vasárnap, november 15, 2026

20261115 Küzdjünk együtt a szolgálati nyugdíjas státusunkért!

 

Elvették a nyugdíjas státusukat: kiket sújtott a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése?

Horváth Ferenc írása 2.0

Nov 15, 2026



Kedves Olvasóim!

Akiket érint, kérem töltsék ki a csatlakozó nyilatkozatot, kifejezve az akaratukat arra, hogy 16 évnyi jogszabályokkal lefedett elnyomás után, a jelenlegi kormány rossz hozzáállásán még időben változtatni tudjunk!

Olvassák el, amit írtam. Senkinek nem akarok rosszat. Az idő rövidsége miatt választottam ezt az egyéni utat, amihez csatlakozni lehet. Egyedül semmi vagyok, veletek azonban már tömeg lehetünk!

A csatlakozó nyilatkozatot, itt letölthetik. Benne van a petíció szövege is, de külön is ide teszem:  A Petíció letöltése,      A Csatlakozó nyilatkozat letöltése

Hová és meddig küldjem?

A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként kérem erre a címre:

dr. Horváth Ferenc

1325 Budapest, Pf.: 147

•    Az első benyújtáshoz a 2026. december 7-ig beérkező nyilatkozatokat tudom figyelembe venni.

•    A gyűjtés 2027. január 15-ig tart; az addig beérkező nyilatkozatokat kiegészítésként nyújtom be.

•    Csak eredeti, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tudok elfogadni; fénymásolt aláírást és e-mailben küldött képet nem.

Kérdés és a csatlakozás visszavonása: jarandosag.peticio2026@outlook.hu  A  visszavonáshoz kérem a nevét és a lakóhelye településének nevét megadni.

Időt ez a kormány se nagyon hagyott semmire. Először az volt, hogy 2026. augusztusára lesz egy átfogó rendvédelmi reform. Nem lett. Aztán október végén a belügyminiszter és honvédelmi miniszter egy Facebook videóban tájékoztatnak minket, hogy a szolgálati járandóságban részesülő rendvédelmisek és honvédek 2027-ben már dolgozhatnak látástól-vakulásig, nincs keresetkorlát január 01-től. Közlik, hogy 2028-ban eltörlik a szolgálati járandóságban részesülők szja-fizetési kötelezettségét, amivel csak az a baj, hogy a „csökkentés” az nem adó és nem is úgy viselkedik (pl. míg másoknak igen, nekünk biztos, hogy nem lesz adókedvezményszerű 9%-os szabály. A jóváírás a “bér” adóját csökkenti, ezért a szolgálati járandóságot vagy a nyugdíjat a talált források nem említik.

Rendőrök, katonák, bányászok, táncművészek, polgármesterek és képviselők: a 2011. évi CLXVII. törvény 2012. január 1-jétől gyakorlatilag minden korhatár előtti nyugdíjat megszüntetett. Aki már nyugdíjban volt, az összeget megkapta tovább, de már nem nyugdíjként – és elvesztette a nyugdíjas jogállást.

Mindannyian sorstársak vagyunk! Csatlakozzatok! Küldjétek meg a csatlakozó nyilatkozatot pontosan kitöltve, aláírva, eredetben!

A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként kérem erre a címre:

dr. Horváth Ferenc

1325 Budapest, Pf.: 147

Lássuk a múltat!

Mi történt 2012 elején?

A parlament 2011 végén döntött: 2011. december 31-e után korhatár előtti öregségi nyugdíjat már senki nem kaphatott. A már megállapított ellátások nem tűntek el, hanem átkeresztelésük után a költségvetésből folytak tovább: korhatár előtti ellátásként, a föld alatti bányászoknál átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként. Az összeg ezután a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedett, a nyugdíjkorhatár betöltésétől pedig öregségi nyugdíjként járt tovább.

Kiket érintett?

•       A fegyveres szervek hivatásos állománya (rendőrök, katonák, tűzoltók, büntetés-végrehajtás, nemzetbiztonság): szolgálati nyugdíjukból szolgálati járandóság lett.

•       Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjasok: ellátásuk korhatár előtti ellátássá alakult.

•       A korkedvezményes nyugdíjasok: ugyanez történt velük.

•       A korengedményes nyugdíjasok: nekik is korhatár előtti ellátás járt a nyugdíj helyén.

•       A bányászok: a bányásznyugdíj megszűnt, a föld alatt dolgozók átmeneti bányászjáradékot kaptak.

•       A balett- és táncművészek: a művésznyugdíj helyére táncművészeti életjáradék lépett.

•       A polgármesterek, az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők: az ő korhatár előtti ellátásuk is megszűnt.

Hogy pontosan hányan jártak rosszul, arról a KSH nyugdíjkiadványa ad fogódzót: 2012 elején 202.000 embernek folyósítottak életkoron alapuló ellátást, a volt fegyveres testületi dolgozók szolgálati járandósága pedig önállóan is több mint 30 ezer főt érintett. A korabeli szaklapok ennek nyomán százezrekről írtak: a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok "volt öregségi" nyugdíjassá váltak, ellátásuk korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá alakult.

Kik úszták meg?

Csak a nők: a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményt a törvény nem törölte el.

Mit jelentett ez a mindennapokban?

Az érintettek elvesztették a nyugdíjas státuszukat, és ha a korhatár előtt dolgozni kezdtek, az ellátás folyósítása szüneteltethető lett. Erről a 333/2011. (XII. 29.) kormányrendelet külön is szól a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól.

Az Alkotmánybíróság is foglalkozott vele

A törvényt több ponton megtámadták. Az Alkotmánybíróság 2013-ban a 14. § (1) és (2) bekezdését alaptörvény-ellenesnek mondta ki, és megsemmisítette. 2015-ben viszont elutasította a 11. §-t érintő bírói kezdeményezést.

Szerkesztői megjegyzés: a "kárvallott" szót maga a törvény nem használja. A csoportok listája a jogszabály és sajtóbeszámolók alapján készült, a 3. § (2) bekezdésének betűjeles lajstroma szó szerint még ellenőrizendő.

Kérdezem én, ez így rendben van sorstársak. Várjunk, míg bele nem döglünk! Ez a kormány még csak meg sem említi, hogy felszabadít minket a szégyen alól és visszaállítja a szolgálati nyugdíjas státusunkat. Akkor miért vár el tőlünk toleranciát. Vagy már nem számítunk. Ezt üzeni a mostani állománynak is. Ha obsitos lett, már nem fog számítani. Ez a megbecsülés, egy a tisztesség?

Írjátok alá minél többen sortársaim és küldjétek el nekem. A cím ottv an fentebb. Minden tudásom beleadtam a két iratba, vesztenivalótok nincs. Áttörni a a kormány falát pedig csak akkor lehet, ha sokan vagyunk képesek tenni magunkért. Szükségünk van egymásra!

Források

•       2011. évi CLXVII. törvény (net.jogtar.hu)

•       Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak (economx.hu)

•       Mi vár a nyugdíjba vonulókra 2012-ben (adozona.hu)

•       Volt öregségi nyugdíjasként dolgozni 2012-ben (adozona.hu)

•       333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

•       Alkotmánybíróság: a 14. § megsemmisítése

•       3061/2015. (IV. 10.) AB határozat

péntek, november 13, 2026

20261114 PETÍCIÓ - szolgálati járandóságban részesülők figyelmébe

 


Tisztelt szolgálati járandóságban részesülő kollégáim és mindazok,
akik a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) áldozatai lettek.

1.) Alább olvashattok egy levelet, amit 2026. november 13-án dr. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak írtam.
2.) Utána elolvashatjátok a Petíció szövegét. Amennyiben rákattintotok a PETÍCIÓ szóra, le is tölthetitek.
3.) .....és talán ez a legfontosabb: A csatlakozó nyilatkozatot is megtaláljátok a Petíció alatt. Ha rákattintotok, a CSATLAKOZÓ NYILATKOZAT-ra, le is tudjátok tölteni. A letöltött iratot töltsétek ki, és küldjétek meg ide: dr. Horváth Ferenc, 1325 Budapest, Pf.: 147.


1.)
A mai napon elektronikus levelet írtam, dr. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. 
Ez áll benne: 

Címzett: dr. Ruff Bálint úr, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Miniszterelnökség, 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

Budapest, 2026. november 13.

Tárgy: Kérelem a szolgálati járandóság tárgyában készült petíció átvételére; javasolt átadási nap: 2026. december 8.

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Alaptörvény XXV. cikke alapján petíciót nyújtok be dr. Magyar Péter miniszterelnök úrnak a szolgálati járandóságban részesülők és a magam nevében. A petíció azt kéri a Kormánytól, hogy 2027. január 1-jétől szüntesse meg a szolgálati járandóság csökkentését, adja vissza a szolgálati nyugdíjas jogállást, teremtsen alkotmányos garanciát arra, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást ne lehessen szociális ellátássá alakítani, és terjessze ki a rendezést a Knymt. többi érintettjére. A petíciót a hozzá csatlakozók nyilatkozataikkal erősítik meg.

Mivel a miniszterelnök úrnak címzett iratot Önön keresztül szeretném eljuttatni, tisztelettel kérem, hogy 2026. december 8-án Ön vagy az Ön által kijelölt személy vegye át tőlem a petíciót és a hozzá tartozó csatlakozó nyilatkozatokat, és juttassa el azokat a miniszterelnök úrhoz.

Az átadás módja. Az átadást személyesen, legfeljebb ötfős küldöttséggel kívánom elvégezni. Az átadás iránt sajtóérdeklődésre számítok. Kérem, jelezze, ha ennek részleteiről előzetesen egyeztetni kíván.

Mit adok át, és mit küldök most. December 8-án az aláírt, végleges petíció eredeti példányát és a 2026. december 7-ig hozzám beérkezett csatlakozó nyilatkozatok eredeti példányait adom át. A petíció szövegét és a csatlakozó nyilatkozat nyomtatványát most csak tájékoztatásul, tanulmányozásra mellékelem, kitöltetlenül és aláíratlanul.

A gyűjtés meghosszabbítása. Az idő rövidsége miatt a csatlakozó nyilatkozatok gyűjtése 2027. január 15-ig tart. Az ezután, de a gyűjtés vége előtt beérkezett nyilatkozatokat kiegészítésként kívánom benyújtani. Kérem, hogy ezeket is fogadják be, és csatolják a petícióhoz. A kiegészítő benyújtás időpontjáról külön egyeztetnék.

Visszaigazolás. Kérem, hogy az átadás időpontját és helyét, az átvevő személyét, valamint azt, hogy a későbbi kiegészítő benyújtást befogadják, legkésőbb 2026. november 30-ig írásban szíveskedjék visszaigazolni a fenti levelezési címemen vagy e-mail-címemen.

Megértő támogatását és együttműködését előre is köszönöm.

Tisztelettel:

dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy

Mellékletek:
1. Petíció (tájékoztató, aláíratlan példány)
2. Csatlakozó nyilatkozat (kitöltetlen nyomtatvány)

-----------------------------------------------------------

2.)

Kérlek, olvasd el! Ha a Petícióra kattitntasz, le is tudod tölteni.

PETÍCIÓ

a petíciót aláíró vagy ahhoz csatlakozó nyilatkozatot küldő

szolgálati járandóságban részesülők nevében

Címzett: dr. Magyar Péter úr, Magyarország miniszterelnöke
1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

Benyújtó: dr. Horváth Ferenc nyugállományú rendőr őrnagy, jogász, szolgálati járandóságban részesülő magánszemély, valamint a mellékelt csatlakozó nyilatkozatok aláírói

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Alaptörvény XXV. cikke alapján fordulunk Önhöz. 2012. január 1-jén törvény erejénél fogva megszűnt a szolgálati nyugdíjunk, és azóta csökkentett összegű szociális ellátást kapunk helyette. Közel tizenöt éve várjuk, hogy az állam, amelyet szolgáltunk, visszaadja a jogállásunkat. A Kormány 2026. október 29-én bejelentett intézkedéseit köszönjük, de azok későn és részlegesen orvosolják a sérelmet. Ebben a petícióban pontosan megjelöljük, mit kérünk, és hogy az milyen jogszabályok módosításával teljesíthető.

I. Kik vagyunk

Szolgálati járandóságban részesülők vagyunk: a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség volt hivatásos állományú tagjai, akik a szolgálati nyugdíjat a szolgálatunk idején hatályos törvények szerint szereztük meg.

A jogállásunkat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) határozza meg. Közénk tartozik:

1.     akinek a szolgálati nyugdíját a Knymt. 5. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként folyósítják tovább, mert 1955-ben vagy azt követően született;

2.     akinek a Knymt. 9. §-a alapján 2011. december 31-ét követő kezdő nappal állapítottak meg szolgálati járandóságot, a 10. § szerinti összegben.

A szolgálati nyugdíjra való jogosultságunk a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényen (Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényen (Hjt.) alapult: a Hszt. 182. §-án és a Hjt. 203. §-án. Mindkettőt a Knymt. helyezte hatályon kívül [58. § k) pont, 91. § n) pont].

Nem tartozik közénk az, aki 1954-ben vagy korábban született: az ő szolgálati nyugdíját a Knymt. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján csökkentés nélkül, öregségi nyugdíjként folyósították tovább. A különbséget kizárólag a születési év eredményezte.

II. Amit követelünk

Öt dolgot kérünk a Kormánytól: két törvénymódosítást, az alkotmányos védelem megteremtését, a korábbi alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatályának kimondását és a rendezés kiterjesztését a sorstársainkra.

1. A csökkentés megszüntetése 2027. január 1-jétől. A Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal, egy évvel a bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2. A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú nyugellátásnak minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Ezzel együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves keretösszeghez kötött szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a szerinti, a közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.

3. Alkotmányos garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá. Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 19. pontjának (5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások más ellátássá alakítását csak 2012. december 31-éig tette lehetővé, kerüljön hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be Magyarország új Alkotmányába is, amelynek megalkotását az Alaptörvény tizenhetedik módosításának (2026. július 13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi előre, és amelyre a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A részletes indokolást a IV. pont tartalmazza.

4. Az alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5. A rendezés kiterjesztése a többi érintettre. A Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

Visszamenőleges kifizetést e petíció nem követel; az egyéni igényekről az V. pont rendelkezik.

III. Előzmények

A szolgálati nyugdíjat nem bírósági ítélet és nem egyéni mulasztás vette el tőlünk, hanem egy előre megírt alkotmánymódosítás és az arra épülő törvény.

Időpont

Mi történt

Jogszabály, döntés

2011. június 6.

Az Országgyűlés módosítja az Alkotmányt: a korhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben „csökkenthető és szociális ellátássá alakítható”. Kihirdetve június 14-én, hatályos június 15-től.

2011. évi LXI. törvény 2. §; az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) 70/E. § (3) bekezdése

2011. június 16.

A rendvédelmi dolgozók a szervezők szerint legalább tizenötezren tüntetnek Budapesten, az Alkotmány utcában, a nyugdíjszabályok tervezett átalakítása ellen.

2011. november 28.

Az Országgyűlés elfogadja a Knymt.-t. Kihirdetve december 9-én, 22 nappal a hatálybalépés előtt.

2011. évi CLXVII. törvény

2012. január 1.

Megszűnik a szolgálati nyugdíj. Az 1955-ben vagy később születettek ellátását a személyi jövedelemadó mértékével, akkor 16 százalékkal csökkentve, szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A változásról egyéni határozat nem készül.

Knymt. 5. § (1), (2) és (4) bekezdés, 2. § (5) bekezdés

2012. január 1.

Az alkotmányi felhatalmazást az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2012. december 31-ig meghosszabbítják.

Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 19. cikk (5) bekezdés

2013. április 1.

A felhatalmazás változatlan szöveggel az Alaptörvény részévé válik; a szöveg szerint 2012. december 31-ig volt alkalmazható.

Az Alaptörvény negyedik módosítása (2013. március 25.); Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdés

2013. szeptember 25.

Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a Knymt. 14. § (1) és (2) bekezdését, a többi indítványt elutasítja. Öt alkotmánybíró különvéleményt fűz a határozathoz.

23/2013. (IX. 25.) AB határozat

2014. június 24.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánítja a mintaügyeket. Több mint 13 500 személy 1260 kérelme volt folyamatban.

Markovics, Béres és Augusztin kontra Magyarország, 77575/11, 19828/13 és 19829/13

2015. április 10. és 2016. június 3.

Az Alkotmánybíróság a szüneteltetés szabályait is fenntartja.

3061/2015. (IV. 10.) és 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat

2016. január 1.

A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken, ezzel a csökkentés is 15 százalék lesz.

Knymt. 5. § (4) bekezdés

2022. szeptember 6.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a szüneteltetés miatti panaszt is elfogadhatatlannak nyilvánítja.

Horváth László kontra Magyarország, 10490/16

2026. június 8.

A belügyminiszter az Országgyűlésben közli: megkezdődött a rendvédelmi életpálya felülvizsgálata, amelynek része a szolgálati nyugdíj kérdése.

K/136. számú kérdés

2026. október 29.

A honvédelmi és a belügyminiszter bejelenti: 2027-ben megszűnik a kereseti korlát, 2028-tól a 15 százalékos csökkentés. A jogállás visszaadásáról nem esik szó.

Az Alkotmánybíróság a szolgálati járandóság folyósításának bűncselekmény miatti szüneteltetését azért semmisítette meg, mert az a törvény hatálybalépése előtti cselekményekhez fűzött utólag hátrányt. Ez az egyetlen pont, ahol a testület a visszaható hatály tilalmának sérelmét megállapította. A 14. § maradékát a 2016. évi LXVII. törvény 2016. június 18-ával hatályon kívül helyezte.

IV. Az alkotmányos akadály elhárítása

Az Alkotmánybíróság határozatai nem azt mondták ki, hogy a szolgálati nyugdíjat el kellett venni, hanem azt, hogy az akkori alkotmányozó erre felhatalmazást adott. Ez a felhatalmazás ráadásul csak 2012. december 31-ig volt alkalmazható, ma tehát semmi nem akadályozza a jogalkotót abban, hogy a szolgálati nyugdíjat visszaadja.

Tudjuk, hogy alkotmánybírósági határozatot sem a Kormány, sem az Országgyűlés nem helyezhet hatályon kívül. E határozatok azonban egy átmeneti, mára kimerült felhatalmazásra épültek, ezért a jogalkotót a jövőre nézve nem kötik. A 23/2013. (IX. 25.) AB határozat maga rögzíti, mire támaszkodott:

•        A Knymt. vitatott rendelkezései az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdésében adott felhatalmazás végrehajtását szolgálták, ezért a testület nem állapította meg sem a B) cikk, sem a tulajdonhoz való jog (XIII. cikk) sérelmét (Indokolás [74]).

•        A felhatalmazás „érvényes és hatályos volt” a törvény elfogadásakor, és a testület szerint a döntés idején is (Indokolás [59]).

•        A korhatárt be nem töltött személyeknek a jogalkotó „nem köteles, de jogosult” nyugdíjat biztosítani (Indokolás [104]).

•        A korábban szerzett jogosulti váromány az új ellátás megállapításával nem szűnt meg (Indokolás [74]).

A határozatot az Alkotmánybíróság megosztottan hozta: dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

Hangsúlyozzuk: a II. pont 1. és 2. kérése egyszerű törvénymódosítás, alkotmánymódosítást nem igényel. Az alkotmányos garancia a jövőt védi, hogy ugyanez még egyszer ne történhessen meg.

Ezért kérjük, hogy a Kormány kezdeményezze az Alaptörvény módosítását a következő tartalommal:

1.     Az alkotmányozó törölje az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdését. A rendelkezés a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások átalakítását 2012. december 31-ig tette lehetővé; ma már csak a jogfosztás emléke az alkotmány szövegében.

2.     Az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható.

3.     Az Alaptörvény mondja ki, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

A harmadik kérésre van alkotmányozói előzmény: az Alaptörvény negyedik módosítása 2013-ban újra megállapította azt a szabályt, mely szerint az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, és hozzátette, hogy ez a rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat (Záró és vegyes rendelkezések 5. pont).

Az alkotmányos garancia a jövőt védi, ezért kérjük, hogy a Magyarország új Alkotmányát előkészítő munka során az alkotmányozó ugyanezt a védelmet építse be az új Alkotmány szövegébe is: a hivatásos szolgálattal megszerzett nyugellátást utólag senki ne alakíthassa át szociális ellátássá. Az új Alkotmány megalkotásának szándékát az Alaptörvény tizenhetedik módosításának bevezető rendelkezése [2] rögzíti, a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja pedig az új Alkotmány hatálybalépését időhatárként említi.

V. Jogfenntartás

E petíció azt tartalmazza, amit a jövőre nézve követelünk; a múltbeli sérelmek jóvátételéről senki nevében nem mond le.

A petíció nem jelent lemondást, egyezséget vagy joglemondó nyilatkozatot a 2012. január 1-je óta elszenvedett sérelmek tekintetében. A benyújtó és minden csatlakozó fenntartja azt a jogát, hogy a magyar állam által neki okozott vagyoni és nem vagyoni sérelem miatt saját döntése alapján, egyénileg igényt érvényesítsen vagy pert indítson. A petíció teljesítése vagy elutasítása ezt a jogot nem érinti.

Sokan közülünk nem kívánnak elállni attól, hogy a magyar állam kártalanítsa őket. Kérjük a Kormányt, hogy a rendezés során ezt vegye figyelembe, és a kártalanítás kérdésében kezdjen külön egyeztetést az érintettekkel.

VI. Sorstársaink

Ez a petíció a szolgálati járandóságban részesülők petíciója, de nem csak minket ért sérelem: a Knymt. ugyanazon a napon, ugyanazzal a felhatalmazással minden korhatár előtti nyugdíjat megszüntetett.

A Knymt. 1. § c) pontja szerint korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősült, és 2012. január 1-jétől más jogcímen folyósított ellátássá vált:

•  az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj;

•  a korkedvezményes nyugdíj, amelyet a szervezetet fokozottan igénybe vevő, az egészségre különösen ártalmas munkáért adott a törvény;

•  a bányásznyugdíj, amelynek helyébe a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §-a szerint átmeneti bányászjáradék lépett;

•  a korengedményes nyugdíj;

•  az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíja az 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján, amelynek helyébe az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. §-a szerint balettművészeti életjáradék lépett;

•  a polgármesterek öregségi nyugdíja az 1994. évi LXIV. törvény alapján;

•  az európai parlamenti képviselők öregségi nyugdíja a 2004. évi LVII. törvény alapján;

•  az országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja az 1990. évi LVI. törvény alapján, amelyet a Knymt. 4. § (2) bekezdése a miénkhez hasonlóan a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett.

Együttérzünk mindazokkal, akiket ugyanaz az utólagos, a már megállapított ellátást érintő intézkedés fosztott meg a nyugdíjas jogállásától, és akiknek ez az anyagi helyzetét és a társadalmi megbecsültségét egyaránt rontotta. Külön gondolunk a bányászokra és a táncművészekre, akiknek a hivatása a miénkhez hasonlóan a testet és az egészséget veszi különösen igénybe.

Kérjük a Kormányt, hogy a rendezést rájuk is terjessze ki. Ők is sorstársaink, és ha egyetértenek velünk, csatlakozó nyilatkozatukat mi is szívesen fogadjuk.

VII. Összefoglalva

A fentiek alapján a petíció benyújtója és a csatlakozók az alábbi öt kérést ismétlik meg:

1.A csökkentés megszüntetése 2027. január 1-jétől. A Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal, egy évvel a bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2. A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú nyugellátásnak minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Ezzel együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves keretösszeghez kötött szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a szerinti, a közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.

3. Alkotmányos garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá. Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 19. pontjának (5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások más ellátássá alakítását csak 2012. december 31-éig tette lehetővé, kerüljön hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be Magyarország új Alkotmányába is, amelynek megalkotását az Alaptörvény tizenhetedik módosításának (2026. július 13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi előre, és amelyre a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A részletes indokolást a IV. pont tartalmazza.

4. Az alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5. A rendezés kiterjesztése a többi érintettre. A Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

A petíció az egyéni igényérvényesítés jogát minden csatlakozó számára fenntartja (V. pont).

Kérjük, hogy a petícióra az Alaptörvény XXV. cikke alapján érdemben és írásban válaszoljon, és jelölje meg, mely kéréseket, milyen határidővel teljesíti.

Budapest, 2026. december „      ”

Tisztelettel:

dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy, jogász
szolgálati járandóságban részesülő

-----------------------------------------------------------

3.)

Kérlek olvasd el! Ha a Csatlakozó nyilatkozatra kattitntasz, le is tudod tölteni.

CSATLAKOZÓ NYILATKOZAT

a szolgálati járandóságban részesülők petíciójához, amelynek címzettje Magyarország miniszterelnöke

Alulírott csatlakozom ahhoz a petícióhoz, amelyet dr. Horváth Ferenc nyugállományú rendőr őrnagy, szolgálati járandóságban részesülő magánszemély nyújt be Magyarország miniszterelnökének, dr. Magyar Péternek címezve.

A petíció teljes szövegét megismertem; elérhető itt: [ITT].

A petíció öt kérése (részletesen a II. pontban):

1.   A szolgálati járandóságot terhelő 15 százalékos csökkentés megszüntetése már 2027. január 1-jétől. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2.   A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt, a közszférában dolgozók ellátásának szüneteltetése nélkül.

3.   Alkotmányos garancia arra, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben ne lehessen szociális ellátássá alakítani, az új Alkotmányban is.

4.   Annak kimondása, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5.   A rendezés kiterjesztése a 2011. évi CLXVII. törvény többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

A petíció arról szól, amit a jövőre nézve követelünk; a 2012 óta elszenvedett sérelmek jóvátételéről senki nevében nem mond le. Csatlakozásommal fenntartom azt a jogomat, hogy a magyar állam által nekem okozott vagyoni és nem vagyoni sérelem miatt saját döntésem alapján, egyénileg igényt érvényesítsek vagy pert indítsak (a petíció V. pontja).

Név (nyomtatott betűvel)

Lakóhely (csak a település)

Volt testület, vagy „özvegy / hozzátartozó”

Aláírás

Egy lapon többen is csatlakozhatnak; mindenki a saját sorát tölti ki és írja alá.

Kelt: ........................................, 20..... év ........................ hó ..... nap

Visszaigazolást és az átadás időpontjáról értesítést kérek erre az e-mail-címre (nem kötelező):

.........................................................................................................................................................................................

Hová és meddig küldjem?

A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként kérem erre a címre:

dr. Horváth Ferenc

1325 Budapest, Pf.: 147

•  Az első benyújtáshoz a 2026. december 7-ig beérkező nyilatkozatokat tudom figyelembe venni.

• A gyűjtés 2027. január 15-ig tart; az addig beérkező nyilatkozatokat kiegészítésként nyújtom be.

•  Csak eredeti, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tudok elfogadni; fénymásolt aláírást és e-mailben küldött képet nem.

Kérdés és a csatlakozás visszavonása: jarandosag.peticio2026@outlook.hu.

 A visszavonáshoz kérem a nevét és a lakóhelye településének nevét megadni.

Átadás: A petíciót és a 2026. december 7-ig beérkezett csatlakozó nyilatkozatok eredeti példányait legfeljebb ötfős küldöttséggel, személyesen adom át a Miniszterelnökséget vezető miniszternek vagy az általa kijelölt személynek, aki azokat eljuttatja a miniszterelnökhöz. Az átadás időpontjáról és az átvevő személyéről azt értesítem, aki e-mail-címet adott meg.

Hozzájárulás és adatkezelési tájékoztató

Aláírásommal kifejezetten hozzájárulok, hogy a táblázatban megadott adataimat az adatkezelő a petíció benyújtása céljából kezelje, és a petíció átvevőjének, illetve címzettjének átadja.

• Adatkezelő: dr. Horváth Ferenc magánszemély. Elérhetősége a fenti postafiók és e-mail-cím.

•  Cél: a petícióhoz csatlakozók számának és személyének igazolása a címzett előtt.

• Kezelt adatok: név, lakóhely települése, volt testület vagy hozzátartozói minőség, aláírás; ha megadta, az e-mail-cím a visszaigazoláshoz és az átadás időpontjáról szóló értesítéshez.

•  Jogalap: az Ön kifejezett hozzájárulása (GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont és 9. cikk (2) bekezdés a) pont).

•  Ki kapja meg: az eredeti nyilatkozatokat kizárólag a petíció átvevője, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa kijelölt személy, továbbá a petíció címzettje, Magyarország miniszterelnöke és hivatala kapja meg. Mások csak a petíció szövegét és a csatlakozók számát ismerhetik meg. Névsort nem teszek közzé.

•  Meddig: az eredeti nyilatkozatokat a benyújtáskor átadom. A nálam maradó összesítést és az e-mail-címeket legkésőbb 2027. január 29-ig megsemmisítem.

•  Az Ön jogai: tájékoztatást, helyesbítést és törlést kérhet. Hozzájárulását a benyújtásig bármikor visszavonhatja; a benyújtás után az átvevőnél és a címzettnél kezelt adatokról azok rendelkeznek.

• Panasz: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (www.naih.hu) tehet, vagy bírósághoz fordulhat.


vasárnap, november 08, 2026

20261108 Cigánypárt 2030-ra

Cigánypárt 2030-ra

Horváth Ferenc írása 2.0
2026. november 8.

Mottó: Csak az Isten áll felettem, ember nem!


Láttam Dancs Mihály beszélgetését Rónai Egonnal az ATV-ben. Őszinte leszek. Összességében Misi nem volt összeszedett, amit Rónai Egon a vége felé ki is használt.

A MÚLT

Előrebocsátom: 2014-ben képviselőjelöltjelöltként, 2018-ban elnöki tanácsadóként részese voltam a Magyarországi Cigánypártnak, sőt 2018-ban a programunk megalkotásában is sokat dolgoztam.

A pártigazgatót Dancs Mihálynak hívták. Az elnökünk Horváth József volt.

2014-ben a listavezetőnket Horváth Aladárnak hívták. Ő jelentette be az MCP indulását az első magyarországi Roma Büszkeség Napján, 2013. október 19-én Budapesten, amit Setét Jenő civil aktivista szervezett meg az Idetartozunk csoporttal. A csoport később egyesületté is alakult.

Minden, de minden ellenünk szólt. A roma civil közvélemény-kutatások már 2014-ben is előre jelezték a bukásunkat, és bizony 2018-ban is.

2014-ben megkaptuk a kamupárt jelzőt is, amire némileg rászolgáltunk, de a cél nemes volt. Nem úgy, mint a sok magyar pártformáció esetében akkor vagy négy évvel később, amelyeknek például EP-képviselő vagy volt országgyűlési elnök volt a vezetője. Szili Katalin szocialista létére – tudomásom szerint – az utolsó időkben főtanácsadója volt Orbán Viktornak.

Már akkor sem tudott a mi pártvezetésünk megegyezni az EU.ROM vezetésével, ami szintén egy cigánypárt volt, de hogy teljes legyen a lista, a KÖSSZ vezetői között is bőven volt cigány. Nulla lett az esély.

Nagy a valószínűsége annak, hogy az állami kampányfinanszírozási rendszer csábítása miatt oszlottak meg úgy az erők, ahogy megoszlottak. Nincs mit ezen tagadni: mint sok minden más, ez sem kizárólag cigányspecifikus jelenség a magyar politikában.

A felhozatal azonban az én szemszögemből – tisztelet a kivételnek – valami rettenetesnek tűnt számomra. De ebben sem voltunk egyedül mi, cigányok. És mondja már meg valaki, kire kellett volna, mely pártra kellett volna tekintettel lennünk, és miért?

2014-ben az MCP Etikai Bizottságának vezetője is lettem, de mire vizsgálni kellett volna egy nagyobb horderejű ügyet, a párt budapesti irodája bezárt, a párt teljesen szétesett. Hatalmas bukás volt.

A pénzforrások megszerzése, felhasználása, elköltése, az azokban való döntés soha nem volt az én hatásköröm, nem is igen érdekelt. A tudatlanoknak írom le: minden feláras pénzbe került az utolsó teremig, ahol találkoztunk veletek országszerte.

Engem hajtott a vérem, a cigány „csak azért is megmutatom” fíling, és hittem azt, hogy a vér nem válik vízzé még egy olyan heterogén összetételű népcsoportban sem, mint amilyen a cigány itt Magyarországon.

2018-ban már mérsékeltebben és tudatosabban kíséreltem meg a társaimmal felépíteni a bizonytalan tömeg fölé egy párternyőt.

Dancs Mihály a párt motorja volt akkor is, el kell ismerni.

2018-ban sok ismeretátadó képzést tartottunk, jártuk az országot, beszámoltunk a visszásságokról. Azonban roma mozgalom nem lévén, az emberanyagban szűkölködve, újra azokra a választott, de sokszor alkalmatlan vagy motiváció nélküli roma nemzetiségi önkormányzatok vezetőire esett a választás, akik, ha nem is túl képzettek, de már túl vannak a politikainak mondott tűzkeresztségen, és követik őket a cigányok.

Nem degradálni akarom ezzel az akkori párttársaimat, de volt, aki küzdött, volt, aki egyáltalán nem. Nagyon komoly anomáliák voltak, amelyekről vagy tudott a pártvezetés, vagy nem. Egy jelenleg is ismert biztonságpolitikai szakértő online újsága írt is róla valamit, de már nincs meg az újság sem...

Két megjegyzés még a cigánypártoskodás margójára:

1.) Az első Cigánypárt 2010-ben az MCF Roma Összefogás Párt volt, Kolompár Orbán vezetése alatt.

Nem tisztem megítélni őket, de leírom a korhűség jegyében, hogy az én véleményem szerint nekik két csapdájuk is volt. Az egyik az MSZP-hez való kötődésük, a másik pedig a cigány önkormányzatokhoz való kötődésük.

2.) Bogdán Jánost és engem is a Telepjáró egyik adásában a pártjaink akkori múltjáról kérdeztek, de végül aljas módon csak két-két mondat jutott nekünk a körülbelül 20-20 percnyi előadásunkból a Kállai Ernővel folytatott beszélgetéshez, ami miatt a mai napig dühös vagyok. A nyersanyagot sem kaptam meg soha, pedig most nem kéne annyit az éjszakába nyúlóan körmölnöm.

A JELEN

Sokkal, de sokkal gyengébbnek érzem a cigányok érdekérvényesítő erejét, mint 2010 és 2018 között.

Valójában politikai téren nem kellünk már senkinek. Amióta a külhoni magyarok is szavazhatnak pártokra az országgyűlési választáson, vagy amióta a TISZA Párt megjelent a színen, és csak hegylakót játszanak a magyar emberek a vagy TISZA-ra, vagy Fideszre szavazással, nem kell senkinek az a 350-400 ezer szavazat.

Ha több párt versengene, talán igen, de így nem kell a cigányok szavazata: többet árt, mint használ.

A Fidesz a 2026-os választáson a megfigyelők miatt nem tudta megvenni, a TISZA pedig nem akarta a szavazatokat. Vége lett a szegények választási bizniszének és a cigány kápók irányítgatásainak. Persze, lehet, hogy csak időlegesen. Amúgy a tiszás vezetés szépen jópofizott sok értéktelen cigány kápóval, aztán a választás után igyekezett megszabadulni tőlük. Az a pár cigány országgyűlési képviselő szép gesztus, de tudjuk, hogy a pártfegyelem felülírja a származást.

Érdekes, hogy a külhoni magyarok kisebbségi pártszerveződéseit ugyanez a kormány bizonyára komolyan támogatja, de itthon a saját kisebbségeit, pedig inkább gátolja. Amíg ebben nem lesz valtozás, addig a demokrácia is sántítani fog.

A CIGÁNY PÁRTOSODÁS GÁTLÓ TÉNYEZŐI ÉS VITATHATATLAN SZÜKSÉGSZERŰSÉGE.

Hogy kéne cigánypártot indítani a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata elnöke, Dancs Mihály szerint?

Misi észrevette a piaci rést!

1.) Végül is nincs biznisz, úgysem kellünk senkinek.

2.) Az általa vezetett szervezet hiába indul az országgyűlési választáson, egy béna kacsa.

(Be is tiltanám az országgyűlési választáson való indulását az országos nemzetiségi önkormányzatoknak. Kettő képes kedvezményes mandátummal teljes jogú képviselőt bejuttatni a magyar parlamentbe, a német és a cigány, és mennyit? Megmondom: összesen egy főt. Nemzetiségi szószólót mindegyik. A miénk most éppen egy bűnelkövetésekkel simán vádolható ember, akinek, ha van igazság, költségvetési csalásért és választási csalásért is bíró elé kellene állnia. Az ő helyére került Misi.)

3.) Egyéni szinteken igen komoly és jó végzettségű fiatal cigányok élnek az országban, akik – teszem hozzá én – kvázi beszorultak Magyarország falai közé, mert a nemzetközi helyzet úgy alakult, hogy nincsenek számukra jó projektek vagy munkák.

No, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nemzetközi hírű, jó pozícióban lévő cigányok, de a Soros és a CEU kivonulása után sokan parlagon maradtak.

4.) Amit Mihály még utalásszerűen hozzátett, hogy ők hátrébb lépnének, és úgy segítenék a cigány értelmiség identitásalapú pártosodását.

Az érv, az ok átjött. Egy területen élünk, de nem ugyanabban az országban, mert az okkal vagy ok nélkül az előítéletes magyar társadalom másodrendű és másodrangú polgároknak tekinti a látható kisebbséget, és úgy is bánik velük.

A VÉLEMÉNYEM KÖVETKEZIK

A.) Pénz nélkül nem lehet kezdeni semmit, ami a politika felé hajaz.

B.) Három és fél év alatt hogy építünk roma mozgalmat? Kikkel?

Mi az előfeltevés: sok ezer közönyös cigány felnőtt, aki a túlélésért küzd. Hogy győzzük meg őket? Van pénz közösségszervezőkre? Vannak közös ügyek, amelyeket fel tudunk vállalni anyagi bázis nélkül?

C.) Kihagyjuk újra a mozgalmárságot, és a cigány önkormányzatiságra építve kiválasztanak a helyi RNÖ-s, tekintélyelven működő cigányok okos cigány embereket? Azok miért fogadnák el ezt a szerepet ingyen? Valakik dolgoznának helyettük, hogy közben ők is megéljenek?!

Ezek a fiatal értelmiségi cigányok a tudással a fejükben nem arra vágynak inkább, hogy a magyar értelmiséggel egy szintre kerülve legyenek jó állásaik, amelyek megfelelő szintű megélhetést biztosítanak nekik? Sőt, fejlődni is tudjanak? Biztos, hogy „cigányok” akarnak egyáltalán maradni, Misikém?

D.) Mi a garancia arra, hogy egy darab cigánypárt indul? Vagy lesznek keresztény cigányok külön, más pártok által törvényellenesen finanszírozott látszatcigány-pártok, amelyek csak a másik pártnak gyűjtenek szavazatokat?

E.) A cigányok felzárkóztatására vonatkozó forrásokat továbbra is a szeretetszolgálatok és a projektelők fogják saját belátásuk szerint felhasználni, Bódis Kriszta irányítása alatt. Semmi nem változott.

Megválaszolom a kérdéseket én magamnak!

Nincs pénz. Gyengébbek vagyunk, mint 2014-ben. Közönyösek a cigányok. Sok fiatal ember full kábszeres, ellepi a szegregátumokat a drog és a velejáró bűn. Belső elnyomók, kihasználó bűnözői csoportok dirigálnak a szegényebbeknek.

A cigány önkormányzatiság egy kalap szar, de nincs jobb. (Tekintélyelven működik, és még csak hierarchiaszerűen sem áll össze) 

Misi! Ha nem lenne tekintélyed, érdekelné a Bivalyröcsögén megválasztott helyi RNÖ-s képviselőket, hogy te ki vagy? Maximum akkor, ha pénzt viszel. Utasítani nem utasíthatod őket semmire.

Ezt jól kitalálták nekünk az übermenschek, a magyar politikusok, pártra való tekintet nélkül.)

A háborúhoz pénz kell. 
A mozgalom- és a pártépítéshez is.

Azt mondjátok, hogy vannak nagy cigány szakemberek, akik tudnak szakpolitikálni, közösséget szervezni. Ki tudnak állni a cigány emberek közös ügyeiért. Ismerik a hólabdaelvet... Képesek „embert építeni”! Képesek a drogfogyasztókkal is szót érteni, segíteni nekik.

Misi!

Mikorra tudsz összeszedni 10 000 cigány embert az egymillióból, hogy tüntessenek azért, hogy a Magyarországi Roma Országos Önkormányzat által kijelölt száz cigány embert vegyék fel megfigyelőnek, ellenőrnek, akár vétójoggal rendelkező embernek is, kettesével a testületekbe, ahol a cigányok felzárkóztatása a cél, és ahol cigányoknak csinálnak projekteket?

Ezt a száz legjobb harcost fizesse az állam. Valamint azt a tíz főt is, aki csoportként a koordinációjukat végzi.

Ha pedig ez a csoport fenntartja a vétót, akkor az illetékes, legalább államtitkári szintű vezető köteles velük tárgyalni, megegyezni, kiegyezni. Ha nem megy, jöhet a miniszter. Ha úgy sem, akkor a programot azonnal le kell zárni, a forrást a Magyar Államkincstárba visszautalni a jegyzőkönyvekkel együtt, hogy miért ment vissza az uniós vagy az állami forrás a kasszába, és azt másra felhasználni nem lehet, csak hasonló jellegű programokra, ahová eleve delegálni kell a száz fő cigányból kettőt.

Legyenek már a magyar kormánytagok is demokraták! Ha nem tudják, mi az, vegyék alapul az Európai Unió működési mechanizmusát.

Emlékeztesd őket, Misikém!
Orbán Viktor vétója felért egy népharaggal. Magyar Péteré sem lesz kevesebb.
Mi pedig náluk nem vagyunk kevesebbek.

Ha ez megvan, jöhet a pártépítés, tesóm!

Üdv nektek, cigányok!
Horváth Ferit olvastátok!

20261029 A TEF mizéria margójára

A TEF mizéria margójára

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.11.06.


Mottó: a Janus arcúság az emberek, a társadalmak egyik legnagyobb bűne. Utálatos bűne.

Egy kommentváltás jegyében egy régebbi posztom alatt írtam.
Majd lehet, hogy az előzményeket is berakom ebbe a posztba, hogy érhetőbb legyek.

Válasz egy barátnak.

B. András nincs ejnye. Ha tehetnénk, nekünk is lenne egy Orbánunk vagy a Magyarunk, de nincs rá esély. Nekünk volt egy mozgalmárunk roma mozgalom nélkül. Három-hat havonta összevesztünk. 

Ő egy sokak által követett és megbecsült ember volt, nem kis kompromisszumkészséggel megáldva, ízig-vérig civil.

Jómagam, aki 2008-ig el volt tiltva a politikától, rendszerszemléletű ember vagyok. Láttam, hogy értelmetlen projektelgetni, szervezkedni, tüncizgetni, megmondani egyértelmű dolgokat, mert azokból egy autokrata rendszerben nem lesz semmi...

Megjegyzem, az én szemszögemből ma is egy autokrata politikai rendszer látszik, amelyik mindig elcsúszik a "demokratának látszani" dolgon. Jobb lett volna Bárándyra hallgatniuk, de van az a büszke bája az ófideszes miniszterelnöknek, hogy se elkötelezett fideszessel, se elkötelezett baloldalival nem akarja "szennyezni" az egyébként is piszkos politikai környezetét.

Azt sem tudja mit akar, hacsaknem azt, hogy ő legyen az Istenkirály, a messiás, aki elhozza a demokráciát Magyarországra.
A cél nemes, az út piszkos.

Mi más az, amikor fel akarunk számolni egy autokrata rendszert és azt egy egyszemélyi irányításra építik. Személyi kultusz? Hm...
Mi lenne, ha Magyar Péter bármely okból kiszállna? 
András! Elgondolkodott már ezen? 

A cél, abból a szempontból teljesen jó volt, hogy fel kell számolni a NER-t. 
No, erre nem volt nekik igazi koncepciójuk. Megy a filmszínház, ami fedi a rettenetesen nehéz gazdasági helyzetet, amit bizony a globális politikai szereplők igen nagyon hamar instabillá tehetnek, amik nyomán kormányok tűnhetnek el a süllyesztőben. Akár a TISZA is. 

Lehet, hogy most elbeszélünk egymás mellett, de akkor konkretizálok, hogy megértse a cigányokat, András bátyám is.

Se az előző, se a mostani kormánynak nem kellenek az egyébként gumigerincű cigány értelmiségek, a jujj de nagyon szakpolitikusok. 
Tisztán látszanak a múltbéli hibáik vagy kényszereik, amiket az aktuális hatalom rájuk erőltetett. 
Ha kimondom, nem fognak szeretni, de megszoktam: csak néhány kivételt tudnék felsorolni, azokat is nagyon óvatosan. Mindegyik üti a 70-et.

Ezeknek a cigány embereknek a hibája mindig abból a forrásból ered, hogy bár igen jót és igen felemelőt akartak, a mindenkori politikai hatalom behelyezte őket egy politikai keretbe és teljes lojalitást várt el tőlük, vagy az egyén minden szempontból bukásra volt ítélve.

Nomármost így képviselni közel egymillió cigányt nem lehet.
Sehol sem. A nemzetközi cigánykodás pedig csak egy pénzforrás. Sokan tartanak tőle, de az is kéz alatt van tartva, szerintem, ahol nagyeszű gondolkodók és bűnözők keverednek. De ez így ha hiszi, ha nem, NEM cigány specifikus jelenség. Itthon sem.

Csak azt ne mondja András bátyám, hogy a demokrácia önzőség, mert akkor kinevezem tiszteletbeli 64 vármegyés mozgalmárnak. :)

De visszatérve a Magyarországon élő cigányokhoz.

Petike a tisztakezű megtért fideszes és szegényes jellemű társulata semmivel sem gondol mást egy Magyarországon élő látható népcsoportról, mint Orbán Viktor kultúrpribékjei. 

Az egyetemi oktatóból lett államtitkár kijelenti, hogy egy cigány értelmiségi sem lenne képes átalakítani, átszervezni a Társadalmi Felzárkóztatás Fellegvárát vagy Főigazgatóságát (mindegy is), csak egy nem cigány, aki nem mellesleg onnan jön, ahonnan ő is Borsodból-Pestiába. 

Nem indokolatlanul, ez sérti azokat a cigány értelmiségi pályázókat, akiknek több van a cigányokról a kisujjukban, mint az államtitkár asszony fejében. 
Még csak nem is indokolják a pályázataik elutasítását. A TISZA Pártnak egy fehér ember kell, az eleddig nagyon aljas kis TEF-fecske élére, ami a BM -től átkerült miniszteriális szinten a Szociális- és Családügyi minisztériumba és figyeld meg: TESZ-é lesz.

És erről nincs tovább mit beszélni.

1990-ben sokkal de sokkal több politikai erőt láttam, az akkor kb. 7-800 ezer fős cigányságban, mint most az egymillió fő körülivé vált populációban.

36 év alatt a magyar kormányok leépítettek minket (a látható kisebbséget) arra a szintre, hogy tulajdonképpen feláldozhatók vagyunk. Nem számítunk. Nem vagyunk államalkotó tényezők. Nem számít, hogy mit akarunk. Nem számít, hogy egyáltalán mit akarunk kezdeni magunkkal egy előítéletes egyébként elnyomó közegben. 
Majd megmondják nekünk, hogy mit akarnak velünk kezdeni, ők és ennyi. Erre találnak kápókat.
Az előző TEF-es kápók most mentik át magukat és vélhetőleg, sikerrel. Én, utána néznék, hogy a megyei főcigánykápók hova kerülnek az állami rendszerben.

Ez - az mellett, hogy az olyanokat, mint én, aki egy ilyen államtitkárocskát úgy rendre tudnék utasítani, hogy elsírná magát -, engem felháborít.

Egyszer azért, mert az én szűk értelemben vett népem nem erősödik, hanem folyamatosan gyengül értelmi, anyagi, szociális, közösségi és minden más téren, ami a mindenkori kormányoknak köszönhető. 
Legutóbb kábítószerrel és belső, erőszakos cigány fullajtárjaikkal nyomták tele még a szegregátumokat is. Ma is meghatározók ezek a személyek.

Kimondom: erőszakos, sokszor bűnöző, gazdasági szempontból általuk - a magyar kormányok által - megerősített emberek uralják a cigány telepek életét. Sokan pedig csodálkoznak azon, hogy cigány bűnözőkként aposztrofálnak minket, mindenkit egy kalap alá véve.

Másodszor azért, mert egy ilyen politikai - társadalmi közegben a cigány értelmiség megtörik. Vagy projektelget vagy elfordul a sajátjaitól és gyökértelenné válik.

Hadd ne köszönöjem már ezt meg a nacionalista magyar kormányoknak, a lelkibeteg űbermensché tett magyar  társadalomnak, ahol csak magyar emberek vannak, magyar nép pedig nem létezik.

...és hadd ne köszönjem már meg neked sem, hogy nem érted pontosan miről írok, de ejnyézel itt a végén, implicite nekem is.

Nincsen semmi ejnye!
Qurvára nem tehet egy szolgává tett, aljas életet élő népcsoport arról, hogy magyar társadalom fél tőle és nem akar nekik politikai jogokat biztosítani, pedig a külhonban élő magyarok politikai prezentációjára sok-sok milliárd forint közpénzt költ mindegyik nacionalista magyar kormány!

Bár azonos területen, de nem ugyanabban az országban élünk, András bátyám!

Magyarország indiánja a cigányok. És ha tehetnétek, társadalmi szinten ki is irtanátok minket.

Ugye megérted, hogy ez nem tölt el örömmel engem, aki azon szenved, hogy a tanult tehetetlenség és az elbutítottság állapotából,  hogyan rázzon fel egy népcsoportot a politikai jogai forradalmi szemléletű kiharcolására. Ami lehetetlen.

Ilyen kormányok béklyói alatt, sehogy!

20261029 Hol a szolgálati nyugdíjam


2027 eltörlik a kereseti korlátot
2028 eltörlik a 15%-os csökkentést
Mikor adják vissza a 2012-ben elvett szolgálati nyugdíjas státusomat?

Horváth Ferenc írása 2.0.
2026.10.29

Mottó: rossz hírt humorosan közölni, rossz ómen miniszter urak.

Hát oké. Csináltok nekem egy 876.000,- forintos hiányt csak 2027-ben  a "csökkentés" és nem az Szja megtartásával, amik egyébként egyenértékűek. Csak jelzem; az elején volt az 16% is.
2026 majusától decemberig sem adtátok ide a havi 73 ezremet..
Lelketek rajta. 

Persze fiatalok, ezzel implicite azt is kimondtátok, hogy nincs semmiféle kompenzáció, mert minek az. Még arra a 2026-os időintervallumra sem, amikor már ti alakítottatok új kormányt! És ugye a szolgálati nyugdíj státus visszadása sem szerepelt a mosolygós bejelentésetekben, mert mit számít nektek az ember méltósága.

Ha 2027-ben meghalnék az özvegyem 43.000,- forinttal kevesebb ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapna egy évig, mint ha szolgálati nyugdíjasként krepálnék be.

Ami az örömködős bejelentésetek mellett szól: végül is egy üres kasszát, sok adósságot, egy aljas politikai ellenzéket, és egy elnevelt népet kaptatok.

Mondjuk a happy hangulat és az örömködésetek irritál, de legalább van megint egy céldátum. Jajj de jó!
Addig élni kell!
Akkor most már kitartás elvtársak és a haza fényre derül! Mert, mi mást tehetnénk, ugyebár?!
Hányszor mondták ezt nekem...
Politikusok...inkább politikus kezdemények.


hétfő, november 02, 2026

20261031 Nincs kiút, vész a méltóság

Nincs kiút, vész a méltóság
2026. okt. 31. · @dr. Horváth Ferenc


Az előző kormány 2012-ben elvette a szolgálati nyugdíjunkat, a jelenlegi kormány most két lépésben visszaadna belőle valamit. Köszönjük, de a méltóságunkat ez nem adja vissza, és a várakozás évei alatt sokan meghalunk.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter úr és Pósfai Gábor belügyminiszter úr október 29-én, csütörtökön Facebook-videóban jelentette be, hogy 2027-ben eltörlik a kereseti korlátot, 2028-tól pedig megszűnik a járandóság 15 százalékos csökkentése.

Mit ígér a jelenlegi kormány, és mit nem

A jelenlegi szabály szerint a járandóság folyósítását az év hátralévő részére fel kell függeszteni, ha az érintett jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát. A bejelentés szerint ez 2027-ben megszűnik, és a 15 százalékos levonás is eltűnik 2028-tól.

A hírek azt is rögzítik, hogy egyelőre csak kormányzati bejelentésről van szó: a pontos jogszabályi részletek nem ismertek, és az sem biztos, hogy mindkét változás január 1-jén lép életbe. Arról pedig egy szó sem esett, hogy a 2012 óta levont összegeket valaha visszakapjuk. Erre én már egyáltalán nem számítok. Arra sem, hogy 2026 májusától visszamenőleg megkapjuk azt a pénzt, ami most elúszik tőlünk. 

Csak 2027-ben az én esetemben nagyjából 876 ezer forinttal kevesebb kerül a családi kasszába az egy év elhúzás miatt. Ezt az állami kassza üressége miatt valahol megértem.

Strasbourg: a kapu bezárult

Mindenki tudja, hogy már próbáltuk. A 2011-es törvényt az előző kormány alkotta, és Strasbourgban is ő védte. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014. június 24-én, a Markovics és társai kontra Magyarország ügyben egyhangúlag elfogadhatatlannak nyilvánította a panaszokat. Az indoklás szerint a 16, illetve 12 százalékos veszteség észszerű és arányos terhet jelent, mert nem fosztotta meg a panaszosokat az egyetlen megélhetési forrásuktól.
A bíróság azt is leszögezte, hogy az egyezmény nem garantál meghatározott összegű nyugdíjat, és a törvényhozás tág mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Hozzátette, hogy a költségvetési indokokat nem vizsgálja felül, még akkor sem, ha a panaszosok szerint az intézkedés a nyugdíjrendszer egyensúlyát alig érintette. 
A 2022-es Horváth-határozat ugyanezt az álláspontot ismételte meg.
A magyar Alkotmánybíróság sem adott más választ: a 3061/2015. és a 3112/2016. határozatában kimondta, hogy a járandóság szociális juttatás, nem szerzett jog. "Segélyt kapok azért, mert szolgáltam a hazámat? Az is csak adható, meg is vonhatják" - no, sokan ebbe haltak bele!
Köszönjük Orbán Viktor! A jó Isten fizesse ezt neked vissza!

Itthon sincs ajtó, csak fal

A kártérítés lehetősége elvileg nem zárt: a Kúria szerint az állam polgári jogi felelőssége jogalkotással okozott kárért sem zárható ki. A gyakorlatban viszont ehhez előbb az Alkotmánybíróságnak kell megsemmisítenie a jogszabályt, mert enélkül a bíróságok elutasítják a keresetet. 

Egy másik ügyben a Kúria azt is kimondta, hogy a jogszabály hatálybalépése önmagában nem hoz létre kötelmi jogviszonyt a jogalkotó és a kárvallott között.

Az Alkotmánybíróság pedig, mint láttuk, nem találta alaptörvény-ellenesnek az átalakítást. Ráadásul az általános polgári jogi elévülési idő öt év, ezért a 2012 és 2021 közötti veszteségek nagy része jogilag aligha érvényesíthető.

Így áll elő az a helyzet, hogy az állam elvett valamit, a bíróság azt mondta, hogy joga volt hozzá, és most a jelenlegi kormány maga szünteti meg a levonást. A visszafizetésről viszont hallgat.

Nem a múltat kérem, hanem hogy hozzák előre a jövőt

Sokan közülünk már nem azt követeljük, hogy 2012-től adják vissza az elvett pénzt. Azt kérjük, hogy a jelenlegi kormány hozza előre a 2028-as céldátumot.

Kênyszerből sokan valószínűleg elfogadjuk a dátumot, de addig még jó páran meg fogunk halni, és ez az özvegyeinket is érinteni fogja.

2027-ben törekedni fogok arra, hogy ne haljak meg, mert ha meghalok, a jelenlegi szabályok szerint az egy évig járó ideiglenes özvegyi nyugdíj durván 40 ezer forinttal kevesebb lenne, mintha szolgálati nyugdíjas státuszom lenne.

A különbség lényege: a szolgálati nyugdíj után nem kellett adót fizetni, a járandóságból viszont a mindenkori szja-kulcsnak megfelelő összeget vonják le, jelenleg 15 százalékot. Az én esetemben ez havi 73 ezer forint, és nagyon sok társunknál hasonló. Minden hónap, amit 2028-ig várnunk kell, ennyibe kerül.

A 2028-as ígéret ráadásul csak a levonásról szól, a szolgálati nyugdíj státuszáról hallgat. A jogi út zárva, ezért a törvényjavaslat szövegében kell elérni az előrehozatalt. Biztos pont, hogy a 65. életév betöltésekor a járandóság hivatalból, levonás nélkül öregségi nyugdíjként folytatódik. De ez azoknak kevés, akik még évekre vannak a 65. évüktől.

Hol van a becsület?

Pósfai Gábor, Ruszin-Szendi Romulusz urak: köszönjük, hogy nem hagytok az út szélén, de a méltóságunkat nem adjátok vissza. 2012 óta hiába vártuk, hogy valahol újra szolgálati nyugdíjasok lehessünk, és ezután is hiába várunk.
Pedig a 2028-ra ígért döntés után ez szerintünk már alig kerülne bármibe. 

Adjátok vissza a méltóságunkat azzal, hogy 65 éves korunk előtt újra szolgálati nyugdíjasok lehessünk. 2028-ban elvárom, hogy mondják ki: levonások nélkül ennyi Horváth Feri szolgálati nyugdíja, és innentől ez emelkedik. Tudom, hogy a státus váltás állami kötelezettségekkel is jár, de ennyit megérdemelnénk.

Az előző kormány mintegy 40 ezer embert alázott meg, közülük 27 ezren rendőrök (rendvédelmisek) vagy katonák voltunk, és mi ezt bosszúként éltük meg. 2010-ben az Orbán kormány alkotmányba foglaltan még a passzív választójogomat is elvette az önkormányzati választások idejére. Féltek tőlünk.
A jelenlegi kormánynak nem kell ezt az örökséget vállalnia, de le kell zárnia.

Ezért az utolsó kérdés: miniszter urak, a 40 ezer emberből vajon hányan élnek még, akik a méltóságukat várták vissza önöktől?

Források:
• Telex, 2026. október 29.
• Pénzcentrum
• FRISSS.hu
• Markovics és társai kontra Magyarország (2014)
• Horváth kontra Magyarország (2022)
• Kúria: jogalkotással okozott kár
• Magyar Államkincstár: szolgálati járandóság

20261102 Vagy az állam lép, vagy a jogellenes önhatalom terjed tovább: a magánszemélyek közötti lakásbérletről

 

Vagy az állam lép, vagy a jogellenes önhatalom terjed tovább: a magánszemélyek közötti lakásbérletről

2026. nov. 2. · @dr. Horváth Ferenc

Horváth Ferenc írása 2.0.


Mottó: Egy lassú állam rosszabb lehet, mint egy semmilyen. Vagy a vonatkozó jogszabályokat változtassa meg, vagy lépjen határozottabban fel a jogtalan önhatalom ellen.

„Kiadok egy lakást vagy egy nagyobb ingatlant. Van szerződésem, azt hiszem, védve vagyok.” „Bérbe veszek egy lakást vagy egy nagyobb ingatlant. Van szerződésem, azt hiszem, védve vagyok.” - egészen addig, míg mi, a magánjogi jogalanyok betartjuk a ránk vonatkozó szabályokat… Utána már nem, vagy csak igen hosszú idő elteltével és sok pluszkiadással. Azok, akiknek megégette a száját a kása egy-egy lakás kiadása vagy bérlése miatt már tudják, miről értekezem itt nagy bőszen.

A hatályos szabályozás és a jogérvényesítés gyakorlata

FELVEZETÉS

A magánszemélyek közötti lakásbérletek jelentős része a hatóságok számára láthatatlan. Egy 2018-as Telex-cikk szerint 2016-ban 260 ezer lakást adtak ki magánszemélyek, de csak százezer természetes személy vallott be bérbeadásból származó jövedelmet (Telex). A NAV szerint a magánszemélyek közötti bérbeadásról nincs automatikus adata: az szja-bevallási tervezetbe kizárólag a cégeknek kiadott lakások jövedelme kerül be (Adózóna).

A szabályozás széttagolt. A lakásbérleti jogviszony alapvető szabályait a Ptk. bérletre vonatkozó rendelkezései és az 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza, amelynek jelentős része önkormányzati és állami lakásokra vonatkozik. A bérbeadásból származó jövedelem adózását az szja-törvény szabályozza, az energetikai tanúsítvány bemutatásának és átadásának kötelezettségét pedig a Lakástörvény 11/A. §-a rögzíti.

A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges (Lakástörvény 2. § (5) bekezdés). Ha a bérlő a lakbért a megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó köteles őt a következményekre való figyelmeztetéssel írásban felszólítani; ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondhat (25. § (1) bekezdés). A kiürítés végrehajtásához végrehajtható okirat szükséges (Vht. 10. §); ennek hiányában a bérbeadónak peres úton kell érvényesítenie az igényét.

Amikor a jogérvényesítés lassú, nő az önhatalom kockázata

Ha a jogosult igénye hosszú ideig nem érvényesíthető, nő a kísértés az informális megoldásokra: magánbehajtók, önjelölt „bűnvadászok” igénybevételére, vagy a tulajdonos saját kezű lépéseire, például zárcserére és a közművek lekapcsolására. Az ilyen magatartás tilos önhatalomnak minősül. Ugyanúgy, mint a színlelt szerződés alapján történt hőbörgés, kényszerítés arra, hogy a birtokban lévő személy tegyen valamit, vagy ne tegyen, vagy amikor a bérbeadó átalakítás-felújítás miatt a bérlő vagy a birtokban lévő személy vagy személyek IDEIGLENES elhelyezése nélkül kezdi meg a lakhatást ellehetetlenítő munkát. Például amikor egyesek kibontják a bejárati ajtót, leszerelik az ablakszárnyakat, vagy egyszerűen néhány mozdulattal elbontják a mosókonyhát, ahová valaki beköltözött és hosszabb ideje ott van.

Ezek a cselekmények bűncselekmények, és az állam sokszor hallgat, a rendőr pedig összekacsint a bűnelkövetőkkel. Ez egy igen rossz gyakorlat akkor is, ha erkölcsi szempontból elfogadható lenne, hogy a szerződést szegő, vagy szerződéssel egyáltalán nem rendelkező, avagy egyéb módon a lakhatását ilyen formán biztosító személy gyakorlata ilyen formán, teljesen elítélendő. Jogi út ugyan van ezekre az esetekre, de olyan lassú, hogy az embertelen.

Tehát a hibákat ki kéne küszöbölni kedves állam, mert a politikai szempontból is motivált erőszakos fellépők száma növekedni fog. Ja, hogy a politikai szempont, hogy bizonyítható? Egy képviselői törvényjavaslat a Ptk. módosításával önhatalmat adna a lakástulajdonosnak az önkényes lakásfoglalóval szemben, és az indokolásában a Bűnvadászok tapasztalataira hivatkozik (parlament.hu). Hogy a javaslat sorsa mi lett, nem tudom. Valószínűleg a TISZA napirendre sem vette, de attól még létezik és a TISZA Pártnak illene lépnie a tárgyban!

Vagy: közérdekű adatigénylés az illetékes rendőrséghez és ügyészséghez, például hogy hány feljelentés érkezett, és mi lett a döntés (megszüntetés, elutasítás, vádemelés), az én dolgom elemezni, vagy az államé?

A Ptk. 5:5. §-a szerint a birtokost – ideértve a bérlőt is – birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A nemfizető bérlő is birtokvédelmet élvez; a lakásból csak jogerős bírósági határozat vagy végrehajtható okirat alapján elrendelt végrehajtással tehető ki. A jogérvényesítés lassúsága súlyos következményekkel járhat: egy budapesti tulajdonos éveken át nem tudta kirakni nemfizető bérlőit, a szolgáltató pedig a 2,5 millió forintos áramtartozást rajta kérte számon (HVG).

A közigazgatás ugyanakkor ismer gyors és díjmentes eljárást: a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás (17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet) díj- és illetékmentes (jegyzői tájékoztató). A kérdés tehát az, hogy a bérbeadási jogviszonyokra miként terjeszthető ki hasonló, gyors eljárás. Már amennyire gyors ez a gyakorlatban. Az ingatlan tulajdonosát csak addig védi míg az önkényes lakásfoglaló be nem költözött véglegesen például. Onnan már csak a lakás kiürítése iránti per segít. A jegyzői birtokvédelem lehetne sokkal erősebb és jobban értelmezhető is, bárki bármit mond.

Én, mondok egy példát arra, hogy miért merem ezt írni:

A jegyzői birtokvédelem a birtokháborítástól számított egy éven belül kérhető (Ptk. 5:8. §), a jegyző a 17/2015. Korm. rendelet szerint tizenöt napon belül folytatja le (njt). Egy éven túl a bíróság jár el. - Eddig oké! Ki élt ezzel valaha?

Van nemperes eljárás az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére (Vht. 183–184. §) (Debreceni Jogi Műhely). Egy 2025-ös cikk szerint a bíróság 5 munkanapon belül végzést hoz, a végrehajtó 3 munkanapon belül kiürít, és ennek a kérelmezésére 60 napos jogvesztő határidő van, utána csak per marad (Economx). A határidő kezdetét és az eljárás pontos feltételeit a Vht. szövegében nem néztem meg. Nézze meg az, akinek a dolga lenne!

A téli kilakoltatási tilalom nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra (Economx).

A kockázat, ami valóban megvan. A jegyző a tényleges birtokot vizsgálja, nem a jogcímet. Egy esetben a jegyző elutasította a tulajdonost, mert a foglaló adásvételi szerződést mutatott, a tulajdonos pedig több mint három és fél év után kapta vissza a lakását (Debreceni Jogi Műhely). Az Alkotmánybíróság 2023-ban alaptörvény-ellenesnek mondta ki a Vht. egy részét, amely az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése ügyében hozott határozat ellen nem adott halasztó hatályt (444). A mai szöveget nem ellenőriztem.

Javaslat: regisztrált bérleti jogviszony állami szolgáltatással

A javaslat célja, hogy a magánjogi jogviszony magánjogi maradjon, az állam azonban – az önkormányzati hivatalokon keresztül, díj ellenében – szolgáltatást nyújtson a jogviszony szabályszerű rögzítéséhez és a jogvita gyors rendezéséhez. Ez az írás nem törvényjavaslat; kizárólag az elvi kereteket vázolja.

1. Az ingatlan-bérleti szerződésekhez: jogszabályban meghatározott tartalmú, letölthető online mintaszerződés: a felek adatai, a mérőállások, a bérleti díj és a rezsi, a biztosíték, valamint a nemfizetésre és a felmondásra vonatkozó rendelkezések.

2. A bérbeadó a szerződést az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati hivatalnál regisztrálja, és írásbeli tájékoztatást kap a jogvita esetén követendő eljárásról.

3. A bérbeadó a ténylegesen befolyt bérleti díj 10%-át adóként fizeti az államnak, külön soron, az szja-alaptól elkülönítve; az üres időszakra fizetési kötelezettség nem keletkezik. Összehasonlításul: a hatályos szabályok szerint a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén a megfizetett szja a bérleti díj 13,5%-a.

4. A bérbeadó havi 5000,- forint szolgáltatási díjat fizet az önkormányzatnak, amely ellenében az önkormányzat közreműködik a nyomtatványok kitöltésében, hivatalosan felszólít és kézbesít, valamint szerződött végrehajtót vesz igénybe. A díj felét garanciaalapba kell fizetni; ha az nem elegendő, törvényben meghatározott részt a 10%-os adóból is el kell különíteni. Ez az első évben átmeneti szabály, amelyet a tényadatok alapján felül kell vizsgálni.

5. A kaució letétbe kerül. Az elszámoláskor a bérbeadó igazolt követelései kielégíthetők belőle, a fennmaradó összeg a bérlőt illeti meg.

6. Ha a bérlő nem fizet, türelmi idő jár (például 60 nap, ami a szokásos 2–3 havi kaució fedezetéhez igazodik), amelynek elteltével az önkormányzat hivatalos felszólítást küld. Ennek eredménytelensége esetén a bérbeadó vagy az önkormányzat ezzel megbízott illetékese a lakás kiürítésére irányuló végrehajtást kérhet. Ez esetben az önkormányzat, mint szolgáltatási díj ellenében közreműködő igazgatási szerv, igazolja, hogy a bérbeadó szabályszerűen járt el, és erre minden irat nála rendelkezésre áll.

7. A végrehajtás költségét az alap előlegezi; a kifizetett összeget a bérlőtől adók módjára behajtandó köztartozásként kell követelni.

A modell mintája a francia Visale: állami támogatású, ingyenes garancia, amely kifizeti a bérbeadónak a bérleti díjat, majd a bérlőtől behajtja azt (Service-Public). A gyors utat csak a regisztrált, a szabályokat betartó bérbeadó veheti igénybe. De ne legyünk telhetetlenek, itt hozzászoktak az emberek az „oldjuk meg okosba” megoldásokhoz.

Az érintettek érdeke és a nyitott kérdések

A tisztességes bérbeadó és a bérlő érdeke egyaránt, hogy a szabályokat előre ismerjék. A bérbeadó gyors, hivatalos jogérvényesítési utat kap; a bérlő védelmet élvez a jogtalan, például egy jobban fizető bérlő miatti kitevéssel szemben, és a kaució is letétben van. Az államnak átlátható bevétele keletkezik, az önkormányzatnak szolgáltatási díjbevétele. Ha a 260 ezer lakás mind regisztrálna, az 5000,- forintos díjból elméletben évi 15,6 milliárd forint bevétel keletkezne; ez egy kalkulált felső határ, nem előrejelzés.

Feltevés, hogy elvileg egy kiszámítható, fehérebb gazdasági rendszerben a bérbeadók reálisabb díjat kérnek, mert utána adót is fizetniük kell. Erre adat nincs: a NAV szerint egy átlagos lakásnál a be nem fizetett adó évente néhány tízezer forint (Adózóna). Azonban érdemes lenne megvizsgálni, vagy nem lenne érdemes?

A kidolgozás során a következő kérdések tisztázandók:

• a Vht. 10. §-ának kiegészítése, hogy a hivatali határozat végrehajtható okirat legyen;

• gyors, független jogorvoslat a bérlő számára;

• országosan egységes törvényi szabályozás, amely kizárja, hogy a helyi rendeletalkotás visszaélésre adjon lehetőséget;

• az alap méretezése és kezelője (Kincstár vagy állami szerv), valamint annak vizsgálata, hogy a konstrukció nem minősül-e a Gst. szerinti önkormányzati garanciavállalásnak;

• a kis önkormányzati hivatalok kapacitása.

Mit kapnánk még cserébe mi, Magyarország polgárai?

1. Kiszámíthatóbb magánjogi viszonyokat a bérlés terén, amelynek bevételei elkülönülnének az szja hatályától; külön adó lenne, amely figyelembe veszi a ténylegesen befolyt bérleti díjat és az üres időszakokat is, mert ha nincs bérlő, és azt az önkormányzatnál lejelentettem, nincs miért fizetni.

2. Láthatóvá válna egy csomó ember, akikről a NAV-nak ma nincs adata; az adatkezelés és az adatvédelem szabályait ehhez külön meg kell vizsgálni.

3. Az, akit ebben a magánjogi jogviszonyban megkárosítanak, gyorsabban számíthat az államra. Ő lehet a bérbeadó, de akár a bérlő is.

4. A gyors és biztonságos eljárás kizárná, hogy a becsületes bérbeadó a jogellenesen ajánlkozó, kényszerítő, önbíráskodó, civil furcsaruhás emberek igénybevételére szoruljon.

Megjegyzem, ezt az állam már igazán megtehetné, mint ahogy illene törölni a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvényt is. Csak egy kis állami akarat kéne, Magyar Peti! Nem gondolnád? Hát gondold!

Megjegyzés: a jogszabályhelyeket és az adatokat mesterséges intelligencia gyűjtötte és ellenőrizte; az önhatalmi gyakorlatra vonatkozó megállapítások, az elemzés, a következtetések és az álláspont a szerzőé. Nem szégyen ez már a mai világban, amikor Friderikusz Sándor podcastjében ami az AI-ról szólt egy matematikus elmondja, hogy pár hónap alatt elvégzett egy projektet így, ami egyébként kb. 4 évig tartott volna. Hát én nem szégyellem, az biztos.

Üdv, mindenkinek!

20261115 Küzdjünk együtt a szolgálati nyugdíjas státusunkért!

  Elvették a nyugdíjas státusukat:  kiket sújtott a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése? Horváth Ferenc írása 2.0 Nov 15, 2026 Kedve...