20260707 A MAGYAR LEGITIMÁCIÓS PARADOXON

A MAGYAROK LEGÚJABB JÁTSZMÁJA EGYMÁSSAL SZEMBEN, AVAGY MIT IS JELENT A LEGITIMÁCIÓS PARADOXON

Horváth Ferenc publicisztikája

2026.07.07.

Tizennégy évvel ezelőtt, 2012. január 1-jén egy fideszes kétharmad, minden érdemi társadalmi egyeztetés nélkül, saját szája íze szerint tákolta össze azt a jogszabályt, amelyet Alaptörvénynek neveztek el.

Az Európai Unió akkor hallgatott — nem azért, mert nem látta a bajt, hanem mert nem volt, és ma sincs olyan jogi eszköze, amellyel egy tagállam belső alkotmányos berendezkedésébe közvetlenül beavatkozhatna.

Tizenöt alkalommal módosították ezt a szöveget azok, akik bevezették — legtöbbször ugyanazzal a módszerrel: egyéni képviselői indítvánnyal, éjszakai benyújtással, konzultáció nélkül, amikor éppen a hatalmuknak volt rá szüksége.

2026 nyarán új szereplő lépett színre

A Tisza Párt megszerezte a kétharmadot, és most a tizenhetedik módosítással azt ígéri: lebontja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének maradványait, eltávolítja Sulyok Tamást, korlátozza a képviselői mandátumokat, visszaállítja az Alkotmánybíróság 70 éves korhatárát — mindezt egy szélesebb, konszenzusos új Alkotmány megalkotásáig tartó, deklaráltan átmeneti lépésként.

Itt érkezünk el ahhoz, amit legitimációs paradoxonnak nevezek.

A módszer ugyanaz, csak a cél más, nem igaz?

A kérdés, amit sem a kormánypárti retorika, sem az ellenzéki reflex nem szeret feltenni: ha egy kétharmados többség egyoldalú, gyors, társadalmi egyeztetés nélküli alkotmánymódosítása 2011-ben a demokrácia lebontásának eszköze volt, akkor ugyanez a módszer miért válna 2026-ban a demokrácia helyreállításának eszközévé, csak azért, mert most a szándék állítólag nemesebb?

A Velencei Bizottság már most, a tervezet kapcsán ezt a feszültséget fogalmazta meg: elismeri, hogy a jogállamiság helyreállítása legitim cél, de hangsúlyozza, hogy ehhez megfelelő eljárási garanciák és érdemi társadalmi konzultáció szükséges. Vagyis — jogászi nyelvre fordítva — a cél nem szentesítheti az eszközt, ha az eszköz maga az, ami ellen a fellépés irányul.

Ez nem formalista kukacoskodás. Aki ismeri a hatalomgyakorlás logikáját, tudja: az a precedens, amit ma "átmeneti szükségállapotra" hivatkozva teremtünk, holnap bármelyik következő kétharmados többség kezében fegyverré válik — függetlenül attól, hogy azt Orbán Viktor vagy Magyar Péter tartja a kezében.

Amit az Európai Unió tehet, és amit nem!

Fontos leszögezni: sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs jogi eszköze arra, hogy egy tagállam alkotmányos szövegét — legyen az Alaptörvény vagy annak bármelyik módosítása — hatályon kívül helyezze vagy tartalmilag felülírja.

Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése kifejezetten védi a tagállamok alkotmányos identitását.

Amit az EU tud tenni: kötelezettségszegési eljárást indítani konkrét irányelv-sértés esetén (mint 2012-ben az adatvédelmi biztos elmozdításánál), jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal uniós forrásokat visszatartani, vagy politikai állásfoglalásokkal nyomást gyakorolni.

Az elnök elmozdítása, a képviselői cikluskorlát vagy az AB-bírák korhatára önmagában egyik kategóriába sem esik könnyen — ezek tisztán belső közjogi kérdések, amelyekben legfeljebb a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szólhat bele, ha valakinek a választhatósághoz való jogát sértik meg.

Ez azt jelenti: a magyar társadalomnak — nem Brüsszelnek, nem Strasbourgnak — kell eldöntenie, elfogadható-e az az érvelés, hogy "most kivételesen szabad".

A valódi mérce

Nem az számít, amit egy kormányfő a Facebook-oldalán vagy egy sajtótájékoztatón kijelent a szándékairól. Az számít, hogy amikor eljön az új Alkotmány megalkotásának ideje, az valóban széles társadalmi részvétellel, ellenzéki bevonással, érdemi vitával zajlik-e — vagy ismét egy kétharmados többség írja majd a maga szája íze szerint, csak épp más zászló alatt.

Több kérdésre lehet választ adni jogászi eszközökkel: mennyi nap állt rendelkezésre a konzultációra, hány szervezet véleményét kérték ki érdemben, milyen formában vették figyelembe az ellenvéleményeket, például. Ezek mérhető, számonkérhető szempontok.

Amire viszont senki nem tud jogi választ adni, az a politikai kultúra kérdése: képes-e egy magát demokratikus megújulásként meghirdető hatalom lemondani arról az eszközről, amit — jogosan — a korábbi hatalom legnagyobb bűnének tartott?

Ez a magyarok legújabb játszmája egymással szemben: ugyanazon a pályán, ugyanazokkal a szabályokkal, csak most a mezek cseréltek gazdát. A kérdés, hogy valaki végre le meri-e tenni a labdát, vagy csak továbbadja a következő csapatnak.

Még egy megjegyzés: ugyanonda jut-e majd el Magyar Péter, mint Orbán Viktor, vagy képes arra, hogy az ő a mocskos szája ellenére államférfivé legyen?

Petyám!

Bár, ki nem állhatlak téged, de csináld! A sok vízfej nem ismeri a magyar közmondásokat, mint pl:

A kutyaharapást a szőrivel gyógyítja az elmebeteg magyar ember... Szóval; majdnem így...

Vagy: amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten! Ahol gyalunak, ott forgács is terem! Hadd szóljon!

Üdv, Béláim!

dr. Horváth Ferenc

20260701 Fiktív védőbeszéd- Forsthoffer Ágnes mellett

 

20260701 Fiktív védőbeszéd- Forsthoffer Ágnes mellett

Horváth Ferenc írása 2.0.

2026.07.01.

Néhány nappal ezelőtt szinte megengedhetetlen stílusban én, a választópolgár megróttam a magyar miniszterelnököt. Mert megérdemelte. Mert, ha ő megteheti, hogy ocsmányul beszél másokkal, akkor én is. Semmivel sem több nálam! Nem, én nem tudok birka lenni attól, hogy új szelek fújnak a politikában. Előtte sem voltam az, most sem leszek az!

Az én véleményem szabad, és ha már nem modhatom el a Tisztelt Házban kvázi korlátlan időkeretben, akkor fogom magam és leírom, amit gondolok. 

Sőt, erőszakot kell tennem magamon, és folytatni a véleményformáló írásaimat, mert ez a nép még mindig nem érett meg a demokráciára! Ennek a népnek csak egy új vezér kellett, aki nem sokban tér el az előzőtől, csak más a feladata!

Itt a szöveg tessék újra felháborodni:

Magyar Péternek!

Ne mutasd már ki a fogad fehérjét te öntelt nárcisztikus hülye! A házelnök, ha megvonja tőled a szót, te kussolsz. Ennyi.

Saját magad alatt vágod a fát. Nemsokára azt fogják mondani a NER sakálok, hogy egy önimádó pali vagy, aki a nőket semmibe veszi!

….és még te szólsz vissza, te ütődött!? Nem vagy isten! Senki sem vagy, Kossuth Peti!

Szolgáld a hazádat, a népedet! Ez, a dolgod. Nem a saját csapatodba tartozó házelnököt kell cseszegetni, mert annyit beszélsz feleslegesen, hogy az már sokk!

Hagyd ezt abba!

Mottó: Az orbáni jogrendmódosító „hagyatékra” hivatkozni egy jogállamot visszaépíteni kívánó Magyar Péternek, legalább is rossz ómen!

És most lássuk a védőbeszédet, amit én adnék elő a Házbizottság előtt holnap, 2026.07.02-án, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke helyett és nevében, hogy megvédjem a jogállamot, ha kell a saját miniszterelnökömmel szemben is.

A Fideszesek nem fogják megvédeni, mert akkor el kellene ismerniük, hogy 2014-ben a köpcös miatt kellett változtatni az érintett norma szövegén, hogy egyedurakodóvá válhasson a parlamentben.

A tiszások pedig...majd jogászkodnak a törvény betűje szerint, mint Caligula kiszolgálói valaha.

Azt gondolom, hogy a „színház” e körül az ügy körül rámutat arra is, hogy ki lenne az, aki valójában helyettesítené a köztársasági elnököt, míg újat nem választanak Sulyok Tamás helyett. Ez, pedig nem lenne helyes. A köztársasági elnököt Forsthoffer Ágnesnek kell helyettesíteni, nem háttérszereplőknek!

Tehát;

Fiktív védőbeszéd- Forsthoffer Ágnes mellett

— kiegészített, jogtörténeti verzió —

(Hipotetikus szövegtervezet — egyoldalú érvelés, ez nem Forsthoffer Ágnes tényleges nyilatkozata)

Tisztelt Ház!

Amikor hétfőn megvontam a szót a miniszterelnöktől, nem egy elszigetelt, önkényes gesztust tettem — hanem helyreállítottam egy elvet, amelyet ez a Ház 2014-ben, fideszes többséggel, tudatos jogalkotói döntéssel bontott le. Engedjék meg, hogy ezt normaszöveg szerint, pontról pontra levezessem.

Először: mi a jelenleg hatályos szöveg, és mikor született?

A 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 46. §-a — amely a 2014-es választásokat követően megalakuló Országgyűléssel lépett hatályba — így szól:

46. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, [...] az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. (2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.

Tisztelt Ház, kérem, figyeljenek a szövegezésre: az (1) bekezdés „felszólalóról” beszél — mindenkiről. De a (2) bekezdés, a tényleges szankció, már csak „képviselőt” említ. Ez nem véletlen elírás. Ez egy 2014-ben, Fidesz–KDNP kétharmados többséggel elfogadott, tudatos szűkítés volt — méghozzá egy olyan miniszterelnök, Orbán Viktor javára, aki tíz éven át hetente állt ki válaszolni, és akinek kényelmetlen lett volna, ha válaszadás közben bárki korlátozhatja.

Másodszor: nézzük meg, mi volt a szabály ELŐTTE.

A 2014 előtt hatályos 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 54. §-a még nem tett különbséget felszólaló és képviselő között. A parlamenti fegyelmi jog akkor hatályos szövege így szólt:

„Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette [...] a felszólítások következményére.”

Tisztelt Ház — itt is „felszólalóról” van szó, nem „képviselőről”. A szankció ekkor mindenkire egyformán vonatkozott: képviselőre, miniszterre, miniszterelnökre egyaránt. Ha a mindenkori kormányfő eltért a tárgytól, és a figyelmeztetés eredménytelen maradt, tőle is meg lehetett vonni a szót — pontosan úgy, ahogy én tettem június 29én, hétfőn.

Harmadszor: mit jelent ez az összevetés?

	1994–2014	2014-től
Szómegvonás alanya	felszólaló — mindenki	képviselő — csak ő
Miniszterelnök válaszadóként	szankcionálható	kivételezett

Vagyis, tisztelt Ház, 1994 és 2014 között húsz éven át élt Magyarországon egy olyan parlamenti norma, amely szerint minden felszólaló — rangra, tisztségre való tekintet nélkül — egyenlő eljárási elbírálás alá esett. Ezt a jogegyenlőségi elvet egy kétharmados többség, egyetlen ember kényelme érdekében, 2014-ben szüntette meg. Az az ember, Orbán Viktor volt.

Negyedszer, és ez a lényeg: mit tettem én hétfőn?

Nem a hatályos szöveg ellen léptem fel — hanem azt az elvet érvényesítettem, amit ez a Ház húsz éven át magától értetődőnek tartott, és amit csak egy politikai érdek szüntetett meg. Amikor Magyar Péter miniszterelnök úr ismételt figyelmeztetés ellenére sem tért vissza a tárgyhoz, és személyeskedve sértegetett egy képviselő asszonyt, Hegedűs Barbarát, a Ház méltósága és a felszólalók közötti valódi jogegyenlőség — nem pedig egy 2014-es kiskapu — kötelezett a fellépésre.

Ha ma azt mondanám, hogy a miniszterelnök szabadon, korlátlanul eltérhet a tárgytól, míg minden más felszólalót fegyelmezni lehet emiatt — akkor én magam tartanám fenn azt a kétszintű rendszert, amit Magyar Péter egykori politikai közege, a Fidesz épített ki saját vezetője védelmére. 

Nem ezt teszem. A Ház előtt mindenki egyenlő — ez nem „szellemiség”, hanem húsz éven át hatályos normaszöveg volt, amíg egy politikai többség ki nem vette belőle a kormányfőt. Javaslom megfontolása a tárgyban érintett jogi szabályozás visszaállítását a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat szellemiségében.

Én, azért lettem a TISZA Párt tagja, hogy visszabontsam a Fidesz-KDNP kormány olyan, a magyar jogrendmódosító tevékenységét, amivel megerőszakolták a demokráciát és tönkretették a jogállamot Magyarországon. 

Magyar Péter miniszterelnök úr része volt a NER-nek 14 éven keresztül, talán azért került a Házbizottság elé ez a konfliktus is. Nekem azonban sokkalta fontosabb a pártatlanság, mint az, hogy teret engedjek a Tisztelt Ház méltóságának elvesztésében!

Tudom, hogy a másik oldal (amelyik az enyém is) (Magyar Péter, a Tisza-frakció, illetve a jogászi vélemények egy része) ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy:

"egy eljárási garanciát nem lehet utólag, a "szellemiségre" hivatkozva kiterjeszteni, mert ez pontosan azt a kiszámíthatóságot ássa alá, amit a jogállamiság megkövetel egy parlamenttől – függetlenül attól, hogy ki ül éppen a miniszterelnöki székben, és függetlenül attól, hogy a beszéd tartalmilag mennyire volt bántó vagy a tartalomtól eltérő."

A válaszom az, hogy DE lehet! 

A jogállam fontosabb, mint Orbán Viktor hagyatéka a jogrendben, ami lebontotta azt. Ezért kérem a saját miniszterelnököm és a saját kormányom tagjainak és helyettesítőinek önkéntes jogkorlátozását, amíg  a 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) módosítása e tárgyban be nem következik!

Az a jogászi érv pedig, hogy „egy hatályon kívül helyezett norma szelleme nem ír felül egy hatályos, kifejezett törvényi rendelkezést” pedig azért bukik meg, mert arra tettünk esküt, hogy lebontjuk az „Orbán hagyatékot”mindenütt, ami a jogállamiságot sérti vagy felesleges többletjogokat teremt.

Köszönöm a figyelmet.

260625 Köszöntő az Ebru Timtik-díj elnyerése kapcsán

H F. 2.0

2026.06.25

Az én barátomak Iványi Gábornak!

Kicsit olyan Thomas Mann köszöntése szerűen...

                  IVÁNYI GÁBOR

Jó egészséget kívánok Rektor Úr!

Az a legfontosabb. Megértük, hogy Orbán a múlt lett! Pláne erősnek kell lenned!

A körülményeket figyelembe véve én azt mondom, hogy valószínűleg soha nem leszel köztársasági elnök (ahhoz túl igazmondó vagy), de neked nem is kell annak lenned! Egy földre szállt prófétának sokkal több dolga van. 

Csak engedjék azt csinálni, amihez értesz, ami a belsődből fakad: segítsd az elesetteket, segíts azoknak, akiket kerülnek, elfelednek, dehumanizálnak, egy kalap alá vesznek, gyűlöletük célpontjaivá tesznek. Segíts mentálisán rendbe tenni a magyar társadalmat!

Gratulálok a sokadik díjadhoz!

Horváth Feri

260626 Egy emlék a múltból, nektek cigányok

HF 2.0 20260622-től kezdődően

2026.06.26

Mottó nincs, de lehetne...

Egy emlék a múltból, nektek cigányok, mert legalább nektek tudni kéne erről is! Nem csak a taps, tánc, fütty a cigány kultúra része!

A székesfehérvári Rádió utca 11. gettóügy

A székesfehérvári gettóügy, a tizenhárom roma családot érintő konfliktus 1995-ben kezdődött egy városi önkormányzati határozattal. Akkor a képviselő-testület a meglehetősen leromlott állapotú Rádió utca 11-ben lakó tizenhárom roma családot egy kutyamenhely, azaz sintértelep melletti területre akarta kitelepíteni, 23 négyzetméteres, komfort nélküli lakásokba. 

Több emberjogi szervezet tiltakozása megakadályozta ezt – ők alakították meg a Gettóellenes Bizottságot. 

1997 októberében a helyzet ismét kiéleződött: a polgármester bemutatja a nyilvánosságnak a fémdobozokat, majd az október 16-i közgyűlés határozata szerint a város három pontján 30 millió forintból 5-5 lakásos sorházakat építenek fel a Rádió utcában maradt családok számára.

Egy egész napos tárgyalás után, amelybe telefonon a belügyminiszter és országos pártvezetők is bekapcsolódtak, november 25-én éjszaka megegyezés született: másnap nem lesz kilakoltatás, a romák egy hónapra beköltöznek egy Vöröskereszt-tulajdonú ház lakásaiba, az önkormányzat 30 millió forintot biztosít lakásvásárláshoz. 

November 26-án reggel a lakók kiköltözése után megkezdték a Rádió utca 11. lebontását.

Setét Jenő szerepe:

A gettóügy kipattanásakor az emberjogi szervezetekből megalakult Gettóellenes Bizottságot az ezt összehívó Roma Polgárjogi Alapítvány illetékese, Setét Jenő hozta létre.

Álláspontja az volt: az épületet valóban fel kell számolni, de az ott lakók városon kívülre, kutyamenhely mellé való kitelepítését el kell utasítani.

Az 1996–98 között zajló székesfehérvári gettóügyben vállalt szerepéért 1997-ben ő kapta elsőként a Roma Polgárjogi Díjat.

Lezárás:

Horváth Aladár, a Gettóellenes Bizottság elnöke örömmel nyugtázta, hogy a fehérvári válság megoldódott, és reményét fejezte ki, hogy nem kell az ország különböző pontjain sok-sok Rádió utcára számítaniuk. 

„Mindenki sokat tanulhatott a székesfehérvári esetből. Legfőképpen azt, hogy a szociális problémákat nem etnikai alapú megkülönböztető intézkedésekkel kell kezelni, hanem hatékony, átfogó szociálpolitikai programokat kell találni minden szegény ember számára."

Fidesz - HVIM - Jobbik - Mi hazánk

Aki nincs jelen, az is ott volt

A Fidesz és a HVIM titkos kézfogása

Magyarországon két fesztivál létezik, amelyek neve megtévesztően hasonló, de világa homlokegyenest különbözik. Az egyik az óbudai Sziget, ahol a „Mocskos Fidesz!" skandálás lett az évtized közönségslagere. 

A másik a Magyar Sziget, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezett Verőcén, Velencén, majd Ásotthalmon — és ahol ugyanezek az emberek szívesen mutatkoztak meg.

A kettő között húzódó feszültség nem véletlen. Politikai üzenet van benne.

Bayer Zsolt, a Fidesz 5-ös tagsági számú alapítója, Orbán Viktor személyes bizalmasa, ott volt a 2002-es II. Magyar Szigeten  (Blogger) — ugyanazon a rendezvényen, amelyet a HVIM szervezett, és amelynek ideológiai alapja a trianoni határok el nem ismerése, a nemzeti radikalizmus volt. Bayer azóta sem tagadta ezt a kapcsolatot; legfeljebb kerülte a témát. Évekkel később, amikor Toroczkai és közte nyílt konfliktus robbant ki — Bayer gazembernek nevezte Toroczkai Lászlót, és az egész Mi Hazánk-projektet értelmetlennek minősítette  (Index) — az egykori szövetség emléke csupán kényelmetlenné vált, de el nem tűnt.

Wittner Mária, az 1956-os forradalomban halálos ítéletet kapott mártír, akit a Fidesz a nemzeti emlékezet szimbólumává emelt, szintén felszólalt a Magyar Sziget egyik verőcei kiadásán  (Blogger) . Wittner nem vendégeskedett ott — ő közéleti tekintélyként jelent meg, és ezzel hitelességet kölcsönzött egy olyan rendezvénynek, amelynek szellemiségétől a Fidesz nyilvánosan mindig is igyekezett egy lépés távolságot tartani.

Für Lajos, a demokratikus rendszerváltás MDF-es honvédelmi minisztere, a jobboldali nemzeti értelmiség egyik tekintélyes alakja szintén előadóként szerepelt a Magyar Szigeten. Az ő jelenléte azt üzente: ez nem szélsőséges periféria, hanem a nemzeti jobboldal legitim tere.

Jankovics Marcell, a Kossuth-díjas grafikus és animációs rendező, akit a Fidesz-korszak a nemzeti kultúra egyik zászlóshajójává tett, szintén a Magyar Sziget előadói között szerepelt  (Blogger) . Az ő neve garancia volt: aki itt van, az nem szélső, hanem „igazi magyar értelmiségi".

Az együttműködés azonban nem maradt a szimbolikus szinten. 2019-ben kiderült, hogy a Felvidéki Magyar Sziget egyik fő támogatója a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt — vagyis maga a magyar kormány finanszírozta a HVIM fesztiválját.  (PC) 

Csak azután vonták meg a támogatást, miután a Politico foglalkozott az üggyel, és a botrány nemzetközi sajtót kapott.

Helyi szinten az együttműködés még nyíltabb volt. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere részt vett és beszédet mondott HVIM-rendezvényeken, az önkormányzat esetenként maga készített meghívót ezekre az eseményekre.  (PC) A HVIM alelnöke, Kónyi-Kiss Botond pedig a székesfehérvári Fidesz-listán képviselőként is szerepelt  (Fehervartv) — a két szervezet Székesfehérváron szinte összenőtt.

Ami Toroczkai Lászlót illeti: ő maga a HVIM alapítója, vagyis az egész konstrukció szülőatyja. A Fideszhez fűződő viszonya idővel ellenségessé vált, de az összefüggés megmarad: a Political Capital dokumentálta, hogy a Mi Hazánk megalakulásakor a Fidesz-közeli média aktívan segítette Toroczkai pártjának bemutatkozását, helyi fideszes televíziók adtak neki szót, miközben ellenzéki politikusoknak évek óta nem volt hozzáférésük ugyanezekhez a csatornákhoz.  (Politicalcapital)

A kép tehát összeáll. A Fidesz soha nem vállalta nyíltan a HVIM-et — de Bayer Zsolt ott volt a Magyar Szigeten. Wittner Mária ott volt. Für Lajos ott volt. Jankovics Marcell ott volt. A Miniszterelnökség pénze ott volt. Cser-Palkovics András ott volt. Kónyi-Kiss Botond pedig egyszerre volt HVIM-alelnök és fideszes képviselőjelölt.

A tagadás kényelmes. A tények makacsok.

Két ok, két érv Most mi van? Mindenkinek lehet utóélete, nem?

Két ok, két érv 

Most mi van? Mindenkinek lehet utóélete, nem?  :)

H.F. 2.0

2026.06.26.

Mottó: innentől kezdve nincs.

Mit jelent a passzív választójog?

Ugyebár, alpesetben a szavazásra jogosult választópolgár "választó" és "választható" is kettő az egyben, mint a vegyszer, amivel.fürödni szoktunk....

Megjegyzés: a mocskos fidesz a 2010-es évi önkormányzati választáson "Alkotmányba foglaltan" nekem megvonta a választhatóságomat, azaz nem indulhattam a választáson, persze szavazni szavazhattam, másra.

Olyan nagyon egy majom politikus se sírta el ezért magát és nem ütötte az asztalt sem, hogy skandallum! Meg azért sem, hogy az elmebeteg böllér köpcös bosszúból degradálta 27.000 ember szolgálati nyugdíját szociális ellátásra, hogy menne már innen Amerikába örökre, vagy a börtönbe 15 évre!

Messiás Péterünk most belemászott a nagy országgyűlési képviselő szabadcsapatok lelki világába! Várható volt. Önmagára már született korlátozó döntés, maximum 8 évet lehet összesen miniszterelnök. Majd a többiek meg itt lófrásszanak a Tiszteletlen Házban, nem?

Tehát nagyon sok régi bútordarabnak az országgyűlési képviselőségre már nem lesz lehetősége, mert az a jó szájeres Tákolmány megvonja a passzív választójogukat.

Most jön a két ok, két érv!

1.) 

Egy magyar választópolgár választó és választható is, alapesetben.

Mi van akkor, ha a helyi választókerületi választók őt akarják de ő nem indulhat.

Megmondom: majd választanak mást. Meg lehet ezt szokni.

2.) 

8 év gombócból is sok. Képviselőségből is. Mit mond a miniszterelnök? 

Ép most kell szétverniük a politikus-maffiát, amelyik szétlopta az országot. Ha nem lehet egy magyar választópolgár 8 évnél többet országgyűlési képviselő, kevesebb az esély arra, hogy megint "összenő a sz@r a májjal" , - hogy én is idézzem már egyszer  Sz.Cs-ét ne csak a nácik, az egykori zsidózó, zsidó származású jobbikos képviselőt.

Nem fogok sírni Kunhalmi Ágnesért az tény, de kifejezetten örülni fogok, hogy a rasszista Novák Előd és a náci Novák Elődné majd nem ronthatja tovább a magyar parlament levegőjét.

Elveszítünk ugyan néhány jó arcot is de majd megtalálják a helyüket, máshol. Nekem tetszik ez a visszafelé is működő korlátozó vetésforgó. Orbán Vitornak is annyi! Még csak nem is éri ez miatt hátrány a diktátor Viktátor Viktor Viktorivics talpnyaló Orbán Orbanivicsot!

Visszanyal a szájer-tákolmány papi, eriggy most Trump-hoz talpnyalónak!

Csak nehogy a nácik csináljanak belőle egy köztársasági elnököt! Elvtelen, radikális szélsőjobbos patrióta, nem?

Most mi van? Egy ilyen mentálisan beteg nép, mint a magyar, bármire képes. (Alább megtalálod a magyarázatot!)

Sok helyen van a magasabb szintű állami pozíciókban korlátozás, én egységesen a 8 év maximumot határoznám meg nekik is.

Emlékeztek, nem oly régen ezt írtam:  Eddig így volt, most már így lesz Babocsai néni!

Cattani Magyar Messiás Péter!

Csapj a lovak közé! Csak így tovább! Éljen a magyar nép jobban, és senki ne érezhesse magát Istennek felette de még csak örökös képviselőnek sem. Hát olyan a magyar, hogy ha szereti a pártot egy égetett népművészeti agyagedényre magyarul egy cserépköcsögre is rászavaz!

Ez az ára a magyar emberi aljasság önkorlátozó  visszaszorításának, a magyar polip felszámolásának.

Csak még egy megjegyzés messiásunk!

Shakespeare-i félre:

/Jobb lenne egy félprezideciális kormányzati forma. Mert tudod, én egy kicsit félek a legaljasabb emberektől, a náciktól... Európaszerte, ha van egy kis gazdasági hanyatlás már a világ végét emlegetik és ölénének boldog-boldogtalant, mert mentálisan ők a legbetegebb hatalomvágyók, tudod. Tudom, hogy tudod. Ne jó pofizz Toroczkaival! Nem ér ő annyit!/

Egy igazi elnök meg azt tudja mondani, hogy: ez, így nem jó! Ha nem tudtok megegyezni pártocskák, akkor most egy-két akár három évre is jegelem a témát. Van jó jogrendünk, majd akkor változtatunk rajta, amikor eljön az ideje és az a társadalom javát szolgálja. Eriggyetek innen, el veletek. Nyolc év után úgy se dughatjátok ide újra az orrotokot! :)

Hát ennyi!

Ha valaki akarja, be is másolhatja a Kormányoldalra, hadd szokják!

Üdv: (csak így visszafogottam)

H. Ferenc szabadúszó megmondóember... ;)

Utóirat: a képen Toroczkai László van.  Ha tehetné már most agyonverné a magyar messiást! Soha ne engedjétek, hogy ő és a társai manipuláljanak titeket!

20260624 Készülni kell a maffia elleni harcra

Stációk

1.) Pintér leköszönt.

2.) Az alvilág úgy érzi, van rés a pajzson. Már keresik.

3.) Milliárdos tolvajok működtetnek bűnbandákat még ma is. A legkisebb cigánytelepig le voltak osztva a szerepek.

4.) A hűbéri láncnak vége. Nincs már elkoptatható közpénze.

5.) Csák Máték földje lettünk.

A sok érdeksérelem, a maffia fejének porba hullása káoszhoz és erőszakhoz vezetne, de;

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal;

össze fogja fogni a rendészeti, rendvédelmi egységeket, szűrni fogja a polgárőrőket, jobban megbecsüli a becsületes polgárőrőket és együtt meg fogják regulázni a mélyállam néven futó gazembereket és alvilági figuráikat. 

Nagyon fontosak lesznek azok a jogszabályok amelyek a társszervek közötti rugalmas, gördülékeny és dokumentálható szoros együttműködést alapozzák meg.

Igaza van a miniszterelnöknek!

Csírájában meg kell előzni, el kell fojtani a véres erőszakot sem kizáró aljas emberek lázadását a működő jogállam ellen.

Most nyer értelmet egy gondolat: 

A haza védelme minden magyar állampolgár kötelessége!

Mindenkié még akkor is, ha a belső rendet kell hatékonyan fenntartani!

Mondom, minden magyar állampolgáré, Petya! 

Mondom, minden magyar állampolgáré, Petya!

H.F.