Horváth Ferenc írása
2025.03.27.
Mottó: Légy ember mindenütt: Ha feletted a sors vad villáma csattog, Vagy jólét napja süt. - Tompa Mihály
Nem érzem magam biztonságban a saját hazámban! Ezek a patrióták, akiket Orbán Viktor és a rossz szél összehozott Európában, nomeg a régi bejáratott és fizetett egyedek, akik itthon szolgálták őt eddig is, tulajdonképpen arról beszélnek, hogy megtagadják Európát, megtagadják annak értékeit és visszatérnek a félázsiai büdös, mocskos, szolga világba, merthogy nekik ez a természetes!
Valóban változik a globális politikai helyzet az egész világon de, ha belegondolunk, összességében ma is Európa képviseli, az igaz ember kultúráját! Azt a kultúrát, ami több évszázadon keresztül alakult ki, amikor is a demokrácia legalapvetőbb elveit hosszú-hosszú századokon át próbálták a zsidó-keresztény vallási gyökerekkel ötvözni úgy, hogy még a Bibliát is sikerült valamiféle módon felülmúlni. Mondom ezt azért, mert számomra - különösen az Ószövetségi részben - vannak visszataszító dolgok benne, még ha valaha a kényszer szülte is akkori helyzeteket.
És most, amikor a legnagyobb szükség lenne arra hogy Európa egységesen tudjon fellépni bármely más állammal vagy államszövetséggel szemben, a túlélésért, az európai elvek megmaradásáért, akkor a magyarok vagy mondjuk inkább úgy, hogy az egyfolytában 15 éve tolvaj magyar vezetők, akiket igen szerencsétlen módon de a magyarok választanak újra és újra meg, mit csinálnak? Szépen hátba támadják azokat, akiket eddig gazsulálva szolgáltak, bár azok nem tartottak soha igényt a megalázkodásukra.
És nehogy azt higgyék, hogy azért, mert ezeknek az embereknek olyan komoly elveik lennének, mert akkor nem lenne Magyarország olyan társadalmi, erkölcsi és gazdasági fertőben, mint amilyenben van! Egyszerűen elfogyott az Európai Uniónak az a pénze, amit ezeknek a mocskos tolvajoknak szeretne átengedni. Elegük lett a Fidesz-KDNP-és magyar harácskultúrából. Ha nem lenne az a sok-sok aljas külpolitikai helyzet, ha nem lenne ez a háborús hangulat, már valószínűleg kiebrudalták volna Magyarországot kutyástól-macskástól az Európai Unióból. Csak ugye, ott vannak az európai kultúra elvei: egy teljes országot nem hagyhatnak parlagon azért, mert rosszak a vezetői.
Az aljas ember az mindig megpróbál az erős mellé állni, ahol egyszer védelmet adnak neki, másszor megetetik őt, és hogyha az erős gyengévé lesz, vagy van a látótérben erősebb és aljasabb erő, akkor nagyon könnyen és nagyon ajas módon, akár hátba is szúrja az ilyen ember azt, aki etette, aki megbízott benne!
Melyik kultúra lenne magasabb értékű, mint, amit Európa képvisel?
Talán az amerikai?
Az a kézen-közön össze-vissza, a bevándorlók által alapított valami, ami mindig is arra épült, hogy erőszakkal meghódítsanak másokat, ha kell vérbe fojtsanak bármilyen felkelést, ami ellenük irányul? Az a kultúra a jó kultúra, amelyik képes volt sok milliónyi őslakos indiánt megölni? Az a kultúra a jó kultúra, ahol egy mindig is gazdag sokszoros bűnözőt simán meg megválasztanak amerikai elnöknek? Az a jó kultúra, amelyik lerohanja a világot, merthogy ő a legerősebb és akkor el kell taposni mindenki mást, aki az útjába áll? Tényleg ez tetszik maguknak félázsia magyaroknak? A meritokrata szemlélet? "Ha hasznos vagy élj jól, ha már nem vagy hasznos, akár dögölj is meg" kultúra tetszik maguknak? Gyorsan lefekszenek előtte és megadják magukat?
Vagy a jelenlegi orosz kultúrában látják azt a hatalmas nagy fejlődést, ami majd a világ csodálatosabb megéléséhez ad még több lehetőséget az emberi fajnak? Tényleg az a katonakultúra tetszik önöknek amit Putyin kialakított? Tényleg az a kultúra a jó kultúra, amikor állandóan háborúban kell állni valakivel, és el kell küldeni a fiainkat besorozva, hogy haljanak meg más frontokon azért, hogy az erős diktátor még erősebb legyen?
Tényleg az a jó kultúra amikor egy vezető úgy szerezhet hatalmat, hogy akár a legjobb barátait is megöleti?
Vagy kínaiak szeretnének inkább lenni? Szeretnék, hogyha mindig megfigyelnék önöket és egy credit-rendszerben kellene élniük, ahol csak azt vennék észre, hogy nem vehetnek fel hitelt, nem költözhetnek jobb lakásba vagy egyszerűen csak nem szállhatnak fel a tömegközlekedési eszközökre, mert hibáztak. A kamerákon keresztül megfigyelő személyek döntsék el azt, hogy milyen mértékben hibáztak és ez miatt milyen legyen az egyén büntetése? Ezt akarják? Büntető-átnevelő táborokat is akarnak, mert ott vannak ilyenek! Ott nincs ám emberi jog, meg semmi se!
Olvasták már maguk valaha Madách Imrének, "Az ember tragédiáját"? Szerintem biztosan nem, vagy ha igen akkor nem volt annyi értelmi kapacitásuk, hogy felfogják ennek a munkának a nagyon fontos üzeneteit.
Magyarul: létezik Európában egy olyan társadalmi vagy inkább határokon átnyúló emberi réteg, egy olyan fajta az emberi fajon belül, amelyik képtelen befogadni az Európai kultúrát. Képtelenek elfogadni az elveken alapuló "hibát", amikor is az emberség vagy az emberiesség fontosabb, mint a haszon! Fontosabb, mint a pénz!
És mégis vannak olyan európai igaz emberek, akik inkább vállalják a többletterhet, a nélkülözést is másokért, pusztán csak azért, mert az emberi méltóság fogalmát meg tudják élni, szemben azokkal, akik kvázi egy fokkal vannak az állatok felett.
Hadd búcsúzzam önöktől kedves patrióták, szélsőségesek, köpönyegforgató gyűlölködők és aljasok, egy József Attila verssel.
- József Attila -
THOMAS MANN ÜDVÖZLÉSE
Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” -
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj -
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.
1937. január eleje
