Dr. Horváth Ferenc személyes blogja
csütörtök, január 15, 2026
20260115 Trockij meg az ő jégcsákánya
szombat, január 10, 2026
20260110 A Benes-dekrétumok versus Önazonossági törvény I. rész
20260110 A Benes-dekrétumok versus Önazonossági törvény I. rész
Horváth Ferenc írása
2026.01.10.
Mottó: Egy világháború idején igen sok embertelenség történik. Gustav Radbruch óta azt is tudjuk, hogy vannak helyzetek, amikor a jog hiába hozza a szabályokat a formális törvényhozási szabályok szerint, mégsem jog. Egy hányatott sorsú állam vészforgatókönyve a megmaradásra talán még becsülendő is, de az idő erodálja a kollektív büntetés értékét és értelmét, bármi is váltotta azt ki. 1945- és 2026 között eltelt 81 év.
Ez a jegyzet az első része egy háromrészes gondolatmenetnek, melynek részei: Benes-dekrétumok, a magyar önazonossági törvény, és a két jogmegoldás visszásságai.
Egy kissé szerintem elfogult cikk képanyaga
https://felvidek.ma/2025/11/26/a-benes-dekretumok-eleve-alkomtanyellenesek-voltak
A Benes-dekrétumok
Első rész
Mik voltak, miért születtek, mit okoztak a Benes dekrétumok?
A második világháború végén 1945-ben, Csehszlovákia újjáalakult. Az ország vezetése – Edvard Benes elnökkel – abból indult ki, hogy a 1938–1939 közötti összeomlásért és a náci megszállásért elsősorban az ország német és részben magyar kisebbsége kollektíven felelős.
Ez a gondolkodás nem volt egyedi: egész Közép-Európában erős volt a kollektív bűnösség logikája a háború után. Ebben a légkörben születtek meg a Benes-dekrétumok.
A Csehszlovák állam a Benes-dekrétumok értelmében a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől.
Szlovákia és Csehország EU-csatlakozása előtt egy
bizottság arra jutott, hogy a máig érvényben lévő törvények nem ellentétesek az
uniós kisebbségi jogokkal, mert gyakorlati jelentőségük már nincs. 2019-ben
Szlovákiában ismét elkezdtek földeket elkobozni a Benes-dekrétumok értelmében
olyan emberektől, akiknek valamelyik felmenőjük magyar vagy német volt. Az
eljárás visszásságaira a Progresszív Szlovákia hívta fel a figyelmet. A
kormánypártok ezért azzal vádolják őket, hogy a szlovák érdekek ellen
dolgoznak.
Mik voltak azok a Benes-dekrétumok?
Elnöki rendeletek voltak, amelyeket 1940 (londoni emigrációs kormány idején) és 1945 között adtak ki, de döntő részük 1945 nyarán és őszén lépett hatályba. Összesen 143 rendeletről beszélünk. Nem mind a kisebbségekről szólt. Sok a háború utáni állam újjászervezéséről, de egy meghatározó részük kifejezetten a német és magyar lakosságot érintette, konkrétan 13 darab.
/Megjegyzés: Magyarország, Jugoszlávia, Lengyelország és a Szovjetunió is hozott ilyen kollektív bűnösségről szóló törvényeket de kivezették a jogrendjéből.
Csehországban és Szlovákiában még mindig a jogrend részei:
Csehországban már nincs joghatásuk. Szlovákiában azonban, igen. Nem nyúlnak a csehek a Benes-dekrétumokhoz, mert félnek a föld-visszaigénylésektől, több százezer perindítástól, nemzetközi botránytól, ezért befagyasztják inkább az igazságtalanságot, ha az volt a maga idejében is!
A szlovákok is ebbe az irányba tendálnak de amíg, nem mondják ki azt, hogy a Benes- dekrétumok történelmi jogszabályok, további alkalmazásukra 2026. január 01-től nem kerül sor, addig a büntetőjogi rendelkezéseik e tárgyban (némasági törvény), aminek az értelme az lenne, hogy a valaha igen fontos szabályrendszer az állam és a nemzet védelmét szolgálta, bizony nincsenek összhangban. /
A Benes-dekrétumok legfontosabb tartalmi elemei (Mik voltak a szankciók?)
Az állampolgárság megvonása: 1945-ben a német és magyar nemzetiségű lakosok nagy részétől megvonták a csehszlovák állampolgárságot. Csak az kaphatta vissza, aki aktívan bizonyította antifasiszta magatartását vagy bizonyíthatóan üldözött volt. A bizonyítás terhe az érintetteken vállán nyugodott.
Vagyonelkobzás: 1945-től kezdve földeket, erdőket, házakat, üzleteket, bankszámlákat koboztak el kártérítés nélkül, pusztán nemzetiségi alapon. Ez nem egyéni felelősségre épült, hanem kollektív elvre.
Kitelepítések: 1945 és 1947 között: Kb. 3 millió németet telepítettek ki. Több tízezer magyart deportáltak vagy kényszermunkára vittek. magyarokat cseréltek át Magyarországra a „lakosságcsere” során. A kitelepítésekhez gyakran társult vagyonelkobzás, internálás, fizikai erőszak, jogfosztás.
Mi volt a Benes-dekrétumok logikája?
A csehszlovák vezetés célja az volt, hogy „nemzetileg megbízható” államot hozzon létre. Megszüntesse a jövőbeli revízió veszélyét. Etnikailag homogénebb országot építsen. Politikailag stabilizálja a háború után szétesett társadalmat.
A gondolkodásuk alapja: „a kisebbségek kollektíven felelősek az állam szétveréséért.” Ez ma klasszikus kollektív büntetésnek minősülne egész Európában.
A dekrétumokat 1946-ban a utólag törvényerőre emelte. Soha nem vonták vissza őket teljes egészében, a mai Csehország és Szlovákia jogrendjében „lezárt történelmi jogszabályként” vannak jelen, ami persze csak részben igaz, és csak a keleti-blokk egyébként is államosító szocialista jogrendjében nem volt jelentősége annak, hogy elkobozták valaki földjét vagy ellenérték fizetése nélkül államosították.
A hivatalos álláspont tehát sokáig az volt, hogy, nincs joghatásuk, mert "történelmi jogszabályok”. A probléma ott kezdődött, hogy egyes bírósági és közigazgatási döntések a kétezres évektől kezdve mégis hivatkozási alapként kezdték használni őket, főleg tulajdonjogi ügyekben. Innen ered a mai konfliktus.
Családok százezreit fosztották meg a vagyonuktól, - identitásokat törtek ketté, jogfosztást rögzítettek nemzetiség szerint, traumát okoztak generációkon át és máig nem történt valódi jogi-erkölcsi lezárás! A szlovák és cseh állami narratívában sokáig "igazságos történelmi szükségszerűségként" jelentek meg ezek szabályok, míg a magyar és német közösségek narratívájában pedig kollektív bűnösségen alapuló etnikai büntetést előíró szabályokat emlegetnek. Ez a narratívakülönbség az egyik legmélyebb forrása a mai feszültségeknek.
2019-ben Szlovákiában ismét elkezdtek földeket elkobozni a Beneš-dekrétumok értelmében, olyan emberektől, akiknek valamelyik felmenőjük magyar vagy német volt. Az eljárás visszásságaira a Progresszív Szlovákia hívta fel a figyelmet. A kormánypártok ezért azzal vádolják őket, hogy a szlovák érdekek ellen dolgoznak.
Szlovákiában a közbeszédben és a sajtóban „némasági törvényként” emlegetett jogszabály valójában a szlovák Büntető Törvénykönyv (Btk.) 2025. decemberi módosítása. Bár a hivatalos neve nem ez, a magyar közösség és a jogvédők azért nevezték el így, mert a törvény drasztikusan korlátozza a véleménynyilvánítást bizonyos történelmi kérdésekben. A szlovák parlament (Nemzeti Tanács) 2025. decemberében fogadta el a módosítást. Peter Pellegrini államfő 2025. december 23-án írta alá a törvényt.
A jogszabály 2026. január 1-jével lépett hatályba.
A törvény lényege egy új büntetőjogi tényállás bevezetése, amely a történelmi traumák kibeszélését akadályozza meg:
a.) A Benes-dekrétumok védelme: Büntethetővé teszi (akár fél év börtönnel) a Benes-dekrétumok jogosságának nyílt megkérdőjelezését, illetve az azok alapján történt jogfosztások (például kollektív bűnösség, vagyonelkobzások) bírálatát.
b.) A jogtiprások elhallgattatása: A törvény értelmében bűncselekményt követ el az, aki „nyilvánosan tagadja, jóváhagyja vagy jelentéktelennek nevezi” a dekrétumokon alapuló intézkedéseket.
c.) Földelkobzások legalizálása: A módosítás hátterében az áll, hogy a szlovák állam (a Szlovák Földalap révén) még napjainkban is kísérel meg földeket elkobozni a dekrétumokra hivatkozva. A törvény célja, hogy elfojtsa az ezeket az eljárásokat érő kritikákat és tiltakozásokat.
Mindenki tudja, hogy a törvény alapvető emberi jogokat és a szólásszabadságot is sérti mivel megakadályozza, hogy a kisebbségek felszólaljanak a történelmi és jelenkori igazságtalanságok ellen. 2026 januárjában több tüntetést is szerveztek ellene, többek között a budapesti szlovák nagykövetség előtt is.
Második rész
Egy kb. 16 éve fyolamatban lévő ügyön keresztül szeretném bemutatni, hogy mit is jelent az, hogy 1940- és 45 között megvonták a magyaroktól a szlovák állampolgárságot és teljes vagyonelkobzással sújtották őket.
Bosits Miklós családja földet örökölt – egy kb. 35 hektáros erdőterületet Váradka (Varadka) környékén. Ez a terület tehát öröklés útján került Miklós Bosits tulajdonába, mivel a család több generáción át birtokolta azt Magyarországon élő leszármazottként.
A probléma onnan ered, hogy 1946-ban egy helyi hatóság kiadott hatósági vagyonelkobzásra jogosító rendelkezést Bosits egyik felmenője ellen, mivel a család magyar nemzetiségű volt. (A nagypapa vagy dédapa valamilyen okból nem vette át az iratot.)
Ezen a jogelven alapultak a Benes-dekrétumok. Kollektív felelősséget rendeltek az etnikai kisebbségekhez tartozókhoz és elvették a jogaik nagy részét és vagyonukat. Bár ezt az elkobzást akkor nem vitte végig a gyakorlatban az állam (az ingatlan nem került ténylegesen elvételre a földnyilvántartásból), a vagyonelkobzó határozat megmaradt az archívumban.
Később, 2009 körül a szlovák állami erdőgazdaság pert indított az ingatlan ellen azzal az indokkal, hogy a földet valójában már 1946-ban el kellett volna kobozni (még ha ezt sosem rögzítették teljes jogi értelemben), és így most az államnak kellene tulajdonolnia.
Vagyis azt mondták, hogy mivel a Benes-dekrétumok szerint a nagypapa vagy dédapa földjét el kellett volna kobozni, ezért ma a területet a szlovák államnak kellene birtokolnia.
Jött a pereskedés! Az első fokú és kerületi bíróság Bositsnak adott igazat, mert nem volt jogilag érvényes az elkobzás. A Legfelsőbb Ügyészség rendkívüli felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és a Legfelsőbb Bíróság azt mondta, hogy tekintsék úgy a földet elkobzottnak — részben “az állam tekintélyének megőrzése” érdekében, még ha sosem volt ténylegesen elvéve, akkor is.
Az eset így eljutott az Európai Emberi Jogok Bíróságához, amely 2020-ban azt mondta ki, hogy Bosits Miklósnak sérült az igazságos eljáráshoz való joga, mivel a szlovák procedúra nehézségeket okozott neki.
Nem adott ki viszont állásfoglalást a Benes-dekrétumok ügyében, mert még folyik az eljárás Szlovákiában is. Véleményem szerint Szlovákia állam perelhúzó tevékenysége miatt.
1938-ban az erdő már tulajdonjogi szempontból Bosits déd- vagy nagyapjáé volt, és nem volt állami vagy idegen tulajdonosa abban az időben. Tehát jóval a Benes-dekrétumok hatályba lépése előtt, sőt a német megszállás előtt is a Bosits család tulajdonában volt a földterület. Ezért is tartom jogtalannak Szlovákia eljárását a Magyarországon élő leszármazottal szemben!
(Váradkán már nem élnek magyar nemzetiségű emberek, jórészt cigányok lakják, van egy kisebb szlovák és ruszin közösség, és ennyi.)
A gáz az, hogy még csak keresetet sem nyújthat be Bosits, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy ő nem fasiszta vagy náci, mert azt a korabeli felmenőjének lehetett volna csak igazolnia, hogy a kikerülje a vagyonelkobzást és ugye az sem biztos, hogy Magyarországon élő magyarként, szlovák nemzetiségűnek fogja magát vallani.
A per folyamatban van, most bizonyára nagy figyelem fogja kísérni.
Harmadik rész
Következtetések: Részben megértem a korabeli Benes-dektérumkokként elfogadott szabályrendszert. A hányatott sorsú, többször más államok fennhatósága alá kerülő államnak alig volt olyan időszaka, amikor valakik mások nem parancsoltak nekik, vagy éppen nem vették el tőlük az államuk területét mikor részben, mikor egészében. Volt idő, amikor magyarok, lengyelek, szovjetek tették a földdel egyenlővé őket és foglalták el a területeiket fasizmussal vádolva őket, miközben mindenki tudta, hogy Hitler fennhatósága alatt nemigen lehett mást tenni, csak amit parancsoltak nekik.
A szocialista jogrendre való áttéréskor értelmét vesztette ez a szabályrendszer, mert felülírták a kötelező államosítások őket. Most megint előjött.
A ma jelenében, "történelmi jogszabályként" mindannyian tudjuk, hogy nem alkalmazhatnák a modernitás korában. Csehország már biztosan nem teszi, Szlovákia pedig valószínűleg nem fogja tenni a folyamatban lévő ügyeken kívül. Azonban ez konkrétan nincs kimondva állami szóval. Pedig erre lenne szükség!
Mondjuk egy ilyen vagy hasonló szövegezéssel:
"A Benes-dekrétumokba foglalt jogszabályokat a jövőben soha többé nem fogjuk alkalmazni, de nem helyezzük hatályon kívül mert, az a maga idejében államunk és nemzetünk védelmét szolgálta. Nem helyezzük hatályon kívül azért sem, mert nem akarjuk perek százait az államunk ellen, hisz ezen az alapon ezernyi pert kéne indítanunk nekünk is az államunkat ért régi sérelmek miatt. A maga idejében igazságos döntésnek tartjuk a létrejöttét, mint ahogy a környező országok is a saját hasonló jogi megoldásaikat, amelyek a kollektív büntetésre épültek. A büntetőjog ez irányú módosítására azért volt szükség, hogy senki ne relativizálja, degradálja azt a korabeli szabályrendszert, mely a maga korában, mint már említettük, államunk és nemzetünk jogi és vagyoni igényeit volt szolgálni hivatott. Örökre a történelmünk része marad."
Tartok tőle, hogy az évszázadok óta fennálló ellenségeskedés (akár harmadik felek nyomására is) kiújulhatnak, és esetleg újra térképek kerülnek átrajzolásra, ami komoly háborúskodáshoz vezetne Európa népei között. Nekem nincs szükségem erre, sőt a gyerekeimnek és az unokáimnak sem!
A következő jegyzetem az Önazonossági törvényről fog szólni, aztán lehet, hogy párhuzamokat vonok a Benes-dekrétumok és a magyar önazonossági törvény között, mert bizony fehér bőrű magyarjaink hajlamosak arra, hogy más országokban teljes mellszélességgel kiálljanak a kisebbségben lévő magyar emberekért míg itthon, nem igazán adják meg ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket a jobb életre, a saját magyarországi kisebbségeinek! No, ez sem helyes!
Utóirat: nem tagadom sok anyagot átnéztem és bizony ollóztam is. Ha a forrásmegjelölések miatt valakinek felszólamlása van, akkor egyeztessünk, hogy nekem honnan van meg egy-két adat és neki honnan. Nem volt szándékom bárki szellemi tulajdonát sérteni, csak elfáradtam a sok ollózásban és a saját gondolatokban, mert állandóan háborúzik ez a sok hülye ahelyett, hogy másképp oldanák meg a közös együttélés nehézségeit, aminek mindig a szegények isszák meg a levét!
péntek, január 09, 2026
20260109 Kapjatok már a fejetekhez!
csütörtök, január 08, 2026
20260107 Az elmebeteg Amerika kapitány
hétfő, január 05, 2026
20250105 Háborús veszélyhelyzetben!
20250105 Háborús veszélyhelyzetben!
Horváth Ferenc írása
2025.01.05.

Mottó: Az a kormány, amelyik nem készíti fel a polgárait a háborús veszélyhelyzetre, az nem kormány!
Tisztelt Olvasóim!
Bevezető
Nem egyszer előfordult, hogy komoly ellenszenvet keltettem Önökben, amikor megfogalmaztam a jelenlegi kormánnyal (a Fidesz-KDNP kormánnyal) szembeni aggályaimat. Olykor durván, és nem is igazán nyomdafestéket tűrő szavakkal…
Sajnálom! Én, tényleg szeretném tisztelni és becsülni az országom polgárait pártállásra tekintet nélkül, de nem megy. A jelenlegi kormány agymosó propagandája már elérte azt, hogy a közönyösség falát, és a sajnos a troll-hadsereg érdeklődését csak durva és megfogalmazásában botrányos keretek között lehet áttörni.
Most felhívom a figyelmüket egy olyan témára, ami talán jobban megvilágítja a szerintem országromboló Fidesz és a KDNP aljasságát annál, hogy rávilágítok egy-egy politikai esemény durva mibenlétére! Ezek a posztjaim csak megosztók és nem tudnak már elérni áttörést az átvert, butává tett magyar közösségekben, ahová legyűrűzik a mások feletti uralkodás aljas akarata, urakká és szolgákká silányítva a magyar népet.
Három és fél éve háborús veszélyhelyet van Magyarországon, ezt senki nem tudja tagadni! Jó párszor megbotránkoztam azon, hogy ez a kormány háborús veszélyhelyzet alatt képes a teljes stábjával együtt elhagyni az országot, repülővel. Így mentek Szerbiába, és nem egyszer a Szovjet utódállamokba, amikor a kormány tagjain kívül még az aktuális köztársasági elnök is velük volt. Senkit nem érdekelt. Milliók vették természetesnek, hogy a stratégiai vezetőink együtt elhagyták az országot, vagy külön-külön nyaraltak külföldi országokban, háborús veszélyhelyzet idején.
Csak jelzem: most is az van!
Tárgyalás
Most jön a fontos része a jegyzetemnek! Néhány kérdés.
a.) Ha háborús veszélyhelyzet van elegendő-e a civil társadalom információkkal és katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetén a túlélési tudással való ellátása?
b.) Hol vannak az óvóhelyek? Ki foglalkozik az egyedül élőkkel, a rokkantakkal, a beteg vagy magatehetetlen emberekkel?
c.) Ki az, aki első körben segít, ha fegyveres légi támadás éri a közvetlen környezetemet?
d.) Ha Budapesten társasházak vannak, miért nem készíti fel a Polgári Védelem a lakók valamelyikét minden házban arra, hogy mit kell tenni; ha találatot kapott a ház, nincs víz, nincs áram, nincs fűtés, nem működik a mobiltelefon, sebesültek és halottak vannak?
Háborús veszélyhelyzetben 102.000 emberre számíthat az ország, akik esetleg tudják, hogy mit kell tenni? Tényleg elegendő ez a létszám? Az általános felkészítés miért nem zajlik már, Önök szerint?
e.) A rendvédelmi, rendészeti szervek tagjai még békeidőben sem nagyon képesek a feladataik teljes ellátására. Létszámhiányokkal küzdenek, és arra szakosítják őket, hogy az állami pénzbehajtást segítsék, míg az ügyek nagy százaléka felderítetlenül marad. Ez, így nem helyes! A jelenlegi kormány elérte, hogy ne is tiszteljék őket a bűnözők.
f.) Álláspontom szerint a meggyengült és gyakorlati téren az aktuális helyzetre fel nem készített polgárőrök nélkül a rendvédelmi szervek képtelenek lennének egy valódi háborús katasztrófa esetén a kibővített feladataik ellátására. Sem fegyveres védelmi téren, sem az élet- és vagyonvédelem területén.
g.) Ha háborús veszélyhelyzet van; az előzetes felkészülést, mind anyagi, mint oktatás szinteken ki végzi? Rá van lőcsölve az önkormányzatokra, akik szerintem nem tesznek semmi lényegeset, mert miből is tennének? Ez állami feladat, ami komoly forrásokat igényel! A polgári védelem létezésének budapesti észlelése kimerül abban, hogy néha megszólal a sziréna, és közben bemondja valaki, hogy ez gyakorlat.
gy.) A lakosság ellátásban a különböző humanitárius berendezkedésű Szeretetszolgálatok segítenének. Hogyan? Azt nem kell tudnia az érintett polgároknak? Aki kapja, marja alapon, mint ebben az országban sok minden mást is!
h.) Valaha meg kellett felelnem egy ilyen kérdésre, kb. két órán belül: mit tenne a rendőrség terrorcselekmény elkövetése idején. Természetesen nem ment, de kellet írni valamit, amit aztán szerintem több tíz ember hosszú hónapok alatt dolgozhatott ki. És tényleg, mit tenne a rendőrség szerintetek? Például akkor, ha a terrorcselekmény elkövetésének a helyszínén sorrendet kell felállítani a beavatkozó egységek működése viszonylatában? Ha másodlagos támadások érik a környező kórházakat, mit tenne a rendőrség? Van elég orvos, ápoló, ha békeidőben (sőt háborús veszélyhelyzetben is), olyan elégtelen az egészségügyi, a mentős és betegszállítói szolgáltatás, hogy az már botrányos, sőt sokszor vezet a halálba is! - ez a véleményem! Hogyan van koordinálva az érintett állami szervek munkája? Tényleg gördülékeny? Ma is? Ha vannak is titkos részei egy komoly rendészeti- rendvédelmi együttműködésnek, az általános helyi polgári teendőket egy ilyen helyzetben, miért nem lehet ismertetni, hogy hogyan segítsék a szakemberek munkáját? Mire való az állami tévé? Brüsszelezésre?
i.) Tényleg azt hiszitek, hogy a mobiltelefonjaitok mindig működni fognak ilyen helyzetben is?
És az utolsó kérdés:
j.) Vajon miért nem használja az állam a telekommunikációs eszközöket az állampolgári felkészítésre háborús veszélyhelyzetben? Csak az agymosó kormánypropaganda és a reklámpénz a fontos vagy az is, hogy az egyszeri polgár a családjával képben legyen, hogy mit csináljon fegyveres támadás, terrortámadás, vagy más katasztrófa megtapasztalása esetén, ami ugye bármikor bekövetkezhet!
Én, azt gondolom, hogy a magyar polgárok megérdemlik, hogy a telekommunikációs eszközeiken keresztül folyamatosan megkapják a legfontosabb információkat arra, hogy mit kellene tenniük állami segítséggel a tartalékolásban a túléléshez, az elsősegély ismereteinek felfrissítésében, a közös szomszédszintű együttműködés területén, az óvóhelyek elérése terén, a élet- és vagyonbiztonság fenntartása terén, amíg szakember nem érkezik a segítségünkre!
Ez pénzbe kerül. A mi pénzünkbe, közpénzbe! Elvárom, hogy nekikezdjenek tenni a dolgukat e tárgyban is!
Ezért, - én nem tagadom az ingyenes OpenAI ChatGPT véges információra támaszkodva adok egy hiányos útmutatót nektek, ha már az állam háborús veszélyhelyet idején sem tartja fontosnak az ismereteitek bővítését, mert minden mást előbbre valónak gondol, ezek szerint! és... itt most a káromkodás, elmarad!
Jól figyeljetek!
Először egy kis polgári védelmi ismeretek, aztán gyakorlati mesterséges intelligencia által összefésült tanácsok következnek egy esetleges fegyveres és/vagy légitámadás, vagy bármely más katasztrófahelyzet esetére.
Mi a polgári védelem?
A polgári védelem olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.
Mi a polgári védelmi kötelezettség?
A polgári védelmi kötelezettség az alaptörvényből fakadó személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében, amely magában foglalja az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot.
Kerülhetek veszélybe?
Veszélyhelyzet idején, a balesetveszélyes beavatkozási helyekre, veszélyes pontokra természetesen csak a katasztrófavédelem hivatásos tagjai, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai léphetnek be. A katasztrófavédelem, rendőrség, a NAV, a büntetés-végrehajtás és a Magyar Honvédség hivatásos tagjai azok, akik Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátják, ők azok, akiktől az állam tántoríthatatlan hűséget és bátor helytállást követel. A polgári védelmi szervezetek tagjai elsősorban a mérsékelten veszélyes területeken alkalmazhatóak. Itt jön elő, mennyire fontos a megfelelő polgári védelmi felkészítés. Hiszen csak az tud a védekezésben tevékenyen és biztonságosan részt venni, aki a polgári védelmi felkészítés során a megfelelő balesetvédelmi felkészítést megkapta.
Mennyi ember lesz a rendszer tagja?
Jelenleg 102 ezer ember van beosztva polgári védelmi szervezetbe, a települések új katasztrófavédelmi besorolása szerint ez a létszám néhány ezer fővel megnőhet.
Elérhetőség:
Belügyminisztérium OKF
https://www.katasztrofavedelem.hu/337/gyakran-ismetelt-kerdesek
Most pedig az ígért hasznos tanácsok jönnek. Szerintem megérte eddig eljutni:
Polgári túlélési útmutató – légi támadásra és katasztrófára
Ez az összefoglaló gyakorlati tanácsokat tartalmaz arra az esetre, ha fegyveres konfliktus, légi támadás vagy más nagyobb katasztrófa következne be. A cél az emberélet védelme és a túlélés esélyeinek növelése.
1. Felkészülés előre
• Ivóvíz legalább 10–14 napra.
• Tartós élelmiszer (konzerv, száraz élelmiszer).
• Gyógyszerek és személyes orvosi eszközök.
• Elemlámpa, rádió, tartalék elem.
• Takaró, meleg ruha.
• Fontos iratok másolata vízhatlan tasakban.
2. Légitámadás esetén
• Kövesd a hivatalos riasztást, azonnal keress fedezéket.
• Ne állj ablak közelébe.
• Szabadban feküdj a földre, védd a fejed.
• Ne maradj járműben, ha célpont lehet a környék.
3. Óvóhely
• Legbiztonságosabb a pince vagy föld alatti helyiség.
• Lakásban ablak nélküli helyiséget válassz.
• Legyen ott víz, takaró, élelem, elsősegélycsomag.
4. Ha nincs áram, víz vagy fűtés
• Spórolj a vízzel és az élelemmel.
• Gyertyát csak szellőztethető helyen használj.
• Öltözz rétegesen, kerüld a nyílt láng használatát.
5. Elsősegély
• Vérzéscsillapítás, sebfedés, fertőtlenítés.
• Törések rögzítése.
• Sokk tüneteinek felismerése.
• Újraélesztés alapjai.
6. Fontos viselkedési szabályok
• Ne kelts pánikot, segíts másoknak.
• Csak hiteles információknak higgy.
• Figyelj a hatósági tájékoztatásra.
Befejezés
Tudom, hogy ez így kevés!
Tudom, hogy vannak, akik sokkal jobban el tudják mondani, le tudják írni a katasztrófahelyzetekre való felkészülés fázisait, akár azoknak a jellegére is kitérően.
Tudom, hogy vannak, akik pontosan meg tudják határozni, hogy mik az elsődleges teendők egy katasztrófa sújtotta helyen legyen az terrortámadás, háborús fegyveres támadás, vagy természeti katasztrófa.
Hol vannak?
Utóirat:
A németeknek nem.zsenánt ilyen videókat készíten: katt ide.
20260104 Egybiteseknek, agymosottaknak, félrevezetetteknek!
péntek, január 02, 2026
20260103 Nem akarom, hogy a hazám újra Oroszország csatlósállama legyen...
20260115 Trockij meg az ő jégcsákánya
Horváth Ferenc írása 2026.01.15. Mottó: az oroszbarát szenvedni vágyók orosz megszállást akarnak. Hát akkor inkább, két Magyar P...
-
Horváth Ferenc írása 2025. március 23. Mottó: Gusztav Radbruch elkezdhetsz forogni a sírodban! Tisztelt Polgártársaim! Nagyon rosszak a társ...
-
20250409 Az elmebeteg politikai haszonkovácsolás (avagy az ellenzék esete az egyre félősebb kisnapóleonnal) Horváth Ferenc írása 202...
-
Horváth Ferenc írása 2025.08.28. Mottó: egy erőszakos banda ellen soha ne halogasd az ellenállást de ne is akarj olyannak látszani, mint ők...
