szerda, november 18, 2026

2026118 Türelem és méltóság

Két érvrendszer, egy kérdés



Pintér Sándor becsapott minket 

Előrebocsátom. A két érintett tábor nem egymás ellensége! A petíció is figyelembe veszi az egyén döntését, ami önkéntes a csatlakozáshoz. Azonban elvárjuk, hogy a türelmesek tábora tartsa tiszteletben a türelmetlenek táborának döntését!

A szolgálati járandóságban részesülők ügyében nem az a kérdés, hogy érte-e őket sérelem, hanem az, hogy mennyit és hogyan érdemes várni a rendezésre. Erre két, egymásnak ellentmondó, mégis tisztességes válasz létezik: a türelmeseké és a türelmetleneké.

Az alábbiakban mindkettőt a legerősebb formájában mutatom be, a törvényszövegekre és a hivatalos adatokra támaszkodva. A becsléseket külön jelölöm, és azt is leírom, mit nem sikerült ellenőriznem. Végül elmondom, miért állok a türelmetlenek oldalán.

A kiindulás: mi történt, és mit mondanak a számok

A szolgálati nyugdíj 2012. január 1-jétől az 1955-ben vagy később születettek számára szolgálati járandóságként folyik tovább (2011. évi CLXVII. törvény, Knytv. 5. § (1)). Az összeget a személyi jövedelemadó mértékével csökkentették (5. § (2)). Ez nem adólevonás, hanem a járandóság összegének csökkentése.

A csökkentés és a „járandóság” státusz a nyugdíjkorhatárig tart. Utána az összeg csökkentés nélkül öregségi nyugdíjként folyik tovább (17. § (1) b), 18. § (2)). Új jogosultság 2011 után már csak szűk körben keletkezhet (9. §), így a kör gyakorlatilag zárt.

A közérdekű adatigénylésre adott hivatalos válasz, amit egy kollégának köszönhetünk (ADATVP/1430-2/2026), három számot ad:

  • 2025 januárjában 20 338 fő kapott járandóságot, 2025 decemberre 18 740 fő. A nettó csökkenés 1 598 fő, kb. 7,9%. A válasz okként a korhatár betöltését és az elhalálozást nevezi meg, arányukat nem közli.
  • A csökkentés összege 2025-ben 10 418 762 865 forint volt.
  • A csökkentés havonta változó összeg, mert van, akire nem vonatkozik (Knytv. 5. § (3)), és van, akinek a folyósítása szünetel.

A kormány bejelentése szerint (a honvédelmi és a belügyminiszter közös videója nyomán, az MTI beszámolója alapján) 2027-ben megszűnik a „bérplafon”, 2028-tól pedig a 15 százalékos csökkentés. A „bérplafon” alatt feltevésem szerint a Knytv. 11. §-a szerinti éves keretösszeget (a minimálbér 18-szorosa) értik, ezt nem sikerült megerősítenem.

A türelmesek: aki lépett, annak idő kell

A türelmesek szerint a kormány már lépett, ezért a bizalom és az együttműködés visz előbbre, nem a sürgetés. A 2011-es átalakítás az akkori kormány döntése volt, az új kormány viszont konkrét dátumokat nevezett meg: 2027 és 2028.

A második érv a költségvetési mozgásteret érinti. A 2027-es költségvetés kiadási főösszege 47 587 milliárd forint, a tervezett hiány 5 102 milliárd. A pénzügyminiszter a legnagyobb kockázatot az energiaárakban látja. Ilyen keretek között a türelmesek szerint a sorrend számít, és a legsértőbb elemekkel (plafon, levonás) kezdte a kormány: a bérplafon 2027-ben, a csökkentés 2028-ban szűnik meg, a többi később jöhet.

Harmadszor: az idő az érintettek javára dolgozik. A kör gyakorlatilag zárt, 2025-ben nettó kb. 7,9%-kal fogyott, ezért a rendezés költsége idővel csökken. A türelmes ebből azt következteti, hogy nincs kényszer sietni.

Negyedszer: a taktika. A csendes, tárgyilagos fellépés partnerséget épít a minisztériumok szakértőivel, a konfrontáció viszont védekezésre késztetheti őket.

Ötödször: a közélet. A kívülállók a járandóságosokat a nyugdíjasok többségéhez mérik. Az átlagos öregségi nyugdíj 2025 januárjában 242 327 forint volt, a medián 214 215 forint (KSH). A hangos követelés a „kiváltság” képét erősítheti.

Végül az erkölcsi érv: a türelmes a lojalitást a közös ügy részének tekinti. A rendszerváltás adósságai közül a szolgálati járandóság csak egy tétel, és az ügyek sorrendben oldódnak meg.

A türelmetlenek: ami késik, az elvész

A türelmetlenek szerint a halogatás az érintetteknek pótolhatatlan veszteség, az államnak megtakarítás, a méltóságot pedig nem az összeg, hanem a jogállás adja vissza.

Az idő nem semleges. Aki 2028 előtt meghal vagy eléri a nyugdíjkorhatárt, a bejelentett lépésekből nem részesül, és a megszűnt ellátás újra nem állapítható meg (Knytv. 17. § (3)). A halálozások számát a hivatalos válasz nem közli. Becslésem szerint ez évente több száz főt jelent, ennek ellenőrzéséhez külön adatigénylés kell.

A bejelentés az összeget érinti, a jogállást nem. Ez nem véletlen: a kormány 2011-ben azt tervezte, hogy a szolgálati nyugdíjat nem nyugdíjnak, hanem keresetpótló, majd jövedelempótló juttatásnak nevezi. A jogvédők szerint az átminősítés segéllyel tette egyenlővé az ellátást (a Magyar Helsinki Bizottság és hat szakszervezet érvelése).

A hatályos törvények ellentmondanak a státuszvesztésnek. Az új Hszt. (2015. évi XLII.) 2. § 29. pontja a járandóságosokat is „szolgálati nyugdíjasnak” nevezi, a preambuluma pedig elismeri az erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát. A 321. § szerint a szenior állományban az illetmény a csökkentés nélkül számított járandóság összegével egyezik meg, a 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint pedig az aktív állomány a rögzített szolgálati nyugdíj összegét választhatja. A jogrendszer másutt tehát a szolgálati nyugdíjat tekinti mértéknek. Csak a járandóságban részesülő saját ellátása maradt csökkentett és átnevezett.

A megbélyegzés is a sérelem része. 2011-ben a kormány azzal érvelt, hogy elfogadhatatlan, ha 35–40 éves fiatalemberek nyugdíjasként hagyják el a pályát. Az érintettek tapasztalata szerint a „luxusnyugdíjas” és a „nyugger” jelző legalább tizennégy évig elkísérte őket. A kifejezések pontos forrását nem sikerült ellenőriznem, de tapasztalatból ismerem. A Knytv. 11. §-a ugyanakkor a keresetet is korlátozza (a minimálbér 18-szorosa fölött a folyósítás szünetel), miközben a levonás célja a munkára ösztönzés volt. Ez a „kettős szorítás”. Az érintettek beszámolói szerint a megbélyegzés a családokat és a közösségeket is elérte.

A tétel a költségvetéshez képest elenyésző. A csökkentés 2025-ben 10,4 milliárd forint volt. Ez a 2027-es kiadási főösszeg kb. 0,02%-a, a tervezett hiány kb. 0,2%-a. A nyugdíjas SZÉP-kártya évi 90 milliárd forintba kerül. Mivel a 2028-as megszüntetést a kormány már bejelentette, a kérés valódi többlete a 2027-es év előrehozása: becslésem szerint 8–9 milliárd forint. A teljes hátralévő költség a kifutásig kb. 40–50 milliárd forint (becslés, indexálás nélkül).

Válasz az ellenvetésekre. A kritikusok közteherviselésre és munkaösztönzésre hivatkoznak. A kormány a strasbourgi bíróságnak is az igazságosabb közteherviselést nevezte meg célként. A türelmetlenek válasza: a levonás a korhatárig tart, kb. 18 700 főt érint, a mai érintettek becslésem szerint mind 55 évnél idősebbek, „negyvenesekről” tehát már nem lehet beszélni.

A kockázat. A bejelentés nem törvény, a türelem pedig nem szerez határidőt. Ha a türelmesek tévednek, a veszteség végleges. Ha a türelmetlenek tévednek, legfeljebb egy ideig feszültebb a viszony. Egy demokráciában ez újabb sérelem nélkül, előfordul.

Amiben egyetértenek, és ami elválasztja őket

A két álláspont a sérelem tényében egyetért, az időhorizontban és a kockázat megítélésében tér el. Mindkét oldal elismeri, hogy a 2011-es átalakítás sérelmet okozott, hogy a kör zárt és fogy, és hogy a kormány a bejelentett lépésekkel elindult. Egyik sem akar konfliktust a kormánnyal.

A kiindulás
Türelmesek: A sérelem valós, de a kormány már lépett
Türelmetlenek: A sérelem valós, a lépések az összeget, nem a jogállást érintik

Az idő
Türelmesek: A kör fogy, a költség csökken, nincs kényszer sietni
Türelmetlenek: A kör fogy, ezért nem várhat: az érintettek veszítenek

A költségvetés
Türelmesek: Kifeszített, a sorrend számít
Türelmetlenek: Elenyésző tétel (a hiány kb. 0,2%-a)

A taktika
Türelmesek: Csendes együttműködés
Türelmetlenek: Nyílt, szervezett, határidőt kérő fellépés

A méltóság
Türelmesek: A türelem a közös ügy iránti hűség
Türelmetlenek: A méltóságot a jogállás helyreállítása adja vissza

A hibázás ára
Türelmesek: Feszültebb viszony a kormánnyal
Türelmetlenek: Végleges veszteség az érintetteknek

A vita lényege tehát nem ténykérdés, hanem mérlegelés: mennyit ér egy év az érintettnek, és mennyire lehet bízni a bejelentés megvalósulásában.

Összegzés: türelem a hangnemben, türelmetlenség a határidőben

A két álláspont összeegyeztethető, ha a türelmet a hangnemre, a türelmetlenséget a határidőre vonatkoztatjuk. Magam a türelmetlenek oldalán állok, mert a bejelentés nem törvény, és minden elmúló év visszavonhatatlan az érintettek számára. A türelmesektől viszont azt tanulom, hogy a tárgyilagos, együttműködő hangnem a legerősebb eszköz.

Azonban amibe semmiféle módon nem kívánok önként belenyugodni, hogy a szolgálati nyugdíjamat soha ne kaphassam vissza. 
Ezt a Tisza kormánynak is meg kell értenie. A szavazatomat megkapta. Nem volt sok választásom. Ők az Orbán rendszer lebontását vállalták. Az Orbán rendszer lebontásának számomra igen komoly része az, hogy a méltóságomat ez a kormány adja vissza! Egy oldalon állunk! Vegye figyelembe, hogy a morális érték, igen komolyan érinti azokat, akik 15-ik éve várják, hogy igazságot szolgáltassanak nekik.

Ez azt jelenti, hogy nem szólamot, hanem konkrét törvényi határidőt kell kérni: a jogállás helyreállítását és a 2027-es kezdést. Az érintettek egy része petícióban kéri a jogállás visszaállítását, és fenntartja egyéni jogait. A tárgyilagos kérés érdemi választ érdemel, mégpedig nem évekre szólót.

Végül: a méltóság nem kegy. A rehabilitáció az állam tartozásának törlesztése. Az állam jogfolytonos. A 2011-es döntés felelősségét ma az a kormány viseli, amelyik 2026. április 12-én kétharmados felhatalmazást kapott.

Források, becslések és ellenőrizendő adatok

Ami nem szerepel a dokumentumokban, azt a döntéshozónak kell ellenőriznie.

A törvényszövegek és a hivatalos adatok a szerző által fellelt dokumentumokból származnak, a sajtóforrásokat keresési találatok szövege alapján idézem, az oldalakat teljes egészében nem nyitottam meg. Sokáig tartott volna...

Törvények és hivatalos adatok

  • 2011. évi CLXVII. törvény (Knytv.), a Jogtár 2026. január 1-jétől hatályos szövege
  • 2015. évi XLII. törvény (Hszt.), a Jogtár 2026. október 1-jétől hatályos szövege
  • közérdekű adatigénylésre adott válasz, ADATVP/1430-2/2026

Sajtóforrások

Becslések (nem hivatalos számok)

  • a halálozások száma: évente több száz fő
  • a 2027-es előrehozás költsége: 8–9 milliárd forint
  • a teljes hátralévő költség a kifutásig: 40–50 milliárd forint, indexálás nélkül
  • az érintettek életkora: 55 év fölött

Ellenőrizendő

  • a „bérplafon” azonosítása a Knytv. 11. §-ával
  • a halálozások száma, az életkor szerinti megoszlás és az átlagos járandóság (adatigényléssel)
  • a régi Hszt. (1996. évi XLIII.) szövege
  • a „luxusnyugdíjas” és a „nyugger” kifejezések pontos forrása és időpontja

2026118 Bizonyítvány

 

Muszáj magyarázni a bizonyítványt, hogy mások is megértsék

Horváth Ferenc írása 2.0

2026.11.18.

 


Mottó: nem attól lesz valakinek igaza, hogy milyen bizonyítványt akasztottak a falára. És nem is attól lesz valakinek igaza, hogy más bizonyítványát próbálja lejáratni. Az igazságot ugyanis nem a személyeskedés, hanem a tények és a bizonyítékok igazolják.

Nem új kedvezményt kérünk, hanem azt a jogállást, amelyet a saját szolgálati törvényeink szerint megszereztünk, és amelyet 2012. január 1-jén egy törvény vett el tőlünk.

Miért hivatkozunk a petícióra

A petíció a szolgálati járandóságban részesülők nevében szól, és szándékosan nem az aktív állományról. Mi azt kérjük vissza, ami minket megilletett volna, nem azt, ami másoknak a jövőben járhat.

Az alapgondolat egyszerű: ha az állam valamit eltörölt, amit a saját törvényei szerint, a jog talaján állva szereztünk meg, akkor bizony annak a visszaállítását követeljük. Nem többet, nem kevesebbet! Ezt, négy érv támasztja alá.

1.     A jogosultságot a szolgálatunk idején hatályos törvények adták. Nem kedvezményt kérünk, hanem azt, amit a törvény szerint megszereztünk.

2.     Sokan nem önként hagytuk el a testületet. A törvény szerint a korhatár előtti, teljes összegű szolgálati nyugdíj többek között annak járt, akinek a szolgálati viszonya átszervezés vagy létszámcsökkentés miatt szűnt meg (Hszt. 182. § (4) a) pont, 56. § (1) a)–b) pont). Ezeknél nem az érintett döntött, hanem az állam.

3.     Nem a bíróság, és nem is egy egyéni mulasztás fosztott meg minket tőle, hanem egy előre megírt alkotmánymódosítás és az arra épülő törvény szüntette meg, egyéni határozatok nélkül.

4.  Az elvételre felhatalmazó alkotmányos szabály már hosszú ideje nem hatályos. Az Alkotmánybíróság határozatai egy átmeneti felhatalmazásra épültek, amely csak 2012. december 31-ig volt alkalmazható. A jogalkotót ma semmi nem akadályozza abban, hogy visszaadja számunkra.

Az aktív állomány kérdése fontos, de más: ott a jövő szabályairól kell dönteni, és arról külön szólunk. A mi kérésünk zárt és csökkenő kört érint, ezért az állam számára sem jelent új, növekvő terhet.


Mit vett el a 2012. január 1-jén hatályba lépett törvény

A szolgálati nyugdíj 2012. január 1-jén törvény erejénél fogva megszűnt. Ezt mi magunk mondjuk ki a Petíció elején (nem kell rá tanítani minket senkinek), és éppen ezért követeljük a visszaállítását: aki valaminek a visszaállítását kéri, az olyasmit kér, ami ma nincs. Ez a követelés lényege, nem a fogalomhasználat téves.

A 2011. évi CLXVII. törvény (a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról) a már megállapított szolgálati nyugdíjat szolgálati járandósággá minősítette át. Az 1955-ben vagy utána születettek ellátását a személyi jövedelemadó mértékével csökkentve folyósítják tovább, először 16, 2016 óta 15 százalékkal. A változásról egyéni határozat nem készült.

Hogyan szereztük meg? A régi szolgálati törvény (1996. évi XLIII. törvény) 2010-es időállapota szerint (ennél korábbi időállapotot a Nemzeti Jogszabálytár már nem mutat):

•       a szolgálati nyugdíjra a jogosultságot 25 év tényleges szolgálati viszony adta (182. § (1));

•       a korhatár előtti, teljes összegű folyósítás a szolgálati viszony megszűnésének jogcíméhez vagy az életkorhoz volt kötve. Teljes összeg járt többek között átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti felmentés esetében, életkortól függetlenül, és az 50. életév betöltése után más jogcímen is ((4) a)–b) pont);

•       a 25. év letelte önmagában nem tett nyugdíjassá: a nyugdíj összegét csak megállapították ((9)–(10) bekezdés).

Tehát nem automatikusan járt, de meghatározott feltételekkel a törvény garantálta. Aki ezeknek megfelelt, annak a jogosultsága törvényes alapon született meg.

Mit kérünk, és miért a méltóságról van szó

 A petíció három dolgot kér a Kormánytól:

1.     A csökkentés megszüntetését 2027. január 1-jétől. A Kormány 2026. október 29-i bejelentése szerint 2027-ben megszűnik a kereseti korlát, 2028-tól pedig a 15 százalékos csökkentés. Ezt egy évvel korábban kérjük: a Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal. Másodlagosan, ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön. Ezzel is jelezzük, hogy a költségvetési felelősség számunkra is fontos. A jogállás visszaadásáról a bejelentésben nem esett szó.

 

2.     A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadását. A járandóság a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is legyen újra szolgálati nyugdíj, saját jogú nyugellátás, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Szűnjön meg a járandóság szüneteltetése is.

3.     Alkotmányos garanciát, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá.

A második kérés kifutó módon vonatkozik ránk. Csak a már járandóságban részesülőkre, amíg élünk. Új belépőkre nem, és a kör az idővel sajnos magától fog csökkenni.

Miért a méltóság? Mert nem csak a pénzről van szó. Aki felmentésekor szolgálati nyugdíjra jogosult volt, azt a törvény nyugdíjas jogállásba, nyugállományba helyezte (Hszt. 57. § (3)). Mi akkor mentünk nyugdíjba. Ezt a jogállást vette el tőlünk az állam, és minősítette át szociális ellátássá. A mi kérésünk az, hogy azokat a jogosultságokat állítsák vissza, és nevezzék annak, ami volt: szolgálati nyugdíjnak. Ez a méltóságunk visszaadása.

 

Mit nem kér a petíció? Visszamenőleges kifizetést nem követel, de senki nevében nem mond le a múltbeli sérelmek jóvátételéről. Mindenki részére fenntartja az egyéni igényérvényesítés jogát.

Második kör: az aktív állomány

Ha már a közhangulat rákényszerít, akkor – bár nem tisztünk – foglalkozzunk az aktív állománnyal is egy kicsit!

Ma a hivatásos állomány tagja, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatára előtt öt évvel, vagyis általában 60 évesen nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül (Hszt. 78. §). Nem nyugdíjas lesz. Formálisan a szolgálati viszonyban marad.

Mennyit kap? A törvény nem százalékot ír elő. Azt mondja, hogy az illetmény nettó összege egyezzen meg azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása szerint a Knytv. szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel (Hszt. 78. § (2) bekezdés b) pont). Az emelés mértéke az öregségi nyugdíjemelés mértékével egyezik meg, az összegről pedig a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja a munkáltatót (78. § (3) bekezdés). Konkrét forintot ezért nem lehet mondani: az a szolgálati időtől és a keresettől függ. Szolgálatba csak veszélyhelyzet, hadiállapot, szükségállapot vagy összehangolt védelmi tevékenység idején hívhatók (78. § (2) bekezdés a) pont); ilyenkor a tényleges beosztásuk szerinti, de legalább az utolsó havi illetményüknek megfelelő díjazás jár (c) pont).

A kérdés: Korhatár előtt nyugdíjat 2012 óta nem fizetnek. Ezért az állam a nyugdíj-szerű összeget illetmény néven, a szolgálati viszonyon belül adja. Az összeg tehát nyugdíj-szerű, a jogállás viszont nem nyugdíjas. Miért kellett annyira a névcsere? Miért ne lehetne ezt őszintén szolgálati nyugdíjnak hívni?

A létszámhiány. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2025 szeptemberében 91,5 százalékos töltöttségről, nagyjából 4500 fős hiányról beszélt, a szakszervezet szerint a valós hiány ennél nagyobb (Telex).

A belügyminiszter, Pósfai Gábor 2026. szeptember 10-én a Kossuth Rádióban ennél is nagyobb számot mondott: szerinte a belügyi ágazatból mintegy 12 ezer szakember hiányzik, köztük 9 ezer rendőr. Hozzátette, hogy a pálya iránti érdeklődés is erősen visszaesett: 2010-ben több mint hétezren jelentkeztek tiszthelyettesnek, idén csak 1255-en. A minisztérium bérrendezési csomagot dolgozott ki, a végleges döntés a 2027-es költségvetés tárgyalásakor születhet meg (Economx). A két adat nem ugyanabból az időpontból származik, és a forrásuk sem azonos, de abban egyezik: a hiány súlyos. Az akkor még országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás dandártábornok a parlamenti bizottság előtt 2026. június 17-én elismerte, hogy a rendőrség minden területen létszámhiánnyal küzd, és az elvándorlás különösen a nyugdíjszabályok megváltoztatása után erősödött fel (Infostart).

Szerintünk a létszámhiány egyik fontos oka, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége megszűnt. A másik az értékválság. Erre az államnak kell választ adnia, nem nekünk. 

A kormány 2026. október 29-i bejelentése a jogállás kérdésével ebben az esetben sem foglalkozott.

Források

•       Petíció – a szolgálati járandóságban részesülők nevében (a szerző szövege): a 2011. évi CLXVII. törvényre, a csökkentésre és a 2026. október 29-i bejelentésre vonatkozó adatok.

•       2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

•       1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.), 2010-es időállapot: 56–57. § (felmentés, nyugdíjállományba helyezés), 182. § (szolgálati nyugdíj). Hatályos szöveg: Nemzeti Jogszabálytár.

•       2015. évi XLII. törvény (Hszt.), 78. §: nyugdíj előtti rendelkezési állomány

•       Infostart: Bizottsági meghallgatás – ezt ígéri a leendő országos rendőrfőkapitány, 2026. június 17.

•       Telex: Nem elég vonzó a rendőri pálya, legalább 4500 rendőr hiányzik, 2025. szeptember 23.

•       Economx: Pósfai Gábor a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában, 2026. szeptember 10.

vasárnap, november 15, 2026

20261115 Küzdjünk együtt a szolgálati nyugdíjas státusunkért!

 

Elvették a nyugdíjas státusukat: kiket sújtott a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése?

Horváth Ferenc írása 2.0

Nov 15, 2026



Kedves Olvasóim!

Akiket érint, kérem töltsék ki a csatlakozó nyilatkozatot, kifejezve az akaratukat arra, hogy 16 évnyi jogszabályokkal lefedett elnyomás után, a jelenlegi kormány rossz hozzáállásán még időben változtatni tudjunk!

Olvassák el, amit írtam. Senkinek nem akarok rosszat. Az idő rövidsége miatt választottam ezt az egyéni utat, amihez csatlakozni lehet. Egyedül semmi vagyok, veletek azonban már tömeg lehetünk!

A csatlakozó nyilatkozatot, itt letölthetik. Benne van a petíció szövege is, de külön is ide teszem:  A Petíció letöltése,      A Csatlakozó nyilatkozat letöltése

Hová és meddig küldjem?

A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként kérem erre a címre:

dr. Horváth Ferenc

1325 Budapest, Pf.: 147

•    Az első benyújtáshoz a 2026. december 7-ig beérkező nyilatkozatokat tudom figyelembe venni.

•    A gyűjtés 2027. január 15-ig tart; az addig beérkező nyilatkozatokat kiegészítésként nyújtom be.

•    Csak eredeti, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tudok elfogadni; fénymásolt aláírást és e-mailben küldött képet nem.

Kérdés és a csatlakozás visszavonása: jarandosag.peticio2026@outlook.hu  A  visszavonáshoz kérem a nevét és a lakóhelye településének nevét megadni.

Időt ez a kormány se nagyon hagyott semmire. Először az volt, hogy 2026. augusztusára lesz egy átfogó rendvédelmi reform. Nem lett. Aztán október végén a belügyminiszter és honvédelmi miniszter egy Facebook videóban tájékoztatnak minket, hogy a szolgálati járandóságban részesülő rendvédelmisek és honvédek 2027-ben már dolgozhatnak látástól-vakulásig, nincs keresetkorlát január 01-től. Közlik, hogy 2028-ban eltörlik a szolgálati járandóságban részesülők szja-fizetési kötelezettségét, amivel csak az a baj, hogy a „csökkentés” az nem adó és nem is úgy viselkedik (pl. míg másoknak igen, nekünk biztos, hogy nem lesz adókedvezményszerű 9%-os szabály. A jóváírás a “bér” adóját csökkenti, ezért a szolgálati járandóságot vagy a nyugdíjat a talált források nem említik.

Rendőrök, katonák, bányászok, táncművészek, polgármesterek és képviselők: a 2011. évi CLXVII. törvény 2012. január 1-jétől gyakorlatilag minden korhatár előtti nyugdíjat megszüntetett. Aki már nyugdíjban volt, az összeget megkapta tovább, de már nem nyugdíjként – és elvesztette a nyugdíjas jogállást.

Mindannyian sorstársak vagyunk! Csatlakozzatok! Küldjétek meg a csatlakozó nyilatkozatot pontosan kitöltve, aláírva, eredetben!

A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként kérem erre a címre:

dr. Horváth Ferenc

1325 Budapest, Pf.: 147

Lássuk a múltat!

Mi történt 2012 elején?

A parlament 2011 végén döntött: 2011. december 31-e után korhatár előtti öregségi nyugdíjat már senki nem kaphatott. A már megállapított ellátások nem tűntek el, hanem átkeresztelésük után a költségvetésből folytak tovább: korhatár előtti ellátásként, a föld alatti bányászoknál átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként. Az összeg ezután a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedett, a nyugdíjkorhatár betöltésétől pedig öregségi nyugdíjként járt tovább.

Kiket érintett?

•       A fegyveres szervek hivatásos állománya (rendőrök, katonák, tűzoltók, büntetés-végrehajtás, nemzetbiztonság): szolgálati nyugdíjukból szolgálati járandóság lett.

•       Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjasok: ellátásuk korhatár előtti ellátássá alakult.

•       A korkedvezményes nyugdíjasok: ugyanez történt velük.

•       A korengedményes nyugdíjasok: nekik is korhatár előtti ellátás járt a nyugdíj helyén.

•       A bányászok: a bányásznyugdíj megszűnt, a föld alatt dolgozók átmeneti bányászjáradékot kaptak.

•       A balett- és táncművészek: a művésznyugdíj helyére táncművészeti életjáradék lépett.

•       A polgármesterek, az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők: az ő korhatár előtti ellátásuk is megszűnt.

Hogy pontosan hányan jártak rosszul, arról a KSH nyugdíjkiadványa ad fogódzót: 2012 elején 202.000 embernek folyósítottak életkoron alapuló ellátást, a volt fegyveres testületi dolgozók szolgálati járandósága pedig önállóan is több mint 30 ezer főt érintett. A korabeli szaklapok ennek nyomán százezrekről írtak: a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok "volt öregségi" nyugdíjassá váltak, ellátásuk korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá alakult.

Kik úszták meg?

Csak a nők: a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményt a törvény nem törölte el.

Mit jelentett ez a mindennapokban?

Az érintettek elvesztették a nyugdíjas státuszukat, és ha a korhatár előtt dolgozni kezdtek, az ellátás folyósítása szüneteltethető lett. Erről a 333/2011. (XII. 29.) kormányrendelet külön is szól a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól.

Az Alkotmánybíróság is foglalkozott vele

A törvényt több ponton megtámadták. Az Alkotmánybíróság 2013-ban a 14. § (1) és (2) bekezdését alaptörvény-ellenesnek mondta ki, és megsemmisítette. 2015-ben viszont elutasította a 11. §-t érintő bírói kezdeményezést.

Szerkesztői megjegyzés: a "kárvallott" szót maga a törvény nem használja. A csoportok listája a jogszabály és sajtóbeszámolók alapján készült, a 3. § (2) bekezdésének betűjeles lajstroma szó szerint még ellenőrizendő.

Kérdezem én, ez így rendben van sorstársak. Várjunk, míg bele nem döglünk! Ez a kormány még csak meg sem említi, hogy felszabadít minket a szégyen alól és visszaállítja a szolgálati nyugdíjas státusunkat. Akkor miért vár el tőlünk toleranciát. Vagy már nem számítunk. Ezt üzeni a mostani állománynak is. Ha obsitos lett, már nem fog számítani. Ez a megbecsülés, egy a tisztesség?

Írjátok alá minél többen sortársaim és küldjétek el nekem. A cím ottv an fentebb. Minden tudásom beleadtam a két iratba, vesztenivalótok nincs. Áttörni a a kormány falát pedig csak akkor lehet, ha sokan vagyunk képesek tenni magunkért. Szükségünk van egymásra!

Források

•       2011. évi CLXVII. törvény (net.jogtar.hu)

•       Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak (economx.hu)

•       Mi vár a nyugdíjba vonulókra 2012-ben (adozona.hu)

•       Volt öregségi nyugdíjasként dolgozni 2012-ben (adozona.hu)

•       333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

•       Alkotmánybíróság: a 14. § megsemmisítése

•       3061/2015. (IV. 10.) AB határozat

péntek, november 13, 2026

20261114 PETÍCIÓ - szolgálati járandóságban részesülők figyelmébe

 


Tisztelt szolgálati járandóságban részesülő kollégáim és mindazok,
akik a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) áldozatai lettek.

1.) Alább olvashattok egy levelet, amit 2026. november 13-án dr. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak írtam.
2.) Utána elolvashatjátok a Petíció szövegét. Amennyiben rákattintotok a PETÍCIÓ szóra, le is tölthetitek.
3.) .....és talán ez a legfontosabb: A csatlakozó nyilatkozatot is megtaláljátok a Petíció alatt. Ha rákattintotok, a CSATLAKOZÓ NYILATKOZAT-ra, le is tudjátok tölteni. A letöltött iratot töltsétek ki, és küldjétek meg ide: dr. Horváth Ferenc, 1325 Budapest, Pf.: 147.


1.)
A mai napon elektronikus levelet írtam, dr. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. 
Ez áll benne: 

Címzett: dr. Ruff Bálint úr, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Miniszterelnökség, 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

Budapest, 2026. november 13.

Tárgy: Kérelem a szolgálati járandóság tárgyában készült petíció átvételére; javasolt átadási nap: 2026. december 8.

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Alaptörvény XXV. cikke alapján petíciót nyújtok be dr. Magyar Péter miniszterelnök úrnak a szolgálati járandóságban részesülők és a magam nevében. A petíció azt kéri a Kormánytól, hogy 2027. január 1-jétől szüntesse meg a szolgálati járandóság csökkentését, adja vissza a szolgálati nyugdíjas jogállást, teremtsen alkotmányos garanciát arra, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást ne lehessen szociális ellátássá alakítani, és terjessze ki a rendezést a Knymt. többi érintettjére. A petíciót a hozzá csatlakozók nyilatkozataikkal erősítik meg.

Mivel a miniszterelnök úrnak címzett iratot Önön keresztül szeretném eljuttatni, tisztelettel kérem, hogy 2026. december 8-án Ön vagy az Ön által kijelölt személy vegye át tőlem a petíciót és a hozzá tartozó csatlakozó nyilatkozatokat, és juttassa el azokat a miniszterelnök úrhoz.

Az átadás módja. Az átadást személyesen, legfeljebb ötfős küldöttséggel kívánom elvégezni. Az átadás iránt sajtóérdeklődésre számítok. Kérem, jelezze, ha ennek részleteiről előzetesen egyeztetni kíván.

Mit adok át, és mit küldök most. December 8-án az aláírt, végleges petíció eredeti példányát és a 2026. december 7-ig hozzám beérkezett csatlakozó nyilatkozatok eredeti példányait adom át. A petíció szövegét és a csatlakozó nyilatkozat nyomtatványát most csak tájékoztatásul, tanulmányozásra mellékelem, kitöltetlenül és aláíratlanul.

A gyűjtés meghosszabbítása. Az idő rövidsége miatt a csatlakozó nyilatkozatok gyűjtése 2027. január 15-ig tart. Az ezután, de a gyűjtés vége előtt beérkezett nyilatkozatokat kiegészítésként kívánom benyújtani. Kérem, hogy ezeket is fogadják be, és csatolják a petícióhoz. A kiegészítő benyújtás időpontjáról külön egyeztetnék.

Visszaigazolás. Kérem, hogy az átadás időpontját és helyét, az átvevő személyét, valamint azt, hogy a későbbi kiegészítő benyújtást befogadják, legkésőbb 2026. november 30-ig írásban szíveskedjék visszaigazolni a fenti levelezési címemen vagy e-mail-címemen.

Megértő támogatását és együttműködését előre is köszönöm.

Tisztelettel:

dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy

Mellékletek:
1. Petíció (tájékoztató, aláíratlan példány)
2. Csatlakozó nyilatkozat (kitöltetlen nyomtatvány)

-----------------------------------------------------------

2.)

Kérlek, olvasd el! Ha a Petícióra kattitntasz, le is tudod tölteni.

PETÍCIÓ

a petíciót aláíró vagy ahhoz csatlakozó nyilatkozatot küldő

szolgálati járandóságban részesülők nevében

Címzett: dr. Magyar Péter úr, Magyarország miniszterelnöke
1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

Benyújtó: dr. Horváth Ferenc nyugállományú rendőr őrnagy, jogász, szolgálati járandóságban részesülő magánszemély, valamint a mellékelt csatlakozó nyilatkozatok aláírói

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Alaptörvény XXV. cikke alapján fordulunk Önhöz. 2012. január 1-jén törvény erejénél fogva megszűnt a szolgálati nyugdíjunk, és azóta csökkentett összegű szociális ellátást kapunk helyette. Közel tizenöt éve várjuk, hogy az állam, amelyet szolgáltunk, visszaadja a jogállásunkat. A Kormány 2026. október 29-én bejelentett intézkedéseit köszönjük, de azok későn és részlegesen orvosolják a sérelmet. Ebben a petícióban pontosan megjelöljük, mit kérünk, és hogy az milyen jogszabályok módosításával teljesíthető.

I. Kik vagyunk

Szolgálati járandóságban részesülők vagyunk: a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség volt hivatásos állományú tagjai, akik a szolgálati nyugdíjat a szolgálatunk idején hatályos törvények szerint szereztük meg.

A jogállásunkat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) határozza meg. Közénk tartozik:

1.     akinek a szolgálati nyugdíját a Knymt. 5. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként folyósítják tovább, mert 1955-ben vagy azt követően született;

2.     akinek a Knymt. 9. §-a alapján 2011. december 31-ét követő kezdő nappal állapítottak meg szolgálati járandóságot, a 10. § szerinti összegben.

A szolgálati nyugdíjra való jogosultságunk a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényen (Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényen (Hjt.) alapult: a Hszt. 182. §-án és a Hjt. 203. §-án. Mindkettőt a Knymt. helyezte hatályon kívül [58. § k) pont, 91. § n) pont].

Nem tartozik közénk az, aki 1954-ben vagy korábban született: az ő szolgálati nyugdíját a Knymt. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján csökkentés nélkül, öregségi nyugdíjként folyósították tovább. A különbséget kizárólag a születési év eredményezte.

II. Amit követelünk

Öt dolgot kérünk a Kormánytól: két törvénymódosítást, az alkotmányos védelem megteremtését, a korábbi alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatályának kimondását és a rendezés kiterjesztését a sorstársainkra.

1. A csökkentés megszüntetése 2027. január 1-jétől. A Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal, egy évvel a bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2. A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú nyugellátásnak minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Ezzel együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves keretösszeghez kötött szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a szerinti, a közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.

3. Alkotmányos garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá. Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 19. pontjának (5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások más ellátássá alakítását csak 2012. december 31-éig tette lehetővé, kerüljön hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be Magyarország új Alkotmányába is, amelynek megalkotását az Alaptörvény tizenhetedik módosításának (2026. július 13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi előre, és amelyre a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A részletes indokolást a IV. pont tartalmazza.

4. Az alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5. A rendezés kiterjesztése a többi érintettre. A Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

Visszamenőleges kifizetést e petíció nem követel; az egyéni igényekről az V. pont rendelkezik.

III. Előzmények

A szolgálati nyugdíjat nem bírósági ítélet és nem egyéni mulasztás vette el tőlünk, hanem egy előre megírt alkotmánymódosítás és az arra épülő törvény.

Időpont

Mi történt

Jogszabály, döntés

2011. június 6.

Az Országgyűlés módosítja az Alkotmányt: a korhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben „csökkenthető és szociális ellátássá alakítható”. Kihirdetve június 14-én, hatályos június 15-től.

2011. évi LXI. törvény 2. §; az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) 70/E. § (3) bekezdése

2011. június 16.

A rendvédelmi dolgozók a szervezők szerint legalább tizenötezren tüntetnek Budapesten, az Alkotmány utcában, a nyugdíjszabályok tervezett átalakítása ellen.

2011. november 28.

Az Országgyűlés elfogadja a Knymt.-t. Kihirdetve december 9-én, 22 nappal a hatálybalépés előtt.

2011. évi CLXVII. törvény

2012. január 1.

Megszűnik a szolgálati nyugdíj. Az 1955-ben vagy később születettek ellátását a személyi jövedelemadó mértékével, akkor 16 százalékkal csökkentve, szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A változásról egyéni határozat nem készül.

Knymt. 5. § (1), (2) és (4) bekezdés, 2. § (5) bekezdés

2012. január 1.

Az alkotmányi felhatalmazást az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2012. december 31-ig meghosszabbítják.

Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 19. cikk (5) bekezdés

2013. április 1.

A felhatalmazás változatlan szöveggel az Alaptörvény részévé válik; a szöveg szerint 2012. december 31-ig volt alkalmazható.

Az Alaptörvény negyedik módosítása (2013. március 25.); Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdés

2013. szeptember 25.

Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a Knymt. 14. § (1) és (2) bekezdését, a többi indítványt elutasítja. Öt alkotmánybíró különvéleményt fűz a határozathoz.

23/2013. (IX. 25.) AB határozat

2014. június 24.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánítja a mintaügyeket. Több mint 13 500 személy 1260 kérelme volt folyamatban.

Markovics, Béres és Augusztin kontra Magyarország, 77575/11, 19828/13 és 19829/13

2015. április 10. és 2016. június 3.

Az Alkotmánybíróság a szüneteltetés szabályait is fenntartja.

3061/2015. (IV. 10.) és 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat

2016. január 1.

A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken, ezzel a csökkentés is 15 százalék lesz.

Knymt. 5. § (4) bekezdés

2022. szeptember 6.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a szüneteltetés miatti panaszt is elfogadhatatlannak nyilvánítja.

Horváth László kontra Magyarország, 10490/16

2026. június 8.

A belügyminiszter az Országgyűlésben közli: megkezdődött a rendvédelmi életpálya felülvizsgálata, amelynek része a szolgálati nyugdíj kérdése.

K/136. számú kérdés

2026. október 29.

A honvédelmi és a belügyminiszter bejelenti: 2027-ben megszűnik a kereseti korlát, 2028-tól a 15 százalékos csökkentés. A jogállás visszaadásáról nem esik szó.

Az Alkotmánybíróság a szolgálati járandóság folyósításának bűncselekmény miatti szüneteltetését azért semmisítette meg, mert az a törvény hatálybalépése előtti cselekményekhez fűzött utólag hátrányt. Ez az egyetlen pont, ahol a testület a visszaható hatály tilalmának sérelmét megállapította. A 14. § maradékát a 2016. évi LXVII. törvény 2016. június 18-ával hatályon kívül helyezte.

IV. Az alkotmányos akadály elhárítása

Az Alkotmánybíróság határozatai nem azt mondták ki, hogy a szolgálati nyugdíjat el kellett venni, hanem azt, hogy az akkori alkotmányozó erre felhatalmazást adott. Ez a felhatalmazás ráadásul csak 2012. december 31-ig volt alkalmazható, ma tehát semmi nem akadályozza a jogalkotót abban, hogy a szolgálati nyugdíjat visszaadja.

Tudjuk, hogy alkotmánybírósági határozatot sem a Kormány, sem az Országgyűlés nem helyezhet hatályon kívül. E határozatok azonban egy átmeneti, mára kimerült felhatalmazásra épültek, ezért a jogalkotót a jövőre nézve nem kötik. A 23/2013. (IX. 25.) AB határozat maga rögzíti, mire támaszkodott:

•        A Knymt. vitatott rendelkezései az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdésében adott felhatalmazás végrehajtását szolgálták, ezért a testület nem állapította meg sem a B) cikk, sem a tulajdonhoz való jog (XIII. cikk) sérelmét (Indokolás [74]).

•        A felhatalmazás „érvényes és hatályos volt” a törvény elfogadásakor, és a testület szerint a döntés idején is (Indokolás [59]).

•        A korhatárt be nem töltött személyeknek a jogalkotó „nem köteles, de jogosult” nyugdíjat biztosítani (Indokolás [104]).

•        A korábban szerzett jogosulti váromány az új ellátás megállapításával nem szűnt meg (Indokolás [74]).

A határozatot az Alkotmánybíróság megosztottan hozta: dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

Hangsúlyozzuk: a II. pont 1. és 2. kérése egyszerű törvénymódosítás, alkotmánymódosítást nem igényel. Az alkotmányos garancia a jövőt védi, hogy ugyanez még egyszer ne történhessen meg.

Ezért kérjük, hogy a Kormány kezdeményezze az Alaptörvény módosítását a következő tartalommal:

1.     Az alkotmányozó törölje az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdését. A rendelkezés a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások átalakítását 2012. december 31-ig tette lehetővé; ma már csak a jogfosztás emléke az alkotmány szövegében.

2.     Az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható.

3.     Az Alaptörvény mondja ki, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

A harmadik kérésre van alkotmányozói előzmény: az Alaptörvény negyedik módosítása 2013-ban újra megállapította azt a szabályt, mely szerint az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, és hozzátette, hogy ez a rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat (Záró és vegyes rendelkezések 5. pont).

Az alkotmányos garancia a jövőt védi, ezért kérjük, hogy a Magyarország új Alkotmányát előkészítő munka során az alkotmányozó ugyanezt a védelmet építse be az új Alkotmány szövegébe is: a hivatásos szolgálattal megszerzett nyugellátást utólag senki ne alakíthassa át szociális ellátássá. Az új Alkotmány megalkotásának szándékát az Alaptörvény tizenhetedik módosításának bevezető rendelkezése [2] rögzíti, a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja pedig az új Alkotmány hatálybalépését időhatárként említi.

V. Jogfenntartás

E petíció azt tartalmazza, amit a jövőre nézve követelünk; a múltbeli sérelmek jóvátételéről senki nevében nem mond le.

A petíció nem jelent lemondást, egyezséget vagy joglemondó nyilatkozatot a 2012. január 1-je óta elszenvedett sérelmek tekintetében. A benyújtó és minden csatlakozó fenntartja azt a jogát, hogy a magyar állam által neki okozott vagyoni és nem vagyoni sérelem miatt saját döntése alapján, egyénileg igényt érvényesítsen vagy pert indítson. A petíció teljesítése vagy elutasítása ezt a jogot nem érinti.

Sokan közülünk nem kívánnak elállni attól, hogy a magyar állam kártalanítsa őket. Kérjük a Kormányt, hogy a rendezés során ezt vegye figyelembe, és a kártalanítás kérdésében kezdjen külön egyeztetést az érintettekkel.

VI. Sorstársaink

Ez a petíció a szolgálati járandóságban részesülők petíciója, de nem csak minket ért sérelem: a Knymt. ugyanazon a napon, ugyanazzal a felhatalmazással minden korhatár előtti nyugdíjat megszüntetett.

A Knymt. 1. § c) pontja szerint korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősült, és 2012. január 1-jétől más jogcímen folyósított ellátássá vált:

•  az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj;

•  a korkedvezményes nyugdíj, amelyet a szervezetet fokozottan igénybe vevő, az egészségre különösen ártalmas munkáért adott a törvény;

•  a bányásznyugdíj, amelynek helyébe a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §-a szerint átmeneti bányászjáradék lépett;

•  a korengedményes nyugdíj;

•  az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíja az 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján, amelynek helyébe az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. §-a szerint balettművészeti életjáradék lépett;

•  a polgármesterek öregségi nyugdíja az 1994. évi LXIV. törvény alapján;

•  az európai parlamenti képviselők öregségi nyugdíja a 2004. évi LVII. törvény alapján;

•  az országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja az 1990. évi LVI. törvény alapján, amelyet a Knymt. 4. § (2) bekezdése a miénkhez hasonlóan a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett.

Együttérzünk mindazokkal, akiket ugyanaz az utólagos, a már megállapított ellátást érintő intézkedés fosztott meg a nyugdíjas jogállásától, és akiknek ez az anyagi helyzetét és a társadalmi megbecsültségét egyaránt rontotta. Külön gondolunk a bányászokra és a táncművészekre, akiknek a hivatása a miénkhez hasonlóan a testet és az egészséget veszi különösen igénybe.

Kérjük a Kormányt, hogy a rendezést rájuk is terjessze ki. Ők is sorstársaink, és ha egyetértenek velünk, csatlakozó nyilatkozatukat mi is szívesen fogadjuk.

VII. Összefoglalva

A fentiek alapján a petíció benyújtója és a csatlakozók az alábbi öt kérést ismétlik meg:

1.A csökkentés megszüntetése 2027. január 1-jétől. A Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal, egy évvel a bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2. A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú nyugellátásnak minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Ezzel együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves keretösszeghez kötött szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a szerinti, a közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.

3. Alkotmányos garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá. Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 19. pontjának (5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások más ellátássá alakítását csak 2012. december 31-éig tette lehetővé, kerüljön hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be Magyarország új Alkotmányába is, amelynek megalkotását az Alaptörvény tizenhetedik módosításának (2026. július 13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi előre, és amelyre a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A részletes indokolást a IV. pont tartalmazza.

4. Az alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5. A rendezés kiterjesztése a többi érintettre. A Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

A petíció az egyéni igényérvényesítés jogát minden csatlakozó számára fenntartja (V. pont).

Kérjük, hogy a petícióra az Alaptörvény XXV. cikke alapján érdemben és írásban válaszoljon, és jelölje meg, mely kéréseket, milyen határidővel teljesíti.

Budapest, 2026. december „      ”

Tisztelettel:

dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy, jogász
szolgálati járandóságban részesülő

-----------------------------------------------------------

3.)

Kérlek olvasd el! Ha a Csatlakozó nyilatkozatra kattitntasz, le is tudod tölteni.

CSATLAKOZÓ NYILATKOZAT

a szolgálati járandóságban részesülők petíciójához, amelynek címzettje Magyarország miniszterelnöke

Alulírott csatlakozom ahhoz a petícióhoz, amelyet dr. Horváth Ferenc nyugállományú rendőr őrnagy, szolgálati járandóságban részesülő magánszemély nyújt be Magyarország miniszterelnökének, dr. Magyar Péternek címezve.

A petíció teljes szövegét megismertem; elérhető itt: [ITT].

A petíció öt kérése (részletesen a II. pontban):

1.   A szolgálati járandóságot terhelő 15 százalékos csökkentés megszüntetése már 2027. január 1-jétől. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2.   A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt, a közszférában dolgozók ellátásának szüneteltetése nélkül.

3.   Alkotmányos garancia arra, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben ne lehessen szociális ellátássá alakítani, az új Alkotmányban is.

4.   Annak kimondása, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5.   A rendezés kiterjesztése a 2011. évi CLXVII. törvény többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

A petíció arról szól, amit a jövőre nézve követelünk; a 2012 óta elszenvedett sérelmek jóvátételéről senki nevében nem mond le. Csatlakozásommal fenntartom azt a jogomat, hogy a magyar állam által nekem okozott vagyoni és nem vagyoni sérelem miatt saját döntésem alapján, egyénileg igényt érvényesítsek vagy pert indítsak (a petíció V. pontja).

Név (nyomtatott betűvel)

Lakóhely (csak a település)

Volt testület, vagy „özvegy / hozzátartozó”

Aláírás

Egy lapon többen is csatlakozhatnak; mindenki a saját sorát tölti ki és írja alá.

Kelt: ........................................, 20..... év ........................ hó ..... nap

Visszaigazolást és az átadás időpontjáról értesítést kérek erre az e-mail-címre (nem kötelező):

.........................................................................................................................................................................................

Hová és meddig küldjem?

A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként kérem erre a címre:

dr. Horváth Ferenc

1325 Budapest, Pf.: 147

•  Az első benyújtáshoz a 2026. december 7-ig beérkező nyilatkozatokat tudom figyelembe venni.

• A gyűjtés 2027. január 15-ig tart; az addig beérkező nyilatkozatokat kiegészítésként nyújtom be.

•  Csak eredeti, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tudok elfogadni; fénymásolt aláírást és e-mailben küldött képet nem.

Kérdés és a csatlakozás visszavonása: jarandosag.peticio2026@outlook.hu.

 A visszavonáshoz kérem a nevét és a lakóhelye településének nevét megadni.

Átadás: A petíciót és a 2026. december 7-ig beérkezett csatlakozó nyilatkozatok eredeti példányait legfeljebb ötfős küldöttséggel, személyesen adom át a Miniszterelnökséget vezető miniszternek vagy az általa kijelölt személynek, aki azokat eljuttatja a miniszterelnökhöz. Az átadás időpontjáról és az átvevő személyéről azt értesítem, aki e-mail-címet adott meg.

Hozzájárulás és adatkezelési tájékoztató

Aláírásommal kifejezetten hozzájárulok, hogy a táblázatban megadott adataimat az adatkezelő a petíció benyújtása céljából kezelje, és a petíció átvevőjének, illetve címzettjének átadja.

• Adatkezelő: dr. Horváth Ferenc magánszemély. Elérhetősége a fenti postafiók és e-mail-cím.

•  Cél: a petícióhoz csatlakozók számának és személyének igazolása a címzett előtt.

• Kezelt adatok: név, lakóhely települése, volt testület vagy hozzátartozói minőség, aláírás; ha megadta, az e-mail-cím a visszaigazoláshoz és az átadás időpontjáról szóló értesítéshez.

•  Jogalap: az Ön kifejezett hozzájárulása (GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont és 9. cikk (2) bekezdés a) pont).

•  Ki kapja meg: az eredeti nyilatkozatokat kizárólag a petíció átvevője, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa kijelölt személy, továbbá a petíció címzettje, Magyarország miniszterelnöke és hivatala kapja meg. Mások csak a petíció szövegét és a csatlakozók számát ismerhetik meg. Névsort nem teszek közzé.

•  Meddig: az eredeti nyilatkozatokat a benyújtáskor átadom. A nálam maradó összesítést és az e-mail-címeket legkésőbb 2027. január 29-ig megsemmisítem.

•  Az Ön jogai: tájékoztatást, helyesbítést és törlést kérhet. Hozzájárulását a benyújtásig bármikor visszavonhatja; a benyújtás után az átvevőnél és a címzettnél kezelt adatokról azok rendelkeznek.

• Panasz: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (www.naih.hu) tehet, vagy bírósághoz fordulhat.


vasárnap, november 08, 2026

20261108 Cigánypárt 2030-ra

Cigánypárt 2030-ra

Horváth Ferenc írása 2.0
2026. november 8.

Mottó: Csak az Isten áll felettem, ember nem!


Láttam Dancs Mihály beszélgetését Rónai Egonnal az ATV-ben. Őszinte leszek. Összességében Misi nem volt összeszedett, amit Rónai Egon a vége felé ki is használt.

A MÚLT

Előrebocsátom: 2014-ben képviselőjelöltjelöltként, 2018-ban elnöki tanácsadóként részese voltam a Magyarországi Cigánypártnak, sőt 2018-ban a programunk megalkotásában is sokat dolgoztam.

A pártigazgatót Dancs Mihálynak hívták. Az elnökünk Horváth József volt.

2014-ben a listavezetőnket Horváth Aladárnak hívták. Ő jelentette be az MCP indulását az első magyarországi Roma Büszkeség Napján, 2013. október 19-én Budapesten, amit Setét Jenő civil aktivista szervezett meg az Idetartozunk csoporttal. A csoport később egyesületté is alakult.

Minden, de minden ellenünk szólt. A roma civil közvélemény-kutatások már 2014-ben is előre jelezték a bukásunkat, és bizony 2018-ban is.

2014-ben megkaptuk a kamupárt jelzőt is, amire némileg rászolgáltunk, de a cél nemes volt. Nem úgy, mint a sok magyar pártformáció esetében akkor vagy négy évvel később, amelyeknek például EP-képviselő vagy volt országgyűlési elnök volt a vezetője. Szili Katalin szocialista létére – tudomásom szerint – az utolsó időkben főtanácsadója volt Orbán Viktornak.

Már akkor sem tudott a mi pártvezetésünk megegyezni az EU.ROM vezetésével, ami szintén egy cigánypárt volt, de hogy teljes legyen a lista, a KÖSSZ vezetői között is bőven volt cigány. Nulla lett az esély.

Nagy a valószínűsége annak, hogy az állami kampányfinanszírozási rendszer csábítása miatt oszlottak meg úgy az erők, ahogy megoszlottak. Nincs mit ezen tagadni: mint sok minden más, ez sem kizárólag cigányspecifikus jelenség a magyar politikában.

A felhozatal azonban az én szemszögemből – tisztelet a kivételnek – valami rettenetesnek tűnt számomra. De ebben sem voltunk egyedül mi, cigányok. És mondja már meg valaki, kire kellett volna, mely pártra kellett volna tekintettel lennünk, és miért?

2014-ben az MCP Etikai Bizottságának vezetője is lettem, de mire vizsgálni kellett volna egy nagyobb horderejű ügyet, a párt budapesti irodája bezárt, a párt teljesen szétesett. Hatalmas bukás volt.

A pénzforrások megszerzése, felhasználása, elköltése, az azokban való döntés soha nem volt az én hatásköröm, nem is igen érdekelt. A tudatlanoknak írom le: minden feláras pénzbe került az utolsó teremig, ahol találkoztunk veletek országszerte.

Engem hajtott a vérem, a cigány „csak azért is megmutatom” fíling, és hittem azt, hogy a vér nem válik vízzé még egy olyan heterogén összetételű népcsoportban sem, mint amilyen a cigány itt Magyarországon.

2018-ban már mérsékeltebben és tudatosabban kíséreltem meg a társaimmal felépíteni a bizonytalan tömeg fölé egy párternyőt.

Dancs Mihály a párt motorja volt akkor is, el kell ismerni.

2018-ban sok ismeretátadó képzést tartottunk, jártuk az országot, beszámoltunk a visszásságokról. Azonban roma mozgalom nem lévén, az emberanyagban szűkölködve, újra azokra a választott, de sokszor alkalmatlan vagy motiváció nélküli roma nemzetiségi önkormányzatok vezetőire esett a választás, akik, ha nem is túl képzettek, de már túl vannak a politikainak mondott tűzkeresztségen, és követik őket a cigányok.

Nem degradálni akarom ezzel az akkori párttársaimat, de volt, aki küzdött, volt, aki egyáltalán nem. Nagyon komoly anomáliák voltak, amelyekről vagy tudott a pártvezetés, vagy nem. Egy jelenleg is ismert biztonságpolitikai szakértő online újsága írt is róla valamit, de már nincs meg az újság sem...

Két megjegyzés még a cigánypártoskodás margójára:

1.) Az első Cigánypárt 2010-ben az MCF Roma Összefogás Párt volt, Kolompár Orbán vezetése alatt.

Nem tisztem megítélni őket, de leírom a korhűség jegyében, hogy az én véleményem szerint nekik két csapdájuk is volt. Az egyik az MSZP-hez való kötődésük, a másik pedig a cigány önkormányzatokhoz való kötődésük.

2.) Bogdán Jánost és engem is a Telepjáró egyik adásában a pártjaink akkori múltjáról kérdeztek, de végül aljas módon csak két-két mondat jutott nekünk a körülbelül 20-20 percnyi előadásunkból a Kállai Ernővel folytatott beszélgetéshez, ami miatt a mai napig dühös vagyok. A nyersanyagot sem kaptam meg soha, pedig most nem kéne annyit az éjszakába nyúlóan körmölnöm.

A JELEN

Sokkal, de sokkal gyengébbnek érzem a cigányok érdekérvényesítő erejét, mint 2010 és 2018 között.

Valójában politikai téren nem kellünk már senkinek. Amióta a külhoni magyarok is szavazhatnak pártokra az országgyűlési választáson, vagy amióta a TISZA Párt megjelent a színen, és csak hegylakót játszanak a magyar emberek a vagy TISZA-ra, vagy Fideszre szavazással, nem kell senkinek az a 350-400 ezer szavazat.

Ha több párt versengene, talán igen, de így nem kell a cigányok szavazata: többet árt, mint használ.

A Fidesz a 2026-os választáson a megfigyelők miatt nem tudta megvenni, a TISZA pedig nem akarta a szavazatokat. Vége lett a szegények választási bizniszének és a cigány kápók irányítgatásainak. Persze, lehet, hogy csak időlegesen. Amúgy a tiszás vezetés szépen jópofizott sok értéktelen cigány kápóval, aztán a választás után igyekezett megszabadulni tőlük. Az a pár cigány országgyűlési képviselő szép gesztus, de tudjuk, hogy a pártfegyelem felülírja a származást.

Érdekes, hogy a külhoni magyarok kisebbségi pártszerveződéseit ugyanez a kormány bizonyára komolyan támogatja, de itthon a saját kisebbségeit, pedig inkább gátolja. Amíg ebben nem lesz valtozás, addig a demokrácia is sántítani fog.

A CIGÁNY PÁRTOSODÁS GÁTLÓ TÉNYEZŐI ÉS VITATHATATLAN SZÜKSÉGSZERŰSÉGE.

Hogy kéne cigánypártot indítani a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata elnöke, Dancs Mihály szerint?

Misi észrevette a piaci rést!

1.) Végül is nincs biznisz, úgysem kellünk senkinek.

2.) Az általa vezetett szervezet hiába indul az országgyűlési választáson, egy béna kacsa.

(Be is tiltanám az országgyűlési választáson való indulását az országos nemzetiségi önkormányzatoknak. Kettő képes kedvezményes mandátummal teljes jogú képviselőt bejuttatni a magyar parlamentbe, a német és a cigány, és mennyit? Megmondom: összesen egy főt. Nemzetiségi szószólót mindegyik. A miénk most éppen egy bűnelkövetésekkel simán vádolható ember, akinek, ha van igazság, költségvetési csalásért és választási csalásért is bíró elé kellene állnia. Az ő helyére került Misi.)

3.) Egyéni szinteken igen komoly és jó végzettségű fiatal cigányok élnek az országban, akik – teszem hozzá én – kvázi beszorultak Magyarország falai közé, mert a nemzetközi helyzet úgy alakult, hogy nincsenek számukra jó projektek vagy munkák.

No, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nemzetközi hírű, jó pozícióban lévő cigányok, de a Soros és a CEU kivonulása után sokan parlagon maradtak.

4.) Amit Mihály még utalásszerűen hozzátett, hogy ők hátrébb lépnének, és úgy segítenék a cigány értelmiség identitásalapú pártosodását.

Az érv, az ok átjött. Egy területen élünk, de nem ugyanabban az országban, mert az okkal vagy ok nélkül az előítéletes magyar társadalom másodrendű és másodrangú polgároknak tekinti a látható kisebbséget, és úgy is bánik velük.

A VÉLEMÉNYEM KÖVETKEZIK

A.) Pénz nélkül nem lehet kezdeni semmit, ami a politika felé hajaz.

B.) Három és fél év alatt hogy építünk roma mozgalmat? Kikkel?

Mi az előfeltevés: sok ezer közönyös cigány felnőtt, aki a túlélésért küzd. Hogy győzzük meg őket? Van pénz közösségszervezőkre? Vannak közös ügyek, amelyeket fel tudunk vállalni anyagi bázis nélkül?

C.) Kihagyjuk újra a mozgalmárságot, és a cigány önkormányzatiságra építve kiválasztanak a helyi RNÖ-s, tekintélyelven működő cigányok okos cigány embereket? Azok miért fogadnák el ezt a szerepet ingyen? Valakik dolgoznának helyettük, hogy közben ők is megéljenek?!

Ezek a fiatal értelmiségi cigányok a tudással a fejükben nem arra vágynak inkább, hogy a magyar értelmiséggel egy szintre kerülve legyenek jó állásaik, amelyek megfelelő szintű megélhetést biztosítanak nekik? Sőt, fejlődni is tudjanak? Biztos, hogy „cigányok” akarnak egyáltalán maradni, Misikém?

D.) Mi a garancia arra, hogy egy darab cigánypárt indul? Vagy lesznek keresztény cigányok külön, más pártok által törvényellenesen finanszírozott látszatcigány-pártok, amelyek csak a másik pártnak gyűjtenek szavazatokat?

E.) A cigányok felzárkóztatására vonatkozó forrásokat továbbra is a szeretetszolgálatok és a projektelők fogják saját belátásuk szerint felhasználni, Bódis Kriszta irányítása alatt. Semmi nem változott.

Megválaszolom a kérdéseket én magamnak!

Nincs pénz. Gyengébbek vagyunk, mint 2014-ben. Közönyösek a cigányok. Sok fiatal ember full kábszeres, ellepi a szegregátumokat a drog és a velejáró bűn. Belső elnyomók, kihasználó bűnözői csoportok dirigálnak a szegényebbeknek.

A cigány önkormányzatiság egy kalap szar, de nincs jobb. (Tekintélyelven működik, és még csak hierarchiaszerűen sem áll össze) 

Misi! Ha nem lenne tekintélyed, érdekelné a Bivalyröcsögén megválasztott helyi RNÖ-s képviselőket, hogy te ki vagy? Maximum akkor, ha pénzt viszel. Utasítani nem utasíthatod őket semmire.

Ezt jól kitalálták nekünk az übermenschek, a magyar politikusok, pártra való tekintet nélkül.)

A háborúhoz pénz kell. 
A mozgalom- és a pártépítéshez is.

Azt mondjátok, hogy vannak nagy cigány szakemberek, akik tudnak szakpolitikálni, közösséget szervezni. Ki tudnak állni a cigány emberek közös ügyeiért. Ismerik a hólabdaelvet... Képesek „embert építeni”! Képesek a drogfogyasztókkal is szót érteni, segíteni nekik.

Misi!

Mikorra tudsz összeszedni 10 000 cigány embert az egymillióból, hogy tüntessenek azért, hogy a Magyarországi Roma Országos Önkormányzat által kijelölt száz cigány embert vegyék fel megfigyelőnek, ellenőrnek, akár vétójoggal rendelkező embernek is, kettesével a testületekbe, ahol a cigányok felzárkóztatása a cél, és ahol cigányoknak csinálnak projekteket?

Ezt a száz legjobb harcost fizesse az állam. Valamint azt a tíz főt is, aki csoportként a koordinációjukat végzi.

Ha pedig ez a csoport fenntartja a vétót, akkor az illetékes, legalább államtitkári szintű vezető köteles velük tárgyalni, megegyezni, kiegyezni. Ha nem megy, jöhet a miniszter. Ha úgy sem, akkor a programot azonnal le kell zárni, a forrást a Magyar Államkincstárba visszautalni a jegyzőkönyvekkel együtt, hogy miért ment vissza az uniós vagy az állami forrás a kasszába, és azt másra felhasználni nem lehet, csak hasonló jellegű programokra, ahová eleve delegálni kell a száz fő cigányból kettőt.

Legyenek már a magyar kormánytagok is demokraták! Ha nem tudják, mi az, vegyék alapul az Európai Unió működési mechanizmusát.

Emlékeztesd őket, Misikém!
Orbán Viktor vétója felért egy népharaggal. Magyar Péteré sem lesz kevesebb.
Mi pedig náluk nem vagyunk kevesebbek.

Ha ez megvan, jöhet a pártépítés, tesóm!

Üdv nektek, cigányok!
Horváth Ferit olvastátok!

2026118 Türelem és méltóság

Két érvrendszer, egy kérdés Pintér Sándor becsapott minket  Előrebocsátom. A két érintett tábor nem egymás ellensége! A petíció is figy...