vasárnap, augusztus 30, 2026

20260830 Dugába dőlt dolgok

Dugába dőlt dolgok...

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.30

Mottó: Batu kán übermench utódjaival nehéz haladni.


A nagy roma politikai összefogás. Pfff...
A nagy civil roma összefogás. Pfff..

Kombó kéne és sok nagy gazdag roma szponzor, a sok menő közül, akinek a fele csencsel és nagyképűsködik.

Projektelők! 
Politikai kiállás nélkül csak ti éltek meg, de ti is csak gyengén, és függő játszmában. A cigányok hosszú távon sz#rt se érnek veletek. Rövid távon pedig csak konzerváljuk a nyomort. Sajnos, ti is tudjátok, én is tudom, hogy ez az igazság.
Bármikor lapátra tesz titeket, bármelyik ismert nagy cigányszerető alapítvány!

Vagy már gyúrtok a Sorosra, megint? Pfff.. Rosszul teszitek.
Anikor már jók lettünk volna, mindig megszűnt a projekt vagy el sem indult...

Kérdezhetitek, hogy hát akkor mit tegyünk? 
Nem tudom. 

30 év alatt a nem cigányok erkölcstelensége, annak átvétele, az előítéletek kormányok általi felerősítése, az ország kirablása közbeni fehérgalléros bűnözők cigány kiszolgálóinak erőszakossága, a saját népük sakkbantartása, a sok idiótizmus és nagyképűség, ami nem szült munkásokat, a galerik, a kábítószer, amire igen sok cigány embert rászoktatott a hatalom, mert így voltunk nekik a legolcsóbbak - teljesen padlóra küldött minket, mint látható kisebbséget!

Mindezt egy olyan országban, ahol a leghülyébb magyar emberrel is elhitették és ma is elhitetik, hogy a világon nincs náluk übermenschebb figura.

Cigányok vagytok!
Nem lesz sértődés!

Ki mondta ezt nektek valaha:
Lányom/fiam!
Ha a magyarból a tetű pereg még akkor is többnek gondolja magát nálad és ő akar téged tanítani erkölcsre, jómodorra és... szolgaságra!

Tisztelt jó érzésű magyar és cigány honfitársaim!

Kérlek titeket, hogy akinek nem inge, az ne vegye magára e sorok degradáló részeit!

Nem mindenki bűnöző! 
Nem mindenki aljas! 
Nem mindenki előítéletes! 
Nem mindenki erkölcstelen. 
DE! Nagyon sokan azok! 
Pro- és kontra is!

Gondolkodjanak el azon, hogy mi lesz a közös jövőnk! Élni- és élni hagyni alapon!

Szerintem kezdjük azzal, hogy önként lemondanak a privilégiumaikról az elnyomott, padlón tartott cigány emberek javára. Szinte hallom az anyázásukat! Hát milyen jó már az a családi adókedvezmény például, még ha mindenki tudja is, hogy az nem más, mint szociális juttatás a tehetősebbeknek, hogy jó nagy jövedelemkülönbség legyen a dolgozó emberek között is, de a munkanélküli vagy munkaképtelen emberekhez képest pedig, nagyon! Van egy pár ilyen orbanista megosztó dolog a jogrendben, mert kellett neki a szavazó, és maguk szavaztak is rá!
Megjegyzem: a családi pótlék összege nem változott 2008 óta. Ma is az alapvetés 12.200,- forint/ hó ...és nem folytatom, mert maguk nem képesek hosszabb szövegeket olvasni! Erre trenírozzák magukat 20-30 éve!

Hagyják, hogy mi taníthassuk a mi népünket, és nem maguk. 
Az erre szánt forrásokat, kontroll alatt de cigány értelmiségiek használhassák fel.
A munkahelyeken legyenek akár kvóták is, hogy tényleg dolgozhasson az, aki akar és lehetőleg helyben.

Gondolkodjanak el azon, hogy mit jelent a szolidaritás és a szociális háló. Nem! Ez nem azt jelenti, hogy pátyolgatni kell a cigányt, csak egyenlő esélyeket, hogy a cigány néptanítók tudjanak felmutatni alternatívákat azoknak, akiket tanítanak.

Most nincs se szolidaritás, se szociális háló. Most sincs. Most is csak cigánykártya vagyunk és tehetetlenül nézzük az új kormány hibáit is, amik erősítik a nácikat a parlamentben.

...és most nem kell a nyilas duma meg a sértődött cigány átkozódás sem!

Tisztesség kell, becsület kell és akarat egy demokratikus cigány - magyar kiegyezésre az emberi egyenlőség jegyében, amit 2008 óta papolok. 

Jó és tisztességes törvényi szabályozás kell! Nem csak véleményszabadság, hanem fedél és igazi értékteremtő munkával megszerezhető jövedelem, nomeg még pár évig védelem az aljasoktól, mindegy milyen a bőrszínük. 

Aztán már védelem sem kell, mert a dolgos, munkából élő emberek közösen képesek lesznek megvédeni magukat, másoktól! Bárkiktől!

Na, mikor kezdjük el jóemberek?
Hm.. Vagy sokan félnek az eredménytől! ;) 
Szerintem, sokan félnek az eredménytől.

Üdv:
Horváth Feri

20260830 Csak azon múlik, mit szeretne a nép

Csak azon múlik, mit szeretne a nép

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.30

Mottó: Kapj el, ha tudsz? - mondják az Orbán-maffia tagjai. Szerintem, meglesz!

Szerintetek mi a legfőbb implicite magyarázata annak, hogy nemsokára csatasorba áll a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal?

Megmondom, mit gondolok én!

A hibrid szervezet legfőbb feladata nem is igazán a hű de nagy vagyonbiztosítás, nyomozás, vagy vádelőkészítés!
Hanem mi? Na, mi? Maga a létezése!

Hát csak annyi, hogy az ügyészség, a rendőrség, vagy a NAV hivatásos állományú tagjainak tudatában rögzüljön: bármikor és bárkinek bekéretheti az új szervezet jog- és hatáskörrel rendelkező szerve a kis aktáját, amin dolgozik. Ezt nevezi Horváth Feri átvitt önfegyelmezési módszernek.

Ez, bizonyos szempontból mindenkit arra fog sarkallni, hogy dolgozzon becsülettel és becsületesen, a rá vonatkozó jogi szabályozóknak megfelelően!

Innentől kezdve a nagytestvér figyel. És, ez 16 évnyi kézi vezérlés után, jó irány! 

Gondoljunk bele mennyi elfojtás lehet egy olyan rendőrben, NAV nyomozóban vagy ügyészben, aki tisztában volt vele, hogy a vezetői lassítják őt, vagy eleve parkoló pályára teszi az ügyet egy-egy vezetői utasítás, de mit tehetett? -  gyerek, család, 65 milliós hitel az új otthonon... Ha kiszáll és csak egy-két hónap kiesik, vége a dalnak, jöhetnek Shadl és társai lehúzni a lakást, a házat, felturbózni az adósságot, és végül kiköthet szégyenszemre egy szoba-konyhás albérletben, mert nem volt apának vagy anyának gyomra Orbán Viktor aljas szolgáihoz...

Lehet, hogy csak hallucinácinálok, lehet. De, mi van ha nem?

A régi káderek tudják, hogy vége a dalnak, vége a NER-nek, tudják, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban - úgy következtetek -,  hogy sok lesz a fiatal, az egyedülálló, az eddig is nemigen megvesztegethető, nem zsarolható ember, akik bizony az ország legjobbjai lesznek.

Vesszenek az ország kirablói, az Orbán-rendszer közpéntnyelő oligarchái!

Magyarul és egy mondattal: - a tiszás rendszerváltók fogják felügyelni azokat, akik eddig kalodába zárták az igazságot!

Persze, ahhoz, hogy ez működjön is, komoly beosztású fejeknek kell hullani a porba, hogy mindenki tisztában legyen vele: a törvény, mindenkire egyaránt vonatkozik! 

Mindenkire, Magyar Péter miniszterelnök úr! 
Önre is, és minden kormánytagra is.

Kiegészítés:
A volt NER-es fiúk aggódása a demokráciáért, pedig egy vicc.
Az Orbán-maffia tagjai ettől kezdve igazán félhetnek. Nem lesz már olyan könnyű megfélemlíteni, befolyásolni senkit azért, hogy ők nyugodtan alhassanak.

Üdv: Horváth Ferenc

20260830 Kié most a termőföld Magyaroszágon?

Kié a termőföld Magyarországon?

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.30

Mottó: amikor logikai csapdába zárod az AI-t és elhiteted vele, hogy a statisztikák sz@rt sem érnek kb. megérteted vele, hogy a 2000 zöldbáró létezik.

.               Greeninfo 2014
   A cikk az utolsó bekezdésben

Egy százalék, negyvenöt százalék
A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as agrárcenzusa szerint Magyarországon 241 ezer mezőgazdasági gazdaság működött. Ezeknek mindössze egy százaléka – nagyságrendileg kétezer-négyezer gazdasági egység – állította elő a teljes hazai mezőgazdasági termelési érték negyvenöt százalékát. A földbirtokosok tíz százalékához vándorolt az uniós agrártámogatások kilencven százaléka.
Ezek nem becslések egy dühös publicisztikából. Ezek a KSH, a Telex és a K-Monitor adatai.

Honnan indultunk: a Horthy rendszer és a nagybirtokok
Amikor valaki azt állítja, hogy ma nagyobb a földkoncentráció, mint 1920 előtt, érdemes megnézni a számokat. 1935-ben – tehát már a Nagyatádi-féle földreform után – a 100 kataszteri holdnál (57 hektár) nagyobb gazdaságok az összes gazdaság négy százalékát tették ki, és a föld 43,1 százalékát használták. 
A háború előtt ezerhetven nagybirtokon, a lakosság 0,06 százalékán, koncentrálódott a termőterület csaknem egyharmada – erről a viszonyról írta Oláh György a "hárommillió koldus" országáról szóló szociográfiáját.

A tények tehát azt mutatják: a mai legnagyobb (1000 hektár feletti) birtokok földrészesedése ma kisebb, mint a Horthy-rendszerbéli nagybirtokrendszeré volt. 

Ami viszont valóban nőtt, és amiben a mai rendszer különösen kiemelendő: a termelési érték és az állami/uniós forráshoz jutás koncentrációja. Nem feltétlenül azért gazdag valaki, mert sok földje van – hanem mert az ő földjén termelt áru és az őt megillető támogatás aránytalanul nagy.

Mi lett a tsz-tagokkal?
A rendszerváltás a magyar vidéket alapjaiban forgatta fel. A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 1990-hez képest nagyjából a felére csökkent – ez országosan közel egymillió, faluról bejáró munkahely megszűnését jelentette. 

A kárpótlási jegyek és a földkiadás sok volt tsz-tagnak csak papíron adott tulajdont: a föld elaprózódott, egy-három hektáros parcellákat kaptak olyanok, akik önállóan sosem tudtak volna belőle megélni.
Ezért a kisbirtokosok tömegesen bérbe adták földjüket. Ma országosan a mezőgazdasági terület fele bérelt terület. Sokan tehát ma is tulajdonosok, csak nem gazdálkodnak: bérleti díjból élnek, vagy réges-rég eladták a birtokukat.

Akik nem tudtak vagy nem akartak a gépesített nagyüzemekben elhelyezkedni, azok a kilencvenes évek rekordmunkanélküliségébe (1993-ban 700 ezer fő) süllyedtek, elvándoroltak a városokba vagy külföldre, vagy – az idősebbek – korengedményes nyugdíjba kerültek.

Kik ma a nagybirtokosok?
A törvény szerint magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek pedig egyáltalán nem tulajdonolhatnak termőföldet – csak bérelhetik. Éppen ezért a mai "földesurak" hivatalosan bérlők, valójában azonban ők döntik el, mi terem a magyar földeken, és ki kapja érte a támogatást.

Mészáros Lőrinc (Talentis Agro) – miután megszerezte a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt agrárbirodalom nagy részét, ma ő Magyarország legnagyobb "földesura", mintegy 38-39 ezer hektáron gazdálkodó cégcsoporttal. 2010-ben még nem foglalkozott mezőgazdasággal.
Csányi Sándor (OTP-elnök, Bonafarm) – 33-35 ezer hektár, évi milliárdos nagyságrendű agrártámogatás.
Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás – szintén tízezres hektárnagyságrendű érdekeltségek.

Ez a szűk kör nem a semmiből nőtt ki. Nagyrészt a korábbi állami gazdaságok privatizációjából, illetve egymás földjeinek és cégeinek felvásárlásából építkezett – Simicska bukása után az ő birodalma előbb Nyerges Zsolthoz, majd Mészáros Lőrinchez vándorolt. A politikai közelség és a piaci pozíció itt nehezen választható szét.

A lényeg
A "2000 zöldbáró" kifejezés pontos statisztikai kategóriaként nem létezik – ilyen néven a KSH nem tart nyilván senkit. De a mögötte álló állítás, hogy egy rendkívül szűk, néhány ezres kör aránytalanul nagy vagyonhoz, termelési részesedéshez és állami forráshoz jutott, miközben a valaha ott dolgozó vidéki tömegek vagy bérlővé, vagy munkanélkülivé, vagy elvándorlóvá váltak – ezt az állítást a rendelkezésre álló hivatalos és sajtóadatok alátámasztják.

A magyar termőföld tehát jogilag milliók kezében van. A rajta megtermelt érték és az érte járó támogatás viszont néhány ezer szereplő kezében koncentrálódik. 
Ez a kettősség a kérdés valódi tétje – nem az, hogy hány négyzetkilométer van egy-egy név alatt bejegyezve.

Források: KSH Agrárcenzus 2020; KSH STADAT-táblák; G7, Telex, Forbes.hu, Mérce, 168.hu, Népszava, Agrárszektor cikkei (2018–2024); Fazekas Béla: Ötvenéves a földreform (Statisztikai Szemle, 1995).

Ugye, győzött az AI? :)
Hát nem... Rá kellett jönnie, hogy kb. 2-3000 újgazdag tahó haszna az, ami lehetne százezreké is.


"2010 óta 155 ezer kis családi gazdaság, gazdálkodó család ment tönkre, az általuk használt földek nagy cégekhez és nagyvállalkozókhoz kerültek – jelentette ki Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára a Szabad Európának adott interjúban."

szombat, augusztus 29, 2026

20260829 120 ezer forint - Van aki sír, van aki nevet

Négyszereződik a nyugdíjminimum – de kire vonatkozik valójában?

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.29

Mottó: még mindig az éhezők viadalára kell koncentrálnia igen sok idős embernek.
.      A kép forrása: Magyarország                                kormánya

2027. január 1-jétől 28.500 forintról 120.000 forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege. 

A bejelentés önmagában örömhír: egy tizennyolc éve befagyasztott, megalázóan alacsony összeg végre a valósághoz közelít. Csakhogy minél tovább nézzük a részleteket, annál inkább kiderül: nem mindenkinek szól ugyanúgy.

Kimarad a rokkantsági ellátás
A kormányzó erő választási programja korábban kifejezetten ígérte, hogy senki ne kapjon havi 120 ezer forintnál kevesebb öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat. A csütörtöki bejelentés azonban kizárólag az öregségi nyugdíjról szól. Aki rokkantsági ellátásból él – gyakran ugyanolyan, vagy még nehezebb anyagi helyzetben, mint egy alacsony összegű öregségi nyugdíjas –, egyelőre nem számíthat erre az emelésre.

A szociális ellátások is kimaradnak
Ugyanez a helyzet az időskorúak járadékával, az ápolási díjjal, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatással. Ezeket 2022 óta nem a nyugdíjminimumhoz, hanem egy külön "szociális vetítési alaphoz" kötik – amely jelenleg, nem meglepő módon, szintén 28.500 forint. A mostani döntés ezt nem érinti.

Két egyforma sors, két különböző eredmény
A gyakorlatban ez azt jelenti: két, hasonlóan szegény, idős ember közül az egyiknek 2027 januárjától négyszereződik az ellátása, a másiknak semmi nem változik – kizárólag attól függően, hogy melyik jogcímen kapja a pénzét az államtól. Ez a fajta szelektív igazságosság hosszabb távon aláássa azt az elvárást, hogy a szociális rendszer a valódi rászorultságot, és ne a jogi kategóriák véletlenszerűségét jutalmazza.

A legcsendesebb csoport: akiknek nincs is öregségi nyugdíja

És van egy csoport, amelyről a bejelentés kapcsán szinte szó sem esik: azok a hetven-nyolcvan éves, egyedül élő emberek, akik soha nem tudták összegyűjteni az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (mert gyermeket neveltek olyan korban, amikor ez nem számított bele az akkori szabályok szerint; mert a rendszerváltás előtti vagy utáni gazdasági összeomlásban hosszú időre munka nélkül maradtak; mert családi gazdaságban, háztáji munkában vagy bejelentés nélküli foglalkoztatásban dolgoztak évtizedekig; mert egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásra szorultak, ami nem minősül szolgálati időnek; vagy egyszerűen mert a nyilvántartás hiányos, és a bizonyítás terhe rájuk hárul).
Ők 2027. január 1-jén az államtól semmi újat nem kapnak. Nincs öregségi nyugdíjuk, tehát az öregségi nyugdíjminimum rájuk nem vonatkozik. Legfeljebb az időskorúak járadékára jogosultak – változatlanul, 28.500 forintos szinten –, vagy egyáltalán semmilyen rendszeres állami ellátásra nem jogosultak, és a családjukra, illetve az önkormányzat esetleges, eseti segélyére maradnak utalva.

Miközben a kormányzati kommunikáció "több százezer idős honfitársunk" megsegítéséről beszél, pontosan ez a csendes, jogilag láthatatlan csoport marad ki belőle – azok, akiknek a leginkább szükségük lenne rá.

péntek, augusztus 28, 2026

20260828 Csak be kéne már csukni Szijjártót és társait

 

Csak be kéne már csukni Szijjártót és társait

Horváth Ferenc írása 2.0.

2026.08.28.

Mottó: "A lassú víz partot mos" gondolkodás, ebben az esetben kifejezetten káros!





A 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-biznisz nyomán: mit kellene tennie a nyomozó hatóságnak – és mit a Parlamentnek


A cikk az Claude AI kérdéseimre, pontosítás kéréseimre adott válaszaiból állt össze, tehát egy mesterséges intellienciával a kérdéseim alapján összgyűjtött és megválaszolt adathalmazból von le következtetéseket az irányításom mellett, amelyek visszatükrözik azt, amit én gondolok a kínai lélegezetőgépek ügyében. Gyorsan, opertív eszközökkel azonnal lépni kéne, mert ha az érintett szereplők összebeszélésétől, az adatok, iratok, további megsemmisítésétől tartani kell, már felmerül a nyomozó és vádhatsógok múltbéli felelőssége is.


Előzetes megjegyzés az olvasónak. Ez a cím publicisztikai felkiáltás, nem jogi ténymegállapítás. A jelen írásban szereplő minden személy a magyar jogrend szerint az ártatlanság vélelmét élvezi mindaddig, amíg bűnösségét jogerős bírósági ítélet meg nem állapítja. Amit alább leírok, az a nyilvánosan hozzáférhető sajtóértesülések (elsősorban a Telex, az Index, a HVG, a 444, a WMN, a Népszava, a K-Monitor adatbázis, a Válasz Online és a Piac&Profit beszámolói) alapján rekonstruálható tényvázlat, valamint az ebből levonható jogi következtetés: hogy a rendelkezésre álló adatok elegendőek-e ahhoz, hogy a nyomozó hatóság érdemben, gyanúsítotti kihallgatásokkal induljon el az ügyben. A válaszom: igen, el kellene indulnia – és minél később indul el, annál inkább jobban erősödik bennem a gyanú, hogy a hallgatás oka nem a bizonyítékok hiánya, hanem valami más.


I. Hogyan indulhat – és hogyan kellene indulnia – a nyomozás

A magyar büntetőeljárási törvény (2017. évi XC. törvény, Be.) szerint büntetőeljárást akkor lehet folytatni, ha valakivel szemben megalapozott gyanú áll fenn (Be. 4. §). Ez több, mint az egyszerű gyanú, ami már önmagában elegendő a nyomozás elrendeléséhez, de kevesebb, mint a vádemeléshez szükséges bizonyítottság. A megalapozott gyanú az a pont, ahol egy konkrét személy gyanúsítottá nyilvánítható és kihallgatható (Be. 387. §).

Hol tartunk most? 2026. augusztus 25-én Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a Külügyminisztérium nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Ez azt jelenti: hivatalosan egyelőre az egyszerű gyanú szintjén állunk. A sajtóban Szijjártó Péter neve összefonódik az üggyel (több lap kifejezetten „Szijjártó Pétert célzó" feljelentésként tálalta), de a hivatalos irat formálisan nem nevez meg gyanúsítottat.

Mit kellene tennie ezután a nyomozó hatóságnak (feltehetően a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának vagy a rendőrség gazdaságvédelmi szervének, az ügyészség irányítása mellett)?  /Nem! Nem kellene megvárni vele a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal felállítását!/

  1. A pénzügyi nyomvonal feltárása – a szerződések, kötelezettségvállalások, teljesítésigazolások és utalások teljes láncolatának rekonstruálása, cégenként.
  2. A döntéshozatali lánc azonosítása – ki választotta ki az egyes közvetítő cégeket, ki írta alá a szerződéseket, ki adta ki a teljesítésigazolásokat.
  3. Szakértői árösszehasonlítás – a nemzetközi (különösen a szlovén, olasz, német) beszerzési árakkal való összevetés, amely már most is azt mutatja, hogy Magyarország az uniós összehasonlításban a legmagasabb egységárat fizette a kínai lélegeztetőgépekért.
  4. Tanúkihallgatások – volt minisztériumi tisztviselők, a beszerzésben részt vevő cégek egykori vezetői, könyvelői.
  5. Nemzetközi jogsegély – a maláj, kínai és egyéb külföldi szállítók, valamint az esetleges külföldi bankszámlák felderítésére.

Milyen büntetőjogi minősítések jöhetnek szóba?

  • Hűtlen kezelés (Btk. 376. §) – ha valaki vagyonkezelői kötelezettségét szegte meg, és ezzel vagyoni hátrányt okozott; különösen jelentős vagyoni hátrány esetén (ami itt, több tízmilliárdos nagyságrendben, minden bizonnyal fennáll) a legsúlyosabb minősített eset alkalmazható.
  • Csalás (Btk. 373. §) – ha a szerződéskötéshez megtévesztést, valótlan tényállítást (pl. hamis ajánlati háttér, fiktív kapacitás) használtak.
  • Költségvetési csalás (Btk. 396. §) – ha a közpénz felhasználása során a jogszerű elszámolás kereteit szándékosan sértették meg.
  • Hivatali visszaélés (Btk. 305. §) – hivatalos személy általi, jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása céljából elkövetett hivatali kötelességszegés vagy hatáskörtúllépés esetén.
  • Korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. fejezet: vesztegetés – 290–291. §; hivatali vesztegetés – 293–294. §; befolyással üzérkedés – 299. §) – amennyiben bizonyítható, hogy a közvetítő kiválasztása jogtalan előny fejében történt.

A kulcskérdés minden esetben ugyanaz, amit korábban már tárgyaltunk: a bűnösségi elem (a tudati oldal) igazolása. Az, hogy valaki miniszterként vagy államtitkárként vezette a minisztériumot, önmagában nem alapoz meg személyes büntetőjogi felelősséget – ahhoz konkrét elkövetési magatartás (aláírás, jóváhagyás, teljesítésigazolás kiadása) és a tudati oldal (tudta vagy tudnia kellett volna a visszaélésről) szükséges. Ez az, amit a nyomozásnak fel kell tárnia.


II. A szereplők: cégek, személyek, összegek

A sajtóértesülések alapján a következő cégek és személyek szerepe rajzolódik ki a beszerzési láncolatban.

A teljes ügylet nagyságrendje: országosan összesen mintegy 19 002 lélegeztetőgépet szereztek be, ebből 16 853-at a Külügyminisztérium, összesen mintegy 300 milliárd forint értékben, a közbeszerzési eljárás mellőzésével, 2020 márciusában és áprilisában.

Legnagyobb beszállítók és közvetítők:

  • GR Technologies SDN (Malajzia) – a legnagyobb volumenű szerződés: 181 milliárd forint, 6258 gép, 28,4 millió forintos átlagáron.
  • Fourcardinal Tanácsadó Kft. – 1000 darab kínai készülékre kötött, 48,1 millió eurós (kb. 17 milliárd forintos) szerződés. A cég korábban a kormány egyiptomi kereskedőházát működtette; ügyvezetője Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadója, Rahói Zsuzsanna nővére volt. 2020. április 20-án – ugyanazon a napon, amikor a KKM aláírta vele a szerződést – két ügyvéd (Veréb Balázs és Vámosi-Nagy Zsolt) létrehozta az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t, amely 10%-os tulajdonrészért cserébe a Fourcardinal nyereségének 7/8-át (mintegy 15,9 milliárd forintot) kapta meg; ebből 8,05 milliárd forintot fizettek ki osztalékként. Mindkét céget – a Fourcardinalt 2021–2022-ben, az SRF-et 2022 végén – végelszámolással megszüntették, ugyanaz a végelszámoló járt el mindkét esetben.
  • OTT-One Nyrt. – korábban nem volt jártas egészségügyi eszközök forgalmazásában, a járvány alatt mégis 12–13 milliárd forintos üzlethez jutott. Egy tétele kapcsán a cég 2020 tavaszán még 10 millió forintos darabáron ajánlott gépeket, néhány hónappal később a KKM már 24,8 millió forintért vásárolt tőle azonos típusú eszközöket. Később könyvvizsgálója csalás gyanúja miatt lemondott, a céget felszámolták, 2026 februárjában törölték.
  • TMT Technics Kft. (tulajdonos: Tóth László) – eredetileg optikai eszközökkel foglalkozó vállalkozás; ezer darabos szerződéséből végül csak egy részét szállította le. Egy 8,06 milliárd forintos tételben 749 darab (500+249 db) gépet vásárolt az állam 10,76 millió forintos darabáron; ezeket később, sikertelenül, darabonként mindössze 13 ezer forintért próbálták értékesíteni árverésen. Egy másik beszámoló szerint a cég emellett 208 darab, különböző típusú gépet is leszállított, 29–42 ezer eurós darabáron.
  • Cathay Advisory Ltd. – 2,5 milliárd forintot kapott „üzlet felhajtásáért", a tevékenység tartalmáról nyilvánosan nem ismert több.
  • Danubia Pharma Kft. – az 55 milliárd forintos vakcinabeszerzésben érintett cég, amelyet a Válasz Online kimutatása szerint Szeverényi Márk személyén keresztül összefonódás köt a Fourcardinal-körhöz.

A haszon nagyságrendje: a beszerzésben részt vevő magyar cégek összesen mintegy 21 milliárd forint osztalékot vettek ki, ennek döntő része (kb. 17 milliárd forint) a Fourcardinal tulajdonosi köréhez köthető – ezen belül önmagában az SRF Silk Road Fund Holding Zrt. (lásd fent) 8,05 milliárd forintot fizetett ki osztalékként a hozzá került 15,9 milliárdos részesedésből; a fennmaradó rész a Fourcardinal Kft. eredeti tulajdonosi köréhez került.

Érintett személyek:

  • Szijjártó Péter – miniszterként vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a beszerzések idején; szervezeti-vezetői felelőssége nyilvánvaló, de a nyilvános adatokból egyelőre konkrét, személyes elkövetési magatartás nem rekonstruálható.
  • Menczer Tamás – a Külgazdasági és Külügyminisztérium akkori, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkáraként hét ismert szerződésben szerepel a neve; ezek alapján több mint 3000 lélegeztetőgép beszerzésében, mintegy 80 milliárd forint értékű ügyletben lehetett szerepe, mint aki (vagy az általa kijelölt személy) a teljesítésigazolásokat adta ki – vagyis akinek meg kellett volna győződnie arról, hogy a leszállított eszközök megfelelnek a szerződéses feltételeknek. Jelenlegi státusza: a 2026. áprilisi kormányváltás óta nincs sem állami, sem parlamenti tisztsége – nem államtitkár, és bár indult a választáson, végül nem foglalta el képviselői mandátumát sem. Egyetlen megmaradt szerepe a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatói posztja, amely párton belüli, nem hivatali funkció. Ez a szempontból is lényeges: jelenleg semmilyen hivatali immunitás vagy tisztség nem áll egy esetleges gyanúsítotti kihallgatás útjában. Itt tegyük fel a kérdést nyíltan: milyen műszaki vagy orvosi szakértelem birtokában írt alá valaki több tízmilliárdos, életmentő orvostechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó teljesítésigazolást? Ha nem volt ilyen szakértelme, és mégis aláírt – az vagy súlyos, felelőtlen hozzá nem értés, vagy tudatos kockázatvállalás annak tudatában, hogy amit igazol, azt nem tudja leellenőrizni. Egyik változat sem ártatlan mulasztás; ezt a kérdést a nyomozásnak kell megválaszolnia, nem a sajtónak.
  • Takács Péter – 2022 és 2026 között a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára volt; a kormányváltás óta már nem tölt be államtitkári tisztséget, jelenleg fideszes országgyűlési képviselő (Pápa). Fontos pontosítás: a Fourcardinal-ügyben megjelenő sajtóhírek egy része őt „akkori egészségügyi államtitkárként" említi a 2020-as beszerzés kapcsán – ez pontatlan lehet, mert más forrás szerint 2020-ban még az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyetteseként dolgozott, az egészségügyi államtitkári posztot csak 2022 májusától töltötte be. Ettől függetlenül a Fourcardinal Tanácsadó Kft. mögött – amely az ezer darabos kínai szállítmányért 17 milliárd forintot számlázott – sógorának érdekeltsége is feltűnt a sajtóértesülések szerint. Takács Péter nyilvánosan tagadta, hogy a lélegeztetőgép-értékesítésből személyesen profitált volna, ugyanakkor elismerte, hogy más orvosi eszközök beszerzéséből haszna származott.

Fontos ellenpont a mérleg másik oldalán: a Fidesz-KDNP korábban nyilvánosan kiállt a beszerzés mellett – a párt kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan szerint ez helyes döntés volt, amely a magyar emberek biztonságát szolgálta, és a beszerzést intéző döntéshozókat elismerés, nem támadás illeti. Ezt az álláspontot a tényvázlat nem cáfolja meg automatikusan, de a nyilvánosan ismert árazási és mennyiségi adatok magyarázatra szorulnak, amit eddig a minisztérium sem tudott megnyugtatóan megadni.


III. Az iratmegsemmisítés és a digitális visszafejtés – pontosan mit tudunk, és mit nem

Itt különösen fontos, hogy csak azt állítsam, amit a források valóban alátámasztanak.

Amit tudunk:

  • A Transparency International egy korábbi perben próbált hozzáférni a lélegeztetőgép-üzlethez kapcsolódó iratokhoz, és ennek során derült ki, hogy a minisztérium a 2020. márciusi beszerzéssel kapcsolatos dokumentumok egy részét 20 hónapon belül megsemmisítette.
  • Az Orbán Anita vezette, a kormányváltás utáni átvilágítás során több ezer, más beszámoló szerint több tízezer dokumentumot vizsgáltak át a Külügyminisztériumban.
  • A minisztérium közlése szerint a dokumentáció hiányosan állt rendelkezésre, és több állományt feltételezett törlés után informatikai eszközökkel kellett helyreállítani, hogy teljesebb kép alakulhasson ki a történtekről.

Amit nem tudunk – és ezt fontos nyíltan leírni, nem kitalálni:

  • A nyilvánosan elérhető sajtóanyagokban nincs adat arra, hogy konkrétan kik (mely szakértők, mely szervezeti egység vagy külső cég) végezték el ezt az informatikai helyreállítási munkát.
  • Nincs nyilvánosan közzétett, tételes lista arról, pontosan mely dokumentumokat sikerült visszafejteni, és melyeket nem.
  • Nem ismert, hogy a helyreállított állományok között szerepelnek-e a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési vagy teljesítésigazolási dokumentumok is, vagy csak általánosabb levelezés, háttéranyag.

Ez a bizonytalanság önmagában is releváns: amíg nem publikus, hogy pontosan mi került elő, addig a nyilvánosság csak a minisztérium összefoglaló állítására hagyatkozhat. Egy parlamenti vizsgálóbizottságnak vagy a nyomozó hatóságnak éppen ezt kellene tisztáznia elsőként – hogy a helyreállított anyag valóban lefedi-e a döntéshozatali láncot, vagy csak töredékes.

Mennyi ideig kellett volna megőrizni ezeket az iratokat – és mikor semmisítették meg őket valójában?

Ez a kérdés azért kritikus, mert az iratmegsemmisítés időpontja (a beszerzést, azaz 2020 márciusát követő kb. 20 hónapon belül, tehát nagyjából 2021 végén–2022 elején) jóval a jogszabályban előírt megőrzési határidők lejárta előtt történt:

  • A közbeszerzési törvény (Kbt. 34. § (2) bekezdés) általános szabálya szerint egy beszerzési eljárással kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Igaz, ez a beszerzés hivatalosan a közbeszerzési eljárás alóli kivételként, veszélyhelyzeti felmentéssel zajlott – de ez legfeljebb az eljárási szabályok alól mentesített, a dokumentum-megőrzési kötelezettség alól nem.
  • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-a szerint a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatokat (ide tartozik a szerződés, a teljesítésigazolás, a számla, az utalványrendelet) legalább nyolc évig olvasható, visszakereshető formában meg kell őrizni – ez a szabály közfeladatot ellátó szervekre, így minisztériumokra is vonatkozik.
  • A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a „levéltári törvény") szerint a közfeladatot ellátó szervek iratai csak a szerv saját iratkezelési szabályzatában rögzített irattári terv szerint, a megőrzési idő lejárta után, dokumentált selejtezési eljárásban, a hatáskörrel rendelkező szerv (illetékes közlevéltár) bevonásával semmisíthetők meg. A „maradandó értékű" – vagyis a közfeladat ellátásának, az állampolgári jogok érvényesítésének vagy a történelmi forrásértéknek szempontjából jelentős – iratok egyáltalán nem selejtezhetők.

Ha mindez így van, akkor a kérdés nem kerülhető meg: miért volt szükség az iratok megsemmisítésére, amikor sem a nyolcéves számviteli, sem az ötéves közbeszerzési jellegű megőrzési határidő nem járt még le? Ha a megsemmisítés a jogszabályban előírt selejtezési eljárás (irattári terv szerinti besorolás, közlevéltári bevonás, jegyzőkönyvezés) mellőzésével történt, az önmagában is jogszabálysértés – és ez esetben nem csupán fegyelmi, hanem büntetőjogi kérdés is: a Btk. 346. §-a szerinti okirattal visszaélés (közokirat jogtalan megsemmisítése) néven nevesíti azt az esetet, amikor valaki egy nem kizárólag a sajátját képező közokiratot jogtalanul megsemmisít. Ha bizonyítható, hogy a megsemmisítés célja éppen a hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény nyomainak eltüntetése volt, ez a magatartás a fő bűncselekmény bizonyítékainak megsemmisítéseként, önálló minősítésben is felmerülhet.

És végül a legegyszerűbb, de legkényesebb kérdés: ki volt az a személy vagy szervezeti egység, aki a minisztériumon belül a selejtezésről, illetve a törlésről ténylegesen döntött, és ki hagyta jóvá – vagy mulasztotta el megakadályozni – hogy ez a jogszabályban előírt határidő és eljárás nélkül megtörténjen? Erre a kérdésre a nyilvánosan elérhető sajtóanyagokban jelenleg nincs válasz – ezt is a nyomozásnak, illetve egy parlamenti vizsgálóbizottságnak kell feltárnia.


IV. A Magyar Államkincstár szerepe – és amit most azonnal meg kellene tenni

A Magyar Államkincstár (MÁK) a kincstári kör tagjaként nem egyszerű, dokumentáció nélküli technikai kifizető. A jogszabályi rend (az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendelete és a vonatkozó KKM-utasítások) szerint egy ekkora kifizetés végrehajtásához a Kincstárhoz el kellett jutnia legalább:

  • a kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumnak és annak nyilvántartásba vételi adatainak,
  • az érvényesített és utalványozott, teljes aláírási lánccal ellátott utalványrendeletnek,
  • a teljesítésigazolásnak és az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek,
  • a szállítói számlának.

A Kincstár ellenőrzése ugyanakkor jellemzően alaki és formai – azt vizsgálja, megvannak-e a szükséges aláírások és a fedezet, nem azt, hogy a szerződéses ár piaci szempontból megalapozott volt-e. Éppen ezért a Kincstárnál őrzött, elektronikusan rögzített adatok a KKM belső dokumentációjától függetlenül léteznek – ha az utóbbiban hiányosságok vagy szándékos törlések történtek, a Kincstár saját nyilvántartása másodlagos, független bizonyítási forrásként szolgálhat.

Ezért – publicisztaként, nem jogászi utasításként, hanem sürgetésként fogalmazva – azt gondolom: a nyomozó hatóságnak már most, haladéktalanul intézkednie kellene a Magyar Államkincstár felé az elektronikus adat megőrzésére kötelezés (Be. 316. §) elrendeléséről, majd az érintett adatállományok lefoglalásáról (Be. 315–317. §). Ezzel nincs értelme megvárni a nyomozás előrehaladtát – minél tovább telik az idő, annál nagyobb a kockázata annak, hogy ez az adatforrás is „megsemmisül" vagy hozzáférhetetlenné válik.


V. Ami ezzel párhuzamosan is történjen: parlamenti vizsgálóbizottság és azonnali műszaki vizsgálat

A büntetőeljárás lassú, garanciális szabályok mentén zajlik – ez helyes és szükséges, de nem zárja ki, hogy párhuzamosan más eszközök is működésbe lépjenek.

Egyrészt: az Országgyűlésnek fel kellene állítania egy parlamenti vizsgálóbizottságot a 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-ügy kivizsgálására. Egy ilyen bizottság – szemben a nyomozó hatósággal – nyilvánosan, a politikai szereplők (miniszterek, államtitkárok, minisztériumi vezetők) meghallgatásával dolgozhat, és ezzel segítheti, gyorsíthatja a büntetőeljárás munkáját is, anélkül, hogy azt helyettesítené.

Másrészt, és ez talán a legsürgősebb, legkonkrétabb, azonnal végrehajtható lépés: el kellene rendelni a még mindig raktáron lévő – korábbi beszámolók szerint legalább 12 ezer, azóta is ott porosodó – kínai lélegeztetőgépek azonnali, független műszaki-orvosszakmai vizsgálatát. A kérdés, amire választ kell adni, életbevágóan egyszerű: ezek a gépek alkalmasak-e, vagy sem, egy súlyos légzéselégtelenséggel küzdő beteg életben tartására?

Ez a kérdés függetleníthető attól, hogy ki rendeli el: megteheti a nyomozó hatóság a bizonyítási eljárás részeként (hiszen a gépek műszaki alkalmassága vagy alkalmatlansága közvetlen bizonyítéka lehet annak, hogy a beszerzés megfelelt-e a szerződéses/szakmai elvárásoknak), és megteheti a felállítandó parlamenti vizsgálóbizottság is, saját szakértői hatáskörében. Az egyetlen dolog, ami nem történhet meg, az a további tétlenség – miközben évek óta ismert, hogy ezeknek a gépeknek jelentős hányada sosem került éles bevetésre, és senki nem tudja hitelt érdemlően megmondani, hogy ha most szükség lenne rájuk, működnének-e.

No meg a vizsgálat eredménye nagyon komoly következtetésekre is okot adhat! Akik esetében ezeket a kínai lélegeztetőgépeket használták és nem volt elégséges műszakilag és orvosi szempontból ahhoz, hogy a  súlyos légzéselégtelenséggel küzdő beteget életben tartására, akkor újabb nagyon de nagyon komoly vizsgálatokra lesz szükség és igen komoly büntetőjogi és polgári jogi vonzata is lehet a dolognak, amiről az egész világnak értesülnie kell!

Zárásként pedig egy kérdés, amire ez idáig senki nem adott választ, és amit előbb-utóbb valakinek meg kell válaszolnia: ki tudná ma megmondani, hogy a magyarországi kórházakban ténylegesen hány ilyen kínai lélegeztetőgép van még rendszeresítve, és mikor és hol használták utoljára ezek közül bármelyiket is egy súlyos légzéselégtelenséggel küzdő beteg életben tartására? Ha erre a kérdésre ma senki nem tud pontos, dokumentált választ adni – akkor az önmagában is minden eddiginél élesebben veti fel a kérdést, hogy mire ment el a 300 milliárd forint.


A cikk a nyilvánosan elérhető sajtóértesülések (Telex, Index, HVG, 444, WMN, Népszava, K-Monitor adatbázis, Válasz Online, Piac&Profit, Contextus, Hellomagyar, Economx, G7, Magyar Hang, Szeged.hu, Vác.hu, 10perc.hu, Mfor.hu) alapján készült publicisztika. A benne foglalt jogi minősítések és nyomozási javaslatok szerzői álláspontot tükröznek, nem a hatóságok hivatalos állásfoglalását.


 

csütörtök, augusztus 27, 2026

20260827 Megrovás

20260827 Megrovás

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.27.


Mottó: A kritikus, legyen kritikus. A miniszterelnök, legyen miniszterelnök.
A krumplileves pedig, legyen krumplileves.

A tiszás miniszterek és államtitkárok a stábjaikkal vért izzadnak, hogy haza tudják hozni az európai uniós forrásokat, meg tudjanak felelni a globális klímaváltozás okozta kihívásoknak, rendbe tudják tenni az Orbán-maffia aljasságaival teleszórt magyar jogrendet.

Ezenközben a miniszterelnökük és a háttérszereplő Radnai Márk hibát hibára halmoznak, mintha az az agytröszt irányítaná őket ma is, akik berobbantották a köztudatba a sértett férjet és a politikai királycsináló fiát.

Mire gondolok:

1.) Polgár Judit megalázása a kis Napóleon idegbeteg kapkodása révén.

2.) Bárándy Péter megalázása a taknyos kis ófideszes által, mert ő szerinte a sztárügyvéd óellenzéki.

3.) Ordibátor fedősztorizás a parlamentben. Csapdázás a parlamentben Toroczkainak, aki ettől, mint szintén egoista, nárcisztikus személyiség, bedurran, miközben a tiszások szóba állnak egy Kövér Lászlóval. Kezet nyújtatnak egy cigány képviselőjükkel egy mocskos senkiházinak, aki nem fogadja el a tiszta kezet, pedig az övé a piszkos.

4.) Radnai Márk nem politikus, hanem manipulátor. Sokszor jobb lenne, ha hallgatna.

5.) A miniszterelnök színészkedik, a saját Facebook-profiljából csinál állami hírcsatornát, amiért a fideszes képviselőbábok pénzkereső tevékenységgel is megvádolják. Szerintem, nem is alaptalanul.

Á-tól C-ettig bemutatja nekünk a Paksi Atomerőművet, miközben az egész egy protokolleljárás, amit az Orbán-banda hanyagsága miatt milliárdokkal kell megtolni. Közben dicsőítő filmet csinál magáról. Héró a csávó, no! :)

6.) Közben volt egy oktatási miniszteres baki Rubovszky Ritával, be-be kerülnek aljas kis fideszesek a képbe, mint Divinyi Zsombor, mi rájövünk, Magyar Péter visszakozik. 
Most pedig messziről hoz egy magyar-kanadai Sárvári Nicolast, akinek múltját és jelenét a magyarok nem ismerik (egyesek szerint titkosszolgálati fedőcége vannak Angliában), és őt favorizálja két hatalmasan erős magyar harcos, Ungár Anna Róza és Ligeti Miklós Zoltán ellenében? Bolond ez vagy parancsot hajt végre?

7.) Tényleg nem unja még senki, hogy a parlamentben egyáltalán szóba áll egy Rétvári Bencével vagy más demokráciaromboló egyedekkel? Ordibál velük, ahelyett, hogy csak mosolyogna a vergődésükön. A miniszterelnök élvezi a saját műsorát és a vezérkövető mimagyarok is. Nem is bánnám, ha közben a NER főbűnösei nem élnék a durván jó világukat, mint Marci Hevesen.

Alázza a saját házelnökét, színészkedik, kiabál, vergődik egy ófideszes, lenézi és óellenzékinek nevezi a nála sokkal jobb politikus vagy diplomata, baloldali legkiválóbbakat, próbál behúzni régi, másodélvonalbeli fideszeseket a hatalomba, és akkor most hoz egy messziről jött embert, hogy a TISZA legfontosabb ígéretét – az elszámoltatást – az hajtsa végre!

Lehet, hogy Sárvári jó kém (csak kérdés kié, ha az), de én egy Ligeti Miklósnak jobban hiszek, aki már akkor látta a Fidesz aljasságait, amikor Magyar Péter, mint jó fideszes még bőven profitált belőle.

Péterünk például alávetné magát önként egy teljes körű nemzetbiztonsági átvilágításnak? Ja... Orbán törvényei szerint őt nem lehet, hisz azokat ő felügyeli.

8.)
a.) Tudom, érzem, hogy mit hagyhatott hátra az az aljas gazember, aki 16 évig egyfolytában azt csinált ezzel az országgal, amit akart.

b.) Tudom, hogy nagy hirtelen beszorultunk a sz@r kis hepciás Batu kán-utódokkal teli kicsike országunkba.

c.) Valahogy ma nem hallunk európai híreket. Az ukránokkal se lehet olyan rózsás a kapcsolat Magyar Péter butasága miatt (sehol egy bilaterális egyezmény, sehol egy beregszászi találkozó, Kijevbe pedig ő nem méltóztatik menni), miközben súlyosan függünk Európa jövőjétől, ahol Magyar azzal dicsekszik, hogy a dél-amerikaiakkal kötendő Mercosur-megállapodást megakasztotta, és milyen jó ez a magyar gazdáknak, miközben ki van égve a magyar ugar, és sz@r se fog teremni...

d.) A kassza üres. Az ígéretek még jó ideig, ha nem örökre, az ablakban.

e.) A háttérben működő agytröszt egyre többet hibázik.
Radnai manipulálja az egybites rajongókat.
Bódis Kriszta a cigányok értelmesebb felének semmire sem garancia, sőt talán a semmire, az.

f.) Az ófideszes miniszterelnöknek is van vaj a füle mögött, de azért nem ám jó liberális vagy politikailag független emberekkel veszi körbe magát, hanem próbál visszacsempészni olyanokat, valószínűleg utasításszerű tanácsokra, akikkel józan értelemmel bíró ember nemigen foglalkozna.

Hát, mi van itt, Magyar Péter?
Ez a nemzetegyesítés?
Tudod, hogy sokan nem rád szavaztak, hanem Orbán ellen.
Tudod, hogy tiszavirág-életű lehet minden, amit csinálsz!

Nem elég lovakként űzni minisztereidet, neked is el kéne gondolkodni azon, hogy mi a helyes? A Facebook-színházasdi a fiataloknak, mert te vagy a modern mindenki is, vagy mosolyogni a fideszes bábképviselők felé a parlamentben, úgy tenni, mintha ott se lennének, és kodifikálni a jogrendet, ha már ígérted, akkor valahogy valamennyit elkezdeni betartani belőle, mert a magyar emberek olyanok, mint te: ha dühösek, lovat váltanak!

Nekem Orbán Viktor nem kell szolgának újra, mert nagyon aljas szolga volt és börtönben kéne már ülnie, hogy te nyugodtan maradhass!

Szolgálj te engem!
Szívvel-lélekkel, és bizonyítsd, hogy te már nem vagy Orbán Viktor szolgája, nem ő a példaképed, ma is!

Kezdd el haver, építeni, ha kell, vaskézzel, a demokráciát, mert rád un a nép, aztán megnézheted magad! Leszel te minden, csak magyar nem, hiába az a neved. Ezek ilyenek. Olyan köpönyegforgatók.

Nem is igen hiszem, hogy olyan nagy szám lesz az újabb országjárásod, nem vagy te már munkanélküli "fijjam"!

Miniszterelnök vagy nem szappanopera hős. Ne legyél már minden is te! Ülj le dolgozni inkább egy jó jogász mellé például, hogy lásd mennyit dolgozik azért, hogy te elmondhass öt mondatot, biztonsággal!

Hallgass az okosabbakra. Forradalmat csináltál? Győztél?
Hát, folytasd a forradalmat színészkedés helyett.
Nem vagy te egy Rambó!

Te vagy Magyarország, remélem, nemsokára a Magyar Köztársaság miniszterelnöke! Viselkedj is úgy!

Azt hiszed, utállak, amiben van is valami, de ha már idáig eljutottál, jobban drukkolok neked, mint kb. 4 millió magyar ember!

Az intenciók pedig nálam ingyen vannak!

Na, cső!

Horváth Feri


A képen a már elhunyt Mezei Sanyi bácsival felügyeltük a többiekkel együtt, a romák ellen a 2008-2009 években elkövetett emberölés-sorozat áldozataira való megemlékezést, talán 2013-ban? Már nem emlékszem pontosan.

Magyar Péter! 
Mikor lesz teljesen megismerhető az ügy aktája?
Mit kellett rajta titkosítani?

20260824 Vezérkövetőknek

20260824 Vezérkövetőknek 

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.24.

Mottó: Magyarország ne legyen Déva vára!

A A rajongóknak!

Ne rajongjatok! Gondolkozzatok!
Rajongani könnyű.
Gondolkozni sokkal nehezebb.
No mármost!
Aki elvtelenül nem gondolkodik, az Orbánnak is tapsolt. 
Ha valaki "sokk", annak szólni kell. Magyar Péter nekem, "sokk".
Én, szóltam.

Utóirat: én is lehetnék ilyen, mint ezen a képen, de ez nem én vagyok. Voltam hasonló ruhában de akkor sem én vagyok.
Ő is lehetne olyan, mint egy felelősségteljes miniszterelnök, de nem az. Hiába a kinevezés, azt igen meg kell szolgálni. Írom: szolgálni és nem uralkodni mindenki felett.
Magyar Péter inkább egy önimádó színész, akit körbe ugrálnak a pozíciója miatt, közben meg hülyének nézik.

Az ígéretek vésztjóslóan konganak, mint a harangok. Sokan várnak. A kassza üres, az EU pénz még csak csordogál. Ez lehet az oka?
Az ő hiányosságai miatt jön felfelé Orbán régi pitbullja is, mert az az ember is nárcisztikus.

Bárándynak igaza lesz. Megállt az, amiért hittük, hogy a gazemberek gyorsan lakat alá kerülnek. Vége van a NER elleni forradalomnak. A látens kiegyezés pedig hozza fel a nácikat. Kinek jó ez!! Elég egy gazdasági válság, egy külső nemzetközi konfliktus és István népe, megint a nyilasoknak fog hódolni! 😡

Második utóirat:
Egy szóval sem mondom, hogy könnyű lebontani a NER-t. 
Egy szóval sem mondom, hogy a minisztériumok dolgozói unatkoznának a sok teher alatt, ami rájuk hárul, míg a miniszterelnök sztárolja magát.
Azt azonban mondom, hogy a sorrend sokszor nem jó!

Ez a véleményem!


20260830 Dugába dőlt dolgok

Dugába dőlt dolgok... Horváth Ferenc írása 2.0 2026.08.30 Mottó: Batu kán übermench utódjaival nehéz haladni. A nagy roma politi...