond pedig egyszerre volt HVIM-alelnök és fideszes képviselőjelölt.
A tagadás kényelmes. A tények makacsok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.