20260727 Hány fideszszolga marad Peti fijú'?

Hány fideszszolga marad Peti fijú'?

Horváth Ferenc írása 2.0

2026.07.27.

Mottó: az anyag nem vész el csak átalakul... 

Volt idő amikor az egyiknek jelentettem, a másik evett a szendvicseimből, szívta a cigarettámat, majd bejelentkezett a kékfény adásába, de már régi bútordarabok. Pintér emberei voltak. 

A belügyi munkájuk neve mellett szívesen olvastam volna a valódi munkaköri leírásukat is.

Tehát nem mondom, hogy nem voltak jó rendőrök, de mindig is Pintér Sándor volt felettük, barátként. Az az ember, aki annyira már nem jött be az új kormánynak, mint fideszes belügyminiszter... 16 éven át.

Szóval; publicisztika a Peti fiúnak...

Hány fideszes marad, Peti fijú'? Ófideszes Peti fijú'?

Most akkor te fidesznyik maradtál és bízol bennük, vagy mi bajod van fijjam. Hiányoznak az óellenzék szakemberei?

Van egy csendes kis hír, ami mellett könnyű elmenni, pedig többet mond a rendszerváltás utáni rendszerváltásról, mint tucatnyi nagy bejelentés.

Garamvölgyi László nem távozik. Visszatér.

Tíz év nyomozóság, huszonhárom év rendőrségi szóvivőség, majd tizenhárom év a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács élén Hatala József oldalán — ez a pályakép önmagában is figyelemre méltó karrierhossz egyetlen politikai korszakon belül. 

2013-ban, amikor Hatala József a rendőrfőkapitányi székből az NBT elnöki posztjára került, Garamvölgyi vele tartott: a testület kommunikációs vezetője lett. Az a testület, amelynek elnöke — dokumentáltan — 2011-ben olyan utasítást adott ki, amely a "multikulturális környezetben élők" rendészeti kezelését szabályozta, s amely miatt az Európai Roma Jogi Központ tiltakozó levelet írt Pintér Sándornak. Hatala és Pintér barátsága nem pletyka volt, hanem közismert tény a rendészeti apparátuson belül.

És most, 2026-ban, a kormányváltás után? 

Amíg Hatala József lányát, Hatala Annát — a Rogán Antal felügyelte szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ főigazgatóját — Magyar Péter július 2-i hatállyal menesztette, addig Garamvölgyi Lászlót nem menesztik. Visszahívják. Az új országos főkapitány kérésére kommunikációs főtanácsadó lesz — pontosan abban a szervezetben, ahonnan indult, és amelynek arculatát évtizedeken át ő formálta.

A kérdés tehát nem költői, hanem szerkezeti: miért mást ér a politikai kinevezett, és mást a "szakember"?

Hatala Anna esete egyértelmű: nyílt politikai pozíció, nyílt politikai indoklás nélküli felmentés. Koltay András (NMHH), Guller Zoltán (Szerencsejáték Zrt.) sorsa hasonló — ezek a tisztogatás látható, hangos vonalai.

Garamvölgyi esete azonban más logikát követ. Az ő pozíciója sosem volt formálisan "politikai kinevezés" — kommunikációs szakemberként, dandártábornoki rendfokozattal, jó beosztásban dolgozott, olyan apparátusban, amely túlélte a kormányváltásokat, mert azt mondta magáról: szakmai, nem ideológiai. Csakhogy éppen ez a trükk. 

Egykor Magyar Péter még Gaudi Nagy Tamással együtt dolgozott ügyvédként a szemkilövetős ügyeken, amit Garamvölgyi volt  kommunikálni, szerintem teljesen jól.

Más és más oldalon álltak.

Most ki és melyik oldalon áll?

Ki van Pintér Sándor ellen és ki az, aki soha nem tagadta meg őt?

A szakmai máz alatt ugyanaz a hálózat, ugyanazok a kapcsolati szálak, ugyanaz a Pintér–Hatala-vonal öröksége működik tovább — csak most már az új hatalom szolgálatában, "szakértőként" újracímkézve.

Hatala József maga egyelőre láthatatlan ebben a történetben. Nincs friss hír a sorsáról — sem menesztésről, sem megerősítésről. Ez a csend önmagában is beszédes: vagy azért, mert pozíciója már nem elég exponált ahhoz, hogy hír legyen belőle, vagy azért, mert még nem érte utol a tisztogatás hulláma.

A nyitott kérdés így marad a levegőben, és talán ez a legfontosabb tanulsága az egész történetnek: egy rendszerváltás nem attól rendszerváltás, hogy néhány feltűnő nevet lecserélnek a csúcson. Attól az, ha a szakmai álruhába bújt hálózatokat is szétbontják — vagy attól nem az, ha ugyanazok az emberek, csak halkabban, visszasétálnak ugyanoda, ahonnan indultak.

Hány fideszes marad? A válasz egyelőre: pontosan annyi, amennyit "szakértőnek" sikerül elkönyvelni.

Horváth Ferenc

blogger 

20260727 Rendészeti ügy lett a roma kérdés

Sokunknak nem új ez...

Rendészeti ügy lett a roma kérdés

Van egy dátum, amit érdemes megjegyezni: 2019. Ekkor került át a roma ügyek irányítása az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Belügyminisztériumhoz. Azóta az ország 13 elismert nemzetisége közül tizenkettőnek a Miniszterelnökség egy kifejezetten erre a célra létrehozott, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága a gazdája — a romáké viszont a rendészeti tárcánál maradt.

Ez nem technikai részlet. Ez üzenet.

Mit jelent, ha egy társadalmi kérdés rendészeti tárcánál landol?

Egy kormányzat szervezeti ábrája sosem véletlen. Amikor tizenkét nemzetiség ügye a kultúra, az egyházügy és a társadalmi kapcsolatok logikája szerint van elhelyezve, a tizenharmadiké pedig ott, ahol a bűnmegelőzés, a rendőrség és a katasztrófavédelem is — az nem adminisztratív résen csúszott be. 

Az a mondat, amit a szervezeti struktúra kimond anélkül, hogy bárki leírná: a roma közösség nem partner, hanem kezelendő probléma. Nem társadalompolitikai, hanem biztonságpolitikai kategória.

Ez a besorolás pedig nem üres szimbólum marad, hanem lefelé gyűrűzik. A területi koordinációt a Belügyminisztérium háttérintézménye, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság végzi — vármegyei szinten, rendészeti logika mentén szervezve. 

A roma közéleti szereplők a rendőrállam nyelvén kénytelenek kommunikálni a saját érdekeikről. És amikor egy kormánybiztos arról beszél zárt körben, hogy „BM-esként mindenkiről mindent tudnak, a legapróbb részletekig" — az nem baki, hanem a rendszer logikájának őszinte, kicsúszott mondata.

A tagadás, ami magát cáfolja

A hivatalos érvelés persze mindig adminisztratív: nagy apparátus, kiépített területi hálózat, forráselosztási hatékonyság. Csakhogy ha ez tényleg csak praktikum lenne, semmi nem indokolná, hogy a másik tizenkét nemzetiség ne ugyanezen a logikán fusson. Nem fut. Egyedül a romáknál gondolta úgy a kormányzat, hogy a felzárkóztatás és a rendészet ugyanabba a fiókba való.

És most, amikor az Országos Roma Önkormányzat maga kezdeményezi, hogy szabaduljon a Belügyminisztériumtól, és kerüljön át a Miniszterelnökséghez — oda, ahol a többi nemzetiség van —, ez önmagában leleplezi a hét éve tartó fikciót. Ha a rendészeti tárcánál tartás valóban csak hatékonysági kérdés volna, nem az elszakadás, hanem a megtartás mellett érvelnének. A 25 igenes, 18 nemes szavazat mögött nem pénzügyi vita van elsősorban — hanem annak felismerése, hogy a szervezeti hovatartozás maga is politikai állásfoglalás a roma közösségről.

A lényeg

Nem az számít, hány milliárd forint folyik át a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságon. Az számít, hogy a magyar állam 2019 óta intézményi szinten üzeni: a cigányság ügye nem a társadalmi együttélés, hanem a rendfenntartás kérdése. Ez a besorolás önmagában többet mond bármelyik felzárkózási stratégiánál — és pontosan azért, mert soha senki nem mondta ki nyíltan, csak a szervezeti ábra beszél helyette.

Végszó

És hogy meddig ér el ez a logika? A Darinka című tévéfilmet — az első hazai alkotást a roma holokausztról — a Roma Produkciós Iroda készítette, a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság háttértámogatásával. Az az államtitkárság pedig 2019 óta a Belügyminisztérium alá tartozik. Vagyis még a saját népirtásukra emlékező roma alkotók is a rendészeti tárca jóváhagyásán, forrásán és felügyeletén keresztül mondhatják el a történetüket. Ahol a gyász is engedélyköteles, ott a besorolás nem szervezeti kérdés többé — hanem maga a válasz arra, hogy kinek van szava a saját sorsáról.

Helyes ez így?

Horváth Ferenc

blogger

20260726 Nyílt kérdés a Külügyminisztériumnak és Orbán Anita külügyminiszternek

Nyílt kérdés a Külügyminisztériumnak és Orbán Anita külügyminiszternek

Horváth Ferenc írása 2.0

2036.07.26

Mottó: vajon Orbán Viktor (Fico nagy barátja) örül ennek a hírnek vagy csak szomorkodik?

Tudnak-e róla, hogy hét kassai roma család házát lebontották, és egy ismeretlen finanszírozású, nonprofit szektor által szervezett program révén Szalonnára "települnek át"? 

A szlovák romaügyi kormánybiztos hivatala maga minősítette az esetet rendkívül szokatlannak, és jogi vizsgálatot ígért arra az esetre, ha beigazolódik: egy szlovák önkormányzat saját állampolgárait egyszerűen az országhatáron kívülre költözteti, hogy megszabaduljon a problémától. 

Kassán feljelentés is született – a polgármesterjelölt szerint a telepbontás mögött ingatlanfejlesztési érdek is állhat egy közel 19 hektáros területen.

Szalonnán élő videóban szólalt fel Horváth Zsolt, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat tagja – aki egyben a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának is tagja –, valamint Dancs Mihály, az MROÖ országos elnöke. 

Dancs Mihály szerint egyedülálló, hogy valaki választási kampányból fakadó problémáját egyszerűen átteszi a szomszéd országba. 

Horváth Zsolt szerint egyre több család érkezhet, és a helyzetet a településnek kezelnie kell – ő nyelvi alapú beköltözési korlátozást is javasolt, amit még a helyi roma önkormányzat elnöke, Orgona Győző is jogilag kétségesnek nevezett, hiszen mindkét ország uniós tagállam.

Kérdezem: figyeli-e ezt a Külügyminisztérium? 

Van-e egyeztetés a szlovák féllel? Mert két EU-tagállam között zajlik egy kvázi-önkéntes, valójában kikényszerített népmozgás – aminek a következményeit sokkal nehezebb kezelni utólag, mint most, elejét venni.

A legszegényebbek nem lehetnek politikai pingponglabdák – sem Kassán, sem Szalonnán.

20260726 Misikém! Lehet hogy itt az első komoly ügyetek! Bűnvadászok versus a magyar jogrend

 

Misikém! Lehet, hogy itt az első komoly ügyetek! Most generálom nektek! Én nem vagyok már sem ilyen, sem olyan jogvédő… Tiétek a pálya!

Publicisztika – Horváth Ferenc
2026.07.26.

---

Van egy pillanat, amikor egy jogásznak félre kell állnia, és át kell adnia a terepet azoknak, akiknek ez immár a napi munkájuk. Nekem ez a pillanat most jött el. Nem azért, mert nem érdekel többé, hogy Magyarországon ki kit lakoltat ki, ki kit néz le egy kamera előtt, és ki bújik jogásznak öltözve egy taktikai mellény mögé — hanem azért, mert van már, akinek ez a dolga, akinek erre kifejezetten mandátuma, apparátusa és — mint kiderült — a saját tiszteletdíjából finanszírozott jogvédő irodája is van. Dancs Mihálynak, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata frissen megválasztott elnökének címzem hát ezt az írást, és vele együtt mindenkinek, akit érdekel, mi történik valójában, amikor egy videós “akciócsoport” jogot szolgáltat ott, ahol az állam — állítása szerint — nem ér rá.

Misikém, itt az első ügyetek. Nem díszcsomagolva, hanem úgy, ahogy egy jogásznak illik átadni: tényekkel, forrásokkal, és ahol nincs forrás, ott őszintén megmondva, hogy az már az én véleményem.

---

1. Mikor és milyen céllal indultak

A Bűnvadászok nem előzmény nélkül jelentek meg a magyar közéletben. Az első akciót még 2025 februárjában videózták le, és a felvételt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének saját YouTube-csatornájára töltötték fel, „Majdnem megkéseltek minket!” címmel — ez a videó azóta 1,2 millió megtekintésnél jár. Az önálló Bűnvadászok-csatorna bemutatkozó videója 2025. február 22-én jelent meg, a csapatot Bartal András, a Mi Hazánk XV. kerületi önkormányzati képviselője és a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője szervezte meg.

A hivatalosan hangoztatott cél Bartal András szavaival: „azt fogja bizonyítani, hogy a bűnözőket, a tudatosan törvényeket sértőket, kreatív módszerekkel, törvényes úton semlegesíteni lehet, és pillanatok alatt rendet lehetne teremteni az egész országban, ha lenne a kormány részéről ilyen politikai szándék, de sajnos nincs.” Ezt a narratívát a csoport azóta is következetesen tartja: ők nem politikai szereplők, hanem egy „lakossági szolgáltatást” nyújtó, ingyenesen dolgozó civil kezdeményezés, amely ott lép be, ahol az állam üresen hagyja a terepet.

A gyakorlat — mint az alábbi esetelemzésekből kiderül — ennél jóval árnyaltabb képet mutat.

---

2. A magyar jogrend lassú, és bizony pénzbe kerül

Ez az egyetlen pont, amit senki nem vitat komolyan — sem a Bűnvadászok kritikusai, sem a támogatói. Egy birtokvédelmi eljárás jegyző előtt hetekig-hónapokig tarthat, egy kiürítési/kilakoltatási polgári per bírósági szakasza hónapoktól évekig, a végrehajtási szakasz pedig ehhez képest újabb hónapokat tehet hozzá. Mindeközben az ügyvédi, illetékköltségek, szakértői díjak könnyen elérhetik azt a nagyságrendet, amit egy átlagos ingatlantulajdonos — pláne egy vidéki kisvárosban élő — nem tud, vagy nem akar előteremteni.

Ez a valós probléma az, ami táptalajt ad a Bűnvadászok-jelenségnek. Ezt nem lehet, és nem is szabad letagadni egy erről szóló cikkben.

---

3. A sértetti-jogosulti közrehatás — amit senki nem kérdez meg

Itt egy olyan területre lépünk, ahol nincsenek kemény adataim, csak jogászi gyanúm, amit kérdésként teszek fel, nem állításként.

Minden egyes dokumentált esetben az derül ki a Bűnvadászok saját videóiból, hogy a „bitorló” hónapokig, néha évekig ott tartózkodott, mielőtt bárki „hazafi” megjelent volna a helyszínen. Felmerül a kérdés: vajon minden esetben tisztán, dokumentáltan jogellenes volt-e a bennlakás kezdete? Nem fordulhatott-e elő, hogy a tulajdonos maga is szabálytalanul, írott szerződés nélkül, esetleg „zsebszerződéssel” adta bérbe az ingatlant, majd amikor a viszony megromlott (nemfizetés, vitás elszámolás), utólag próbálta „bitorlóvá” minősíteni a másik felet, hogy jogcím nélkül, gyorsan megszabaduljon tőle?

Ezt egyetlen konkrét ügyben sem tudom bizonyítani — de kérdésként fontos feltenni, mert alapvetően átírja a „gonosz bitorló kontra ártatlan tulajdonos” leegyszerűsített narratívát, amit a Bűnvadászok videói sugallnak.

---

4. Az adózás kérdése — ez már kifejezetten a saját véleményem

Ezt a részt szándékosan első személyben írom, mert ez nem tényállítás, hanem az én gyanúm, amit a nyilvánosan elérhető információk alapján fogalmazok meg.

A gyöngyösi Duranda-ügyben, ahol állítólag drogfogyasztók, drogosok tartózkodtak — hónapokon, sőt egy korábbi felszólítás óta éveken át. Én azt gondolom: ha valaki hagyja, hogy az ingatlanát ilyen hosszú ideig, nyilvánvalóan problémás bérlők használják anélkül, hogy hivatalos úton (jegyző, bíróság, rendőrség) lépne, annak general nem a „Teréz anya-effektus”, azaz a végtelen türelem az oka. Sokkal inkább az én feltételezésem szerint az, hogy:

•             vagy hatalmas összeget fizettek ki előre készpénzben, amit a tulajdonos nem akar hivatalosan elszámolni,

•             vagy valamiféle egyéb, el nem számolt pénzügyi vita húzódik a háttérben, amit a tulajdonos maga sem szeretne bíróság elé vinni, mert ott neki is felelnie kellene.

Jó lenne látni azt a bérleti szerződést, amit — ha valaha hivatalos helyen (adóhatóság, bíróság, ügyészség) fel kellene mutatni — talán elő sem tudnának keríteni, mert soha nem is létezett írott, bejelentett formában. Ez az én véleményem, nem állítás — de a kérdés jogosan feltehető, és szerintem fel is kell tenni.

Van azonban egy eset, ahol ez a gyanú nem is csak az én magánvéleményem: a kispesti ügyben (2025 áprilisa, “Bűnvadászok 8.” epizód), ahol végül a rendőrség a Bűnvadászokat és a lakástulajdonost is előállította. A Bűnvadászok az ingatlan tulajdonosát, Petrovicsné Nagy Mariannt “jólelkű családanyaként” mutatták be, akinek a családi házát több mint másfél éve, rezsifizetés nélkül bitorolták “zűrös alakok”. A polkorrekt.com 2025. május 4-i cikke szerint azonban a valóság ennél jóval bonyolultabb: ugyanez a tulajdonos már hat évvel korábban, 2019-ben is “megütötte a bokáját”, amikor mindenféle írásos szerződés és biztosíték nélkül adta ki az ingatlant — akkor nagyüzemben, tucatnyi vendégmunkásnak. A Kispesti Polgármesteri Hivatal egy dokumentuma szerint továbbá a “határozat 1. kötelezettje”, P. Attila (a család egy tagja) pszichiátriai kezelés alatt állt, és a szomszédok arról számoltak be, hogy kábítószerezik, alkoholista, és megfenyegette a családot: ha kijön a kórházból, megöli őket, a szomszédok házát pedig felgyújtja. A cikk azt is felveti, hogy a videóban beazonosított tulajdonos időközben talán már nem is Petrovicsné, hanem a lánya.

Vagyis: itt nem egyszerű “Teréz anya-effektusról” volt szó — egy hosszú, dokumentáltan zilált, jogilag rendezetlen családi-vagyoni helyzet állt a “kedves, magára hagyott családanya” narratíva mögött, amit a Bűnvadászok videója egyáltalán nem mutatott meg. Pontosan ez az a fajta ügy, ahol egy alapos nyomozás — tanúkihallgatás, szembesítés, a korábbi, 2019-es bérbeadási gyakorlat és az esetleges tulajdonosváltás tisztázása — gyorsan más megvilágításba helyezné az egészet. Nem kizárt, hogy hasonló, fel nem tárt előtörténet más esetekben (így akár a durandai ügyben) is meghúzódik — ott erre konkrét nyilvános forrást nem találtam, ez már valóban csak feltételezés a részemről.

---

5. Az eljárási státusz — itt egy fontos pontosítás szükséges

Az eredeti feltevésemmel ellentétben nem igaz, hogy a Bűnvadászok ügyében soha, sehol nem indult volna nyomozati cselekmény. 2025 áprilisában Kispesten (Budapest XIX. kerület) a rendőrség kilenc főt állított elő egy bejelentés nyomán: nyolcukat csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, egy főt pedig kábítószer birtoklása vétség gyanújával hallgattak ki gyanúsítottként. Ez tényleges, dokumentált nyomozati cselekmény volt — csak a további sorsáról (folytatódott-e, megszűnt-e, vádemelés történt-e) nincs semmilyen nyilvános információ.

Amit viszont megerősíthetek: a 2026 februárjában felröppent „hivatalos ügyészségi eljárás” híre, illetve a 2026 júliusi „ombudsmani vizsgálat” híre egyaránt ugyanattól az egy feljelentőtől, Ferenczik József egyéni vállalkozótól származó, a Nemzeti Közleménytáron keresztül önállóan közzétett sajtóközlemény — nem az ügyészség vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala saját, önálló megerősítése. Az ombudsmani állásfoglalás egyébként sem büntetőeljárás: az csupán a rendőrség jövőbeni helyszíni magatartását szabályozó ajánlás, ami önmagában nem generál büntetőeljárást sem a Bűnvadászok, sem a velük — enyhén szólva — együttműködő rendőrök ellen.

Összegezve: volt már nyomozati cselekmény (Kispest, 2025 április), de érdemi, nyilvánosan követhető, lezárt büntetőeljárásról — sem elmarasztaló, sem felmentő ítéletről — jelenleg nincs tudomásunk.

---

Misikém, ezért neked címzem

Az Magyarországi Romák Országos Önkörmányzata (MROÖ) három hete nyitotta meg az első jogvédő irodáit Budapesten, Miskolcon és Pécsen — abból a tiszteletdíjból, amiről Ön lemondott a közösség javára. Az irodák hivatalos feladatkörébe kifejezetten beletartozik a gyűlölet-bűncselekmények, a gyűlöletbeszéd, a zaklatás és a lakhatással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés kezelése. Nos, Misikém — nehéz lenne pontosabban ráillő első ügyet találni, mint a Bűnvadászok tevékenysége. Az alábbi esetelemzésekben minden megvan, amire egy irodának szüksége lehet a munka megkezdéséhez.

---

7. Amit én ehhez hozzá tudok tenni

Hogy ne csak munkát adjak másoknak, elkészítettem egy jogi mankót is segítségként: a lenti esetelemzések pontosan azonosítják az egyes akciókban felmerülő bűncselekménytípusokat, a felelősség lehetséges megoszlását a résztvevők között, és az eljárásjogi buktatókat (mentelmi jog, bizonyítási kérdések).
Ha kell, szívesen dolgozom ki az ennél tovább menő, rendszerszintű megoldási javaslatokat is — olyan jogszabályi hiányosságok pótlására, amelyek ma teret adnak az ehhez hasonló „önjelölt igazságszolgáltatásnak” —, ha valaki megkeres és megbíz vele. Ez nem szégyen egy jogásztól — ez szakma.

---

8. Konkrét esetelemzések

Újpest, Károlyi István utca — közös képviselő színlelt bérleti szerződésre hivatkozva kéri fel a Bűnvadászokat egy mosókonyha/sufni „kiürítésére”; a jogi elemzés szerint felmerül a hamis magánokirat felhasználása, hűtlen kezelés, minősített magánlaksértés, önbíráskodás és rongálás halmazata.

Gyöngyös, Duranda — kerítés önkényes bontása, majd a tető magánszemélyek általi „életveszélyessé” nyilvánítása és bontásának megkezdése lakott épületen, miközben a helyszínre érkező rendőr tétlenül asszisztál. Itt dokumentáltan részt vett Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke és 2022 óta (2026-ban újraválasztott) országgyűlési képviselője — saját videós anyaguk szerint „lakossági bejelentés alapján” kereste fel a helyszínt. Anyagi jogilag ugyanúgy felelne, mint bárki más résztvevő, de eljárásjogilag a mentelmi jog (sérthetetlenség) védi: ellene büntetőeljárás csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indulhat.

Budapest, peremkerület — garázs–műhely–udvar — lejárt bérleti jogviszony esetén a fellépő csapat egy része rendvédelmi szervekre hasonlító felszerelésben („Beavatkozó egység” felirat, golyóálló mellény), más esetekben nyilaskeresztre hasonlító öltözetben, karjelzéssel jelenik meg — utóbbi az önkényuralmi jelkép használatának (Btk. 335.§) gyanúját is felveti.

Budapest, külső peremkerület — panellakás — szívességi lakáshasználó rokon elleni, nem fizikai erőszakkal, hanem tartós háborgatással (éjszakai jelenlét, munkáltató értesítése) végrehajtott „kiszorítás” — ez inkább zaklatás (Btk. 222.§), mint magánlaksértés.

A „jogászunk”, Dabasi Tamás — Bartal András saját szavai szerint minden akció előfeltétele, hogy „a jogászunk, Dabasi Tamás” átnézze az ügyet (Magyar Jelen, Tölgyesi Tibor interjúja, 2025. október 23.). Dabasi Tamás korábban a devizahiteles/végrehajtás-ellenes mozgalomban, a Fehér Kéményseprők elnökeként szerzett ismertséget — jogi diplomára vagy ügyvédi kamarai tagságra utaló adatot azonban nem találtunk. Ha ez így igazolódik, a nyilvános „jogászunk” megjelölés megtévesztésre alkalmas szakmai látszatkeltésnek minősülhet, ami tovább erősíti a megfélemlítő hatást minden érintett akciónál.

---

9. Egy kis politika a végére

Ez a szakasz kifejezetten az én véleményem, nem bizonyított tény.

Meggyőződésem, hogy a jelenlegi hatalmi berendezkedést — amit én magamban csak Orbán-maffiának hívok — ezek az esetek soha nem érdekelték igazán. A Mi Hazánk politikailag pontosan ebből az űrből tudta felfuttatni magát befutó parlamenti helyzetbe: a Bűnvadászok-jelenség show-ja, a milliós nézettségek, a „mi megoldjuk, amit az állam nem” narratíva egyenes politikai tőke volt számukra.

A kállói esetnél ez a mintázat számomra különösen jól érzékelhető volt. 2026. március 13-án, egy pénteki napon a Bűnvadászok és a Mi Hazánk kisbusza Kállóra érkezett, ahol a helyszínen a Mi Hazánk beszámolója szerint a helyiek körülvették és megfenyegették az érkezőket, köztük a később a helyszínre érő Dócs Dávid országgyűlési képviselőt is. A Bűnvadászok megjelenése miatt felháborodottságot színlelő cigányok egy csoportja sokakat bevont a játszmába. Aztán a hangadók néhány nap múlva — pontosan öt nappal később, 2026. március 18-án — már drogkereskedelemmel meggyanúsítva őrizetbe is lettek véve: a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság közel száz rendőr és büntetés-végrehajtási munkatárs bevetésével számolta fel a kállói Makó családhoz köthető, börtönökbe kábítószert csempésző bűnszövetséget, és a család vezetőjéről, a médiában „Lyuki” néven ismert férfiról a sajtó kifejezetten megírta, hogy ő volt az egyik hangadója a Mi Hazánk aktivistái elleni márciusi támadásnak. A nyomozók szerint az akció „több hónapja folytatott nyomozás eredménye” volt — ezt a hivatalos verziót tisztesség okán ide kell írnom.

De hogy az időzítés — öt nap a konfliktus és a lekapcsolás között — ha véletlen volt, akkor egy isteni csoda, ha pedig nem volt véletlen, akkor egy tökéletes politikai összejátszás két induló párt között. Ezt nem tudom dokumentumokkal alátámasztani — ez az én gyanúm, a helyszíni történések alapján.

---

10. A bitorlók is feljelenthetnek — van-e gerincük a Bűnvadászoknak?

Fontos zárógondolat, hogy a „bűnt” elkövető, kilakoltatott bitorlók maguk is komoly feljelentéseket tehetnek — ez, mint korábban részleteztem, nem tilos, sőt kifejezetten erős jogi pozícióból tehető meg, hiszen a jogcím hiánya nem zárja ki a birtokvédelmet vagy a személyiségi jogi védelmet. És itt jön a csavar: maguk a Bűnvadászok videói szolgáltatják hozzá a bizonyítékot — mindent felvesznek, mindent nyilvánosságra hoznak. Ha lenne bennük annyi tartás, nem törölnék ezeket a felvételeket a saját csatornájukról, amikor esetleg kellemetlenné válnak számukra. Vajon van-e gerincük?

---

11. Végszó Magyar Péterhez

Remélem, hogy a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter is eljut arra a felismerésre, hogy a békés egymás mellett élés záloga a cigány-magyar megbékélés és a pontos, ma hiányos jogszabályi keretek megteremtése — mert ez a hiányosság ma kétszeresen is kedvez: egyrészt azoknak a cigány elkövetőknek, akikkel szemben nincs gyors, arányos jogérvényesítés, másrészt — pontosan emiatt — az őket gyűlölő, az ő hátukon a parlamentbe bejutó Mi Hazánknak, és annak a „végrehajtói karnak”, amit Bűnvadászok néven ismerünk.

---

Cikk-szemszögből ez az igazi csavar: az érdemi, tényleges jogorvoslat (feljelentés + polgári per a bitorló ellen) mindvégig rendelkezésre állt volna – csak lassabb, macerásabb, papírmunka-igényesebb, mint egy videós akció. A Bűnvadászok tehát nem egy jogi vákuumot töltöttek be, hanem egy kényelmi hiányt – ez pontosan az a különbség, ami miatt a „gyors, hatékony igazságszolgáltatás” narratíva jogilag megbicsaklik.

---

Horváth Ferenc

2026.07.20 Kritika Magyar Péterrel szemben

Kritika Magyar Péterrel szemben

Horváth Ferenc írása 2.0

2026.07.20

Mottó: nem elég miniszterelnöknek lenni, annak is kell látszani és akként is kell cselekedni.

Előszó:

Sok barátommal összevesztem azért, hogy kényszerből Magyar Péter 27 fős pártjára szavahassak! Nem volt más, nem hagyott más választást ez az új formáció, mint vagy a TISZA vagy a NER. Annyira gyűlöltem az országrabló NER-t, hogy nem volt más választásom. Gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. 

Mióta színre lépett leírom, amit gondolok a cselekedeteiről, de mint, a TISZA kormányról és a tagjairól, most előszőr fogalmazok meg kritikát!

(Pedig a jó Istenit neki, de nagyon be akartam fejezni már a hosszú írogatást!)

Nekem is VAN felelősségem, hogy a TISZA Pártra szavaztam!

Nagyon is van!. Pláne, ha látom azokat is talpat nyalni, akik meg se mertek mukkanni az Orbán rendszerben csak sunyin éltek belőle, ahogy tudtak. Most egyszerre olyan '56-os várvédők, Peti-fanok lettek!

No, nézzük!

Mit teljesített eddig Magyar Péter?

Ha őszintén mérleget vonunk, egyelőre kevés olyan választási ígéret van, amelynek kézzelfogható eredménye érzékelhető lenne. 

A legtöbbet emlegetett vállalás továbbra is az uniós források felszabadítása, ám ezen túl a választók mindennapi életében kevés változás tapasztalható.

Orbán Viktor pontosan tudta, milyen örökséget hagy maga után. Az évek során felhalmozott társadalmi problémák és választási ígéretek olyan terhet jelentenek, amelyet egyetlen új kormány sem képes néhány hónap alatt megoldani. Eddig rendben vagyunk, kell a türelem!

A választók azonban nem magyarázatokat, hanem eredményeket várnak. 

Amikor pedig kiderül, hogy egyes korábbi támogatási formák, amik a tehetősebbeknek való szociális juttatások lényegében változatlanul, - például adókedvezményként, állami támogatásként, vagy hadd építsenek még egy házat, vegyenek csak családi autót, cseréljék ki a fűtési redszerüket, a nyílászárókat, kapjanak jó sok pénzt a vállalkozásaikhoz ingyen, adunk hozzá közpénzt, csak váltsanak lovat! Stb-stb. – így maradnak fenn és ezért sokan csalódottá válnak. Nekik megérte régen is, most is szavazni, nem igaz?

A szegényebb rétegek ennél jóval többet vártak: érzékelhető áfa-csökkentést, megfizethetőbb gyógyszereket, legalább 120 ezer forintos legkisebb nyugdíjat és olyan intézkedéseket, amelyek a mindennapi megélhetésüket javítják. Ebből egyelőre keveset, sőt semmit nem éreznek.

Miért szavaztak az emberek a TISZA Pártra?

A választók többsége nem azért szavazott a 27 fős TISZA-frakcióra, mert ennyire megbízott egy korábbi fideszes politikusban. Az emberek a változásra szavaztak.

A TISZA tudatos politikai stratégiával lebontotta a korábbi ellenzéket, és azt ígérte, hogy ugyanilyen határozottsággal lebontja a NER rendszerét is, helyére pedig egy demokratikusabb, átláthatóbb Magyarországot épít.

Ez volt a politikai szerződés a választókkal. A választók pedig joggal várják el, hogy ebből minél több megvalósuljon. Egyelőre azonban az uniós források kérdésén kívül kevés olyan eredmény látszik, amelyet a hétköznapi emberek is éreznek.

A parlamenti cirkusz mint fedősztori

A parlamenti szitkozódás és a napi politikai színjáték nem helyettesíti a valódi kormányzást. Miközben a közvélemény figyelmét látványos parlamenti jelenetek kötik le, a NER főkolomposai értékes időt nyernek.

Rogán Antal, Lázár János, Szijjártó Péter és a rendszer más meghatározó szereplői számára minden egyes elvesztegetett hét lehetőséget jelent arra, hogy jogi és gazdasági értelemben bebiztosítsák a helyzetüket, és megtalálják azokat a kiskapukat, amelyek megnehezíthetik egy későbbi felelősségre vonást.

Orbán is elvan magának, mint aki jól végezte dolgát. Persze valószínűleg aggódik némileg és még ő is képes lesz valami nagyhatalom mellé szegődni, mint Szijjártó!

Közben jogosan merül fel a kérdés: hol van a rendőrség, és hol van az ügyészség? Ezek az intézmények ma is működnek, törvényben meghatározott feladataik ma is ugyanazok, mint korábban. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, nem egy újonnan létrehozandó hivatalra kellene várniuk, hanem a hatályos jog alapján kellene eljárniuk.

Nem lehet igaz, hogy nem olvasnak korabeli tényfeltáró riportokat és nem találnak "kicsi' ügyeket ezeknek az embereknek a múltjában, ami tênyeken alapuló logikai összefüggésekhez vezethetne büntetőjogi szempontok szerint is. Vagy még mindig félnek, hiába az új-régi rendőri vezetés, vagy annyira le vannak épülve ott is?

Ehelyett úgy tűnik, mintha mindenki kivárna, és az ügyészség feladatait részben átvenni hivatott, előre bejelentett új intézmény létrejöttére várna. Ez NEM az új miniszterelnök dolga, hanem az övék!

Minden elvesztegetett nap a bizonyítékok eltüntetésének, a vagyonok átrendezésének és a felelősség elől való menekülésnek kedvezhet.

A régi ellenzék félreértett szerepe

Szemfényvesztés azt állítani, hogy a régi ellenzékben ne lettek volna felkészültebb vagy jobb politikusok, mint Magyar Péter vagy a köré szerveződött politikai közösség számos tagja. Dehogynem...

A régi ellenzéknek azonban gyakorlatilag nem volt esélye. A választási rendszer, a propaganda, a félelemkeltés, a kormányzati médiafölény, a gazdasági függőségi viszonyok, a vállalkozók befolyása a munkavállalókra, a polgármesterek befolyása a közmunkásokra, valamint az ellenzéki szavazatok szétaprózódása együtt olyan politikai környezetet teremtett, amelyben a NER leváltása szinte lehetetlen volt.

A TISZA ezt a politikai helyzetet ismerte fel, és erre építette sikerét.

A házelnökkel való vita

A napokban lezajlott parlamenti vita jól megmutatta, hogyan alakította át a NER saját politikai érdekei szerint a parlament működésének szabályait.

Az 1994-es Házszabály (46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 54. §-a) még egységesen kezelte a tárgytól eltérő felszólalásokat. Nem tett különbséget országgyűlési képviselő és kormánytag között, hiszen mindkettő ugyanannak a parlamentnek a tagja.

A NER ezt később 2014-ben úgy módosította, hogy a kormány tagjai kiváltságosabb helyzetbe kerüljenek a parlamenti vitákban. Vagyis éppen azt az egyenlőséget bontotta meg, amelynek egy demokratikus parlament működésének alapját kellene képeznie.

Ezért különösen visszás, hogy az új miniszterelnök, akitől a házelnök szerintem teljes joggal megvonta a szót, a NER által átírt szabályozásra hivatkozott.

Egy olyan szabályra, amelyet éppen azért változtattak meg, hogy a kormány kedvezőbb helyzetbe kerüljön az ellenzékkel szemben. 

Ha valóban demokratikusabb Országgyűlést akarunk, akkor ezt a kivételező szabályozást kellene megszüntetni, és vissza kellene térni a korábbi, minden képviselőre egyformán vonatkozó házszabályi rendelkezésekhez.

Nem is volt házbizottsági ülés, mert mindenki Péterkéjének szembesülnie kellett volna azzal, hogy Orbán Viktor adott alá loval, ha értik, mire gondolok. Ha nem az sem baj. Nem mindenki jogász.

Zárszó: fogy a türelem

Nagy volt a várakozás, és ezzel együtt egyre inkább fogy a türelem is. A parlamenti cirkusz legfeljebb a politikai kommunikáció része, de nem helyettesíti a kormányzást.

Sem Magyar Péternek, sem Radnai Márknak nincs erkölcsi joga helyettünk eldönteni, ki legyen a köztársasági elnök. 

A "magyar emberek" durva befolyásolása folyik a részükről, miközben azt a látszatot keltik, hogy nekik is van lehetőségük véleményt mondani.

Persze, lehet, hogy visszakoznak majd, mint az oktatási miniszteri posztnál, de a szó elszáll, a poszt megmarad!

Nem mindenki hülye, no!

Üzenet a tiszás képviselőknek

Ti NEM egy embernek tartoztok felelősséggel és lojalitással, hanem a saját választóitoknak!

Ti országgyűlési képviselők vagytok, akik a saját lelkiismeretük és a választóik előtt tartoznak felelősséggel.

Merjetek önálló véleményt megfogalmazni! Merjetek adott esetben nemet mondani saját pártvezetőtöknek is. 

Nem szolgák, hanem országgyűlési képviselők vagytok!

A frakcióban komoly szakmai és emberi életúttal is rendelkező emberek ülnek. Ne hozzanak szégyent magukra azzal, hogy mindenben automatikusan igazodnak egyetlen ember akaratához. Látni az arcukon is, hogy sokszor szenvednek attól, ami a Tisztelt Házban folyik. 

A magyar emberek nem egy szelfiző politikai influenszert akartak miniszterelnöknek, hanem olyan vezetőt, aki képes irányítani az országot, és miniszterelnökként is tud viselkedni. Gondolom én, bár lehet, hogy "konzervatív" vagyok egy keresztény jobboldalt konzervatív miniszterelnökkel szemben, baloldali értékeket valló magyar állampolgárként...

A nemzetközi közvélemény ugyanis nem a látványos politikai performanszokat fogja értékelni, hanem a kormányzás minőségét, az eredményeket és a demokratikus működést. Ez az, amiben most már mielőbb bizonyítani kell.

No! Szóval ez a véleményem!

Ugye, nem fog értem jönni a fekete autó, és nem nyomoznak rám a régi- új kollégák, rám a szolgálati járandóságban részesülő volt rendőr főtisztre, akitől még mindig vonják csökkentés jogcímen a személyi jövedelem adónak megfelelő összeget, pedig nem is dolgozom!

Üdv:

Horváth Feri

Utóirat: amúgy érdekel még valakit, hogy a szomszédunkban véres háború dúl, ahol az orosz agresszor garázdálkodik az ukrán nép ellen? Lesz bilaterális szerződés a kisebbségi magyar nyelvhasználatról? Ha igen, mikor?

20260719 Unalmas hétköznapok

Unalmas hétköznapok

Horváth Ferenc írása 2.0

2026.07.19.

Mottó: ha elszabadul egy ló, valakinek mindig meg kell állítani.

A forrásalapú választási ígéretek késnek. Minden áll. A magyar nép, vár. Nem mindenkit érdekel a parlamenti fedőcirkusz, bár néha élvezik. Csak éppen Rogán, Szijjártó és Lázár le se sz@rják a képviselőséget. Szijjártó már le is lépett, talált magának védelmezőt. Petike köpni-nyelni nem tudott...jó kis akkumulátorgyárak, ugye...meg a kommunista Kína, ugye ...nem befolyásolja a magyar embereket, hogy befogadták a másik Petikét...

Ergo a fidesz főkolomposai kinevetik az ordibátort. 

Aztán az gondol egyet - mit neki a nép meg a jogtudósság - beszél egyet Polgár Judittal, hátha elvállalja a "szatyor fing" szerepét... Á, dehogy befolyásolta a birkákat, á dehogy is..

Bár a Tiszára szavaztam, mert bárki csak Orbán ne, azért hülye nem vagyok.

Sulyok Tamás helyében én a TISZA frakcióhoz szóltam volna a lemondásom alkalmából:

Fiktív ez szöveg, mert kell neki az a szép summa, ami az elődeinek is jár de...

"Nagy most az Önök 2/3-os felelőssége! Ha a vezetőjük mások méltóságát nem tartja tiszteletben, lehet, hogy az Önökét sem fogja és akkor Önöknek majd lépnie kell. 

A képviselőség nem azt jelenti, hogy szolgamódra követjük a miniszterelnököt, hanem azt, hogy kordában tarjuk, ha kell.

Mert nem egy ember vezeti ezt az országot, hanem most Önök, együtt. Most, ki a szatyor fing kedves tiszás képviselők? Senki, ugye? Döntött a főnök...

Persze, ha az Orbán-mintát követik, akkor sok sikert maguknak is... és Isten óvja Magyarországot!

Na, jónapot!"

Jogi szempontból tényleg igaz, hogy belülről, a Parlamenten keresztül nincs kényszerítő fék Magyarra, amíg a frakciója fegyelmezett — de ez nem jelenti azt, hogy semmilyen következmény nincs a döntéseinek. Sokan figyelik, hogy mit mond és mit csinál... Külföldről is, sőt az Európai Unióból is...

Haszonleső használt birkák pedig mindig vannak...

Na, most megint azt mondom, jó napot, Isten óvja Magyarországot!

Üdv: Horváth Feri

20260712 Hagyjuk őket dolgozni...

 

20260712 Hagyjuk őket dolgozni...

Horváth Ferenc írása

2026.07.12.

Mottó: Isten azt mondják hat nap alatt teremtette a világot. Én, adnék az új kormánynak hat évet és szabad kezet, mint egy római dikátornak, akinek csak hat hónapja volt helyrehozni a dolgokat.

Gőzerővel dolgozik a TISZA-kormány. Ez, vitathatatlan. A büdzsé azonban nincs jó állapotban. Az Orbán-kormány tett róla, hogy így legyen. A sok bevett közpénz bőségszaru a haveroknak valamint a sok választási érdekből kiszórt, adókedvezménynek álcázott, a tehetősebbekhez irányított kvázi szociális ellátás, teremtett egy hatalmas vákuumot.

Megint hatalmas jövedelmi különbségek vannak. A kereskedő azt mondja: a fél országnak van elkölteni való pénze, jó a kereslet, hát emelem az árát a szép termékeimnek, mert vannak, akik meg tudják venni. A selejtesebbjét pedig még mindig el tudom adni jó pénzért a szegényebbeknek. A Tiszának itt nincs mozgástere.

Orbán megígérte, bevezette, a tehetősebbek pedig nincsenek olyan állapotban és tudati szinten, hogy a szerzett jogaikból engedjenek. Ergo a szegényebb társadalmi rétegeket kellene úgy felhúzni, hogy közben az igazságtalanul kiszórt jótékonysági közpénzmilliárokat nem sarcolják meg.

Nem könnyű feladat. Billeg is tőle a közgazdaságtan rendesen. Bokros Lajosnak igaza van, de azzl célt ebben az országban elérni nem lehet. Bizony ez így is úgy is hitelfelvételekhez fog vezetni és kompromisszumokhoz az összeszerelő üzemekkel.

Mindeközben az államhatalmi "védőernyő" nélkül maradt alvilági elemekre is oda kéne figyelni egy szerintem gyenge lábakon álló rendőrséggel, ami szintén nagyon nehéz feladat.

Én, ennek a két ténynek tudom be, hogy az eleddig "szabályozott" és némileg bónuszként működni hagyott kábítószerpiacon káosz lett úrrá. Bármit eladnak az aljas gazemberek, mert a fél ország kábítószerfüggővé vált. A már függő és nincstelen, maguk is bűnözővé váló egyedek a kábítószerektől és a frusztrációiktól teljesen behülyültek. A nem is csövesként de rosszul kinéző durván mentálisan beteg, erkölcsvesztett vademberek már bárkire veszélyesek, és bármikor. Ami riasztó az, hogy már bárhol is. Nincs tabu terület.

Nem a pátyolgató álszentek, hanem komoly szakemberek bevonásával ki kell alakítani egy olyan állami prevenciós, ha kell intézményi fegyelmező rendszert, ami szükség esetén szabadságelvonó kényszerintézkedésekkel is járhat velük szemben.

Fogadjuk el - még annak tudatában is, hogy valaha igen csekély hatásfokkal működő -, kényszerelvonó intézeteknek újra helye van a magyar jogrendben és pénzt kell hozzá rendelni. Ha tetszik ez egyes szakembereknek, ha nem!

/Megjegyzem a szocialista időkben többezerszer kevesebb olyan "ügy" volt, ami a kábítószerről szólt, mint ma, sokkal jobb közbiztonság mellett./

Sokezer dologtalan de erős és dühös társadalmi parazitát tart el ez az ország, akik könnyű prédái az alvilágnak. Azt is tudni kell róluk, hogy a szülői- rokoni segítséget is csak azért fogadják el, hogy több jusson kábszerre. Önmaguktól már nem képesek az önsorsrontásból visszafordulni!

Ők is az Orbán-kormány felelőtlen kormányzásának a "termékei". Foglakozni kell velük, mihamarabb!

Mert ha nem, ők lesznek az egyik feláldozható rongyos hadserege egy autokratának, aki most nagyon dühös. 

Ez a véleményem!