Tisztelt szolgálati járandóságban részesülő kollégáim és mindazok,
akik a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) áldozatai lettek.
1.) Alább olvashattok egy levelet, amit 2026. november 13-án dr. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak írtam.
2.) Utána elolvashatjátok a Petíció szövegét. Amennyiben rákattintotok a PETÍCIÓ szóra, le is tölthetitek.
3.) .....és talán ez a legfontosabb: A csatlakozó nyilatkozatot is megtaláljátok a Petíció alatt. Ha rákattintotok, a CSATLAKOZÓ NYILATKOZAT-ra, le is tudjátok tölteni. A letöltött iratot töltsétek ki, és küldjétek meg ide: dr. Horváth Ferenc, 1325 Budapest, Pf.: 147.
1.)
A mai napon elektronikus levelet írtam, dr. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Ez áll benne: Címzett: dr. Ruff Bálint úr, a Miniszterelnökséget vezető
miniszter
Miniszterelnökség, 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.
Budapest, 2026. november 13.
Tárgy: Kérelem a szolgálati
járandóság tárgyában készült petíció átvételére; javasolt átadási nap: 2026.
december 8.
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Alaptörvény XXV. cikke alapján petíciót nyújtok
be dr. Magyar Péter miniszterelnök úrnak a szolgálati járandóságban részesülők
és a magam nevében. A petíció azt kéri a Kormánytól, hogy 2027. január 1-jétől
szüntesse meg a szolgálati járandóság csökkentését, adja vissza a szolgálati
nyugdíjas jogállást, teremtsen alkotmányos garanciát arra, hogy a szolgálattal
megszerzett nyugellátást ne lehessen szociális ellátássá alakítani, és
terjessze ki a rendezést a Knymt. többi érintettjére. A petíciót a hozzá
csatlakozók nyilatkozataikkal erősítik meg.
Mivel a miniszterelnök úrnak címzett iratot Önön
keresztül szeretném eljuttatni, tisztelettel kérem, hogy 2026. december 8-án Ön
vagy az Ön által kijelölt személy vegye át tőlem a petíciót és a hozzá tartozó
csatlakozó nyilatkozatokat, és juttassa el azokat a miniszterelnök úrhoz.
Az
átadás módja. Az átadást
személyesen, legfeljebb ötfős küldöttséggel kívánom elvégezni. Az átadás iránt
sajtóérdeklődésre számítok. Kérem, jelezze, ha ennek részleteiről előzetesen
egyeztetni kíván.
Mit adok
át, és mit küldök most. December
8-án az aláírt, végleges petíció eredeti példányát és a 2026. december 7-ig
hozzám beérkezett csatlakozó nyilatkozatok eredeti példányait adom át. A petíció
szövegét és a csatlakozó nyilatkozat nyomtatványát most csak tájékoztatásul,
tanulmányozásra mellékelem, kitöltetlenül és aláíratlanul.
A
gyűjtés meghosszabbítása. Az idő
rövidsége miatt a csatlakozó nyilatkozatok gyűjtése 2027. január 15-ig tart. Az
ezután, de a gyűjtés vége előtt beérkezett nyilatkozatokat kiegészítésként
kívánom benyújtani. Kérem, hogy ezeket is fogadják be, és csatolják a
petícióhoz. A kiegészítő benyújtás időpontjáról külön egyeztetnék.
Visszaigazolás.
Kérem, hogy az átadás időpontját
és helyét, az átvevő személyét, valamint azt, hogy a későbbi kiegészítő
benyújtást befogadják, legkésőbb 2026. november 30-ig írásban szíveskedjék
visszaigazolni a fenti levelezési címemen vagy e-mail-címemen.
Megértő támogatását és együttműködését előre is
köszönöm.
Tisztelettel:
dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy
Mellékletek:
1. Petíció (tájékoztató, aláíratlan példány)
2. Csatlakozó nyilatkozat (kitöltetlen nyomtatvány)
-----------------------------------------------------------
2.)
Kérlek, olvasd el! Ha a Petícióra kattitntasz, le is tudod tölteni.
a petíciót aláíró vagy ahhoz
csatlakozó nyilatkozatot küldő
szolgálati járandóságban
részesülők nevében
Címzett: dr.
Magyar Péter úr, Magyarország miniszterelnöke
1054 Budapest, Alkotmány utca 5.
Benyújtó: dr. Horváth Ferenc nyugállományú rendőr őrnagy, jogász,
szolgálati járandóságban részesülő magánszemély, valamint a mellékelt
csatlakozó nyilatkozatok aláírói
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az
Alaptörvény XXV. cikke alapján fordulunk Önhöz. 2012. január 1-jén törvény
erejénél fogva megszűnt a szolgálati nyugdíjunk, és azóta csökkentett összegű
szociális ellátást kapunk helyette. Közel tizenöt éve várjuk, hogy az állam,
amelyet szolgáltunk, visszaadja a jogállásunkat. A Kormány 2026. október 29-én
bejelentett intézkedéseit köszönjük, de azok későn és részlegesen orvosolják a
sérelmet. Ebben a petícióban pontosan megjelöljük, mit kérünk, és hogy az milyen
jogszabályok módosításával teljesíthető.
I. Kik vagyunk
Szolgálati
járandóságban részesülők vagyunk: a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség
volt hivatásos állományú tagjai, akik a szolgálati nyugdíjat a szolgálatunk
idején hatályos törvények szerint szereztük meg.
A
jogállásunkat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár
előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
(a továbbiakban: Knymt.) határozza meg. Közénk tartozik:
1. akinek a szolgálati nyugdíját a Knymt. 5. § (1) bekezdése
alapján 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként folyósítják tovább, mert
1955-ben vagy azt követően született;
2. akinek a Knymt. 9. §-a alapján 2011. december 31-ét
követő kezdő nappal állapítottak meg szolgálati járandóságot, a 10. § szerinti
összegben.
A
szolgálati nyugdíjra való jogosultságunk a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényen
(Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényen (Hjt.) alapult: a Hszt.
182. §-án és a Hjt. 203. §-án. Mindkettőt a Knymt. helyezte hatályon kívül [58.
§ k) pont, 91. § n) pont].
Nem
tartozik közénk az, aki 1954-ben vagy korábban született: az ő szolgálati
nyugdíját a Knymt. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján csökkentés nélkül,
öregségi nyugdíjként folyósították tovább. A különbséget kizárólag a születési
év eredményezte.
II. Amit követelünk
Öt
dolgot kérünk a Kormánytól: két törvénymódosítást, az alkotmányos védelem
megteremtését, a korábbi alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatályának
kimondását és a rendezés kiterjesztését a sorstársainkra.
1. A
csökkentés megszüntetése 2027. január 1-jétől. A Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében
előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz
kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei
hatállyal, egy évvel a bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre
2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére
mérséklődjön.
2. A
szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú
nyugellátásnak minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal
együtt. Ezzel együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves
keretösszeghez kötött szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
83/C. §-a szerinti, a közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.
3. Alkotmányos garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálattal megszerzett
nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá.
Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 19. pontjának
(5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások
más ellátássá alakítását csak 2012. december 31-éig tette lehetővé, kerüljön
hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal,
hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a
korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem
alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be Magyarország új Alkotmányába is,
amelynek megalkotását az Alaptörvény tizenhetedik módosításának (2026. július
13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi előre, és amelyre a Záró és vegyes
rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A részletes indokolást a IV. pont
tartalmazza.
4. Az alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a
hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így
különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.)
AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.
5. A rendezés kiterjesztése a többi érintettre. A Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi
érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).
Visszamenőleges
kifizetést e petíció nem követel; az egyéni igényekről az V. pont rendelkezik.
III. Előzmények
A
szolgálati nyugdíjat nem bírósági ítélet és nem egyéni mulasztás vette el
tőlünk, hanem egy előre megírt alkotmánymódosítás és az arra épülő törvény.
|
Időpont
|
Mi történt
|
Jogszabály,
döntés
|
|
2011.
június 6.
|
Az
Országgyűlés módosítja az Alkotmányt: a korhatár betöltése előtt folyósított
nyugellátás törvényben „csökkenthető és szociális ellátássá alakítható”.
Kihirdetve június 14-én, hatályos június 15-től.
|
2011.
évi LXI. törvény 2. §; az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) 70/E. § (3)
bekezdése
|
|
2011.
június 16.
|
A
rendvédelmi dolgozók a szervezők szerint legalább tizenötezren tüntetnek
Budapesten, az Alkotmány utcában, a nyugdíjszabályok tervezett átalakítása
ellen.
|
|
|
2011.
november 28.
|
Az
Országgyűlés elfogadja a Knymt.-t. Kihirdetve december 9-én, 22 nappal a
hatálybalépés előtt.
|
2011.
évi CLXVII. törvény
|
|
2012.
január 1.
|
Megszűnik
a szolgálati nyugdíj. Az 1955-ben vagy később születettek ellátását a
személyi jövedelemadó mértékével, akkor 16 százalékkal csökkentve, szolgálati
járandóságként folyósítják tovább. A változásról egyéni határozat nem készül.
|
Knymt.
5. § (1), (2) és (4) bekezdés, 2. § (5) bekezdés
|
|
2012.
január 1.
|
Az
alkotmányi felhatalmazást az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2012.
december 31-ig meghosszabbítják.
|
Az
Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 19. cikk (5) bekezdés
|
|
2013.
április 1.
|
A
felhatalmazás változatlan szöveggel az Alaptörvény részévé válik; a szöveg
szerint 2012. december 31-ig volt alkalmazható.
|
Az
Alaptörvény negyedik módosítása (2013. március 25.); Záró és vegyes
rendelkezések 19. pont (5) bekezdés
|
|
2013.
szeptember 25.
|
Az
Alkotmánybíróság megsemmisíti a Knymt. 14. § (1) és (2) bekezdését, a többi
indítványt elutasítja. Öt alkotmánybíró különvéleményt fűz a határozathoz.
|
23/2013.
(IX. 25.) AB határozat
|
|
2014.
június 24.
|
Az
Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánítja a mintaügyeket.
Több mint 13 500 személy 1260 kérelme volt folyamatban.
|
Markovics,
Béres és Augusztin kontra Magyarország, 77575/11, 19828/13 és 19829/13
|
|
2015.
április 10. és 2016. június 3.
|
Az
Alkotmánybíróság a szüneteltetés szabályait is fenntartja.
|
3061/2015.
(IV. 10.) és 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat
|
|
2016.
január 1.
|
A
személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken, ezzel a csökkentés is 15
százalék lesz.
|
Knymt.
5. § (4) bekezdés
|
|
2022.
szeptember 6.
|
Az
Emberi Jogok Európai Bírósága a szüneteltetés miatti panaszt is
elfogadhatatlannak nyilvánítja.
|
Horváth
László kontra Magyarország, 10490/16
|
|
2026.
június 8.
|
A
belügyminiszter az Országgyűlésben közli: megkezdődött a rendvédelmi
életpálya felülvizsgálata, amelynek része a szolgálati nyugdíj kérdése.
|
K/136.
számú kérdés
|
|
2026.
október 29.
|
A
honvédelmi és a belügyminiszter bejelenti: 2027-ben megszűnik a kereseti
korlát, 2028-tól a 15 százalékos csökkentés. A jogállás visszaadásáról nem
esik szó.
|
|
Az
Alkotmánybíróság a szolgálati járandóság folyósításának bűncselekmény miatti
szüneteltetését azért semmisítette meg, mert az a törvény hatálybalépése előtti
cselekményekhez fűzött utólag hátrányt. Ez az egyetlen pont, ahol a testület a
visszaható hatály tilalmának sérelmét megállapította. A 14. § maradékát a 2016.
évi LXVII. törvény 2016. június 18-ával hatályon kívül helyezte.
IV. Az alkotmányos
akadály elhárítása
Az
Alkotmánybíróság határozatai nem azt mondták ki, hogy a szolgálati nyugdíjat el
kellett venni, hanem azt, hogy az akkori alkotmányozó erre felhatalmazást
adott. Ez a felhatalmazás ráadásul csak 2012. december 31-ig volt alkalmazható,
ma tehát semmi nem akadályozza a jogalkotót abban, hogy a szolgálati nyugdíjat
visszaadja.
Tudjuk,
hogy alkotmánybírósági határozatot sem a Kormány, sem az Országgyűlés nem
helyezhet hatályon kívül. E határozatok azonban egy átmeneti, mára kimerült
felhatalmazásra épültek, ezért a jogalkotót a jövőre nézve nem kötik. A
23/2013. (IX. 25.) AB határozat maga rögzíti, mire támaszkodott:
•
A Knymt. vitatott
rendelkezései az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5)
bekezdésében adott felhatalmazás végrehajtását szolgálták, ezért a testület nem
állapította meg sem a B) cikk, sem a tulajdonhoz való jog (XIII. cikk) sérelmét
(Indokolás [74]).
•
A felhatalmazás
„érvényes és hatályos volt” a törvény elfogadásakor, és a testület szerint a
döntés idején is (Indokolás [59]).
•
A korhatárt be nem
töltött személyeknek a jogalkotó „nem köteles, de jogosult” nyugdíjat
biztosítani (Indokolás [104]).
•
A korábban szerzett
jogosulti váromány az új ellátás megállapításával nem szűnt meg (Indokolás
[74]).
A
határozatot az Alkotmánybíróság megosztottan hozta: dr. Balogh Elemér, dr.
Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
Hangsúlyozzuk:
a II. pont 1. és 2. kérése egyszerű törvénymódosítás, alkotmánymódosítást nem
igényel. Az alkotmányos garancia a jövőt védi, hogy ugyanez még egyszer ne
történhessen meg.
Ezért
kérjük, hogy a Kormány kezdeményezze az Alaptörvény módosítását a következő
tartalommal:
1. Az alkotmányozó törölje az Alaptörvény Záró és vegyes
rendelkezések 19. pont (5) bekezdését. A rendelkezés a 2011. december 31-én
nyugellátásnak minősülő ellátások átalakítását 2012. december 31-ig tette
lehetővé; ma már csak a jogfosztás emléke az alkotmány szövegében.
2. Az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a
hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár
betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem
alakítható.
3. Az Alaptörvény mondja ki, hogy a hatályát vesztő
felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013.
(IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat
megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.
A
harmadik kérésre van alkotmányozói előzmény: az Alaptörvény negyedik módosítása
2013-ban újra megállapította azt a szabályt, mely szerint az Alaptörvény
hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik,
és hozzátette, hogy ez a rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által
kifejtett joghatásokat (Záró és vegyes rendelkezések 5. pont).
Az
alkotmányos garancia a jövőt védi, ezért kérjük, hogy a Magyarország új
Alkotmányát előkészítő munka során az alkotmányozó ugyanezt a védelmet építse
be az új Alkotmány szövegébe is: a hivatásos szolgálattal megszerzett
nyugellátást utólag senki ne alakíthassa át szociális ellátássá. Az új
Alkotmány megalkotásának szándékát az Alaptörvény tizenhetedik módosításának
bevezető rendelkezése [2] rögzíti, a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja
pedig az új Alkotmány hatálybalépését időhatárként említi.
V. Jogfenntartás
E
petíció azt tartalmazza, amit a jövőre nézve követelünk; a múltbeli sérelmek
jóvátételéről senki nevében nem mond le.
A
petíció nem jelent lemondást, egyezséget vagy joglemondó nyilatkozatot a 2012.
január 1-je óta elszenvedett sérelmek tekintetében. A benyújtó és minden
csatlakozó fenntartja azt a jogát, hogy a magyar állam által neki okozott
vagyoni és nem vagyoni sérelem miatt saját döntése alapján, egyénileg igényt
érvényesítsen vagy pert indítson. A petíció teljesítése vagy elutasítása ezt a
jogot nem érinti.
Sokan
közülünk nem kívánnak elállni attól, hogy a magyar állam kártalanítsa őket.
Kérjük a Kormányt, hogy a rendezés során ezt vegye figyelembe, és a
kártalanítás kérdésében kezdjen külön egyeztetést az érintettekkel.
VI. Sorstársaink
Ez a
petíció a szolgálati járandóságban részesülők petíciója, de nem csak minket ért
sérelem: a Knymt. ugyanazon a napon, ugyanazzal a felhatalmazással minden
korhatár előtti nyugdíjat megszüntetett.
A
Knymt. 1. § c) pontja szerint korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősült, és
2012. január 1-jétől más jogcímen folyósított ellátássá vált:
• az előrehozott és a
csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj;
• a korkedvezményes
nyugdíj, amelyet a szervezetet fokozottan igénybe vevő, az egészségre különösen
ártalmas munkáért adott a törvény;
• a bányásznyugdíj,
amelynek helyébe a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §-a
szerint átmeneti bányászjáradék lépett;
• a korengedményes
nyugdíj;
• az egyes művészeti
tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíja az 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet
alapján, amelynek helyébe az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és
sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. §-a
szerint balettművészeti életjáradék lépett;
• a polgármesterek
öregségi nyugdíja az 1994. évi LXIV. törvény alapján;
• az európai parlamenti
képviselők öregségi nyugdíja a 2004. évi LVII. törvény alapján;
• az országgyűlési
képviselők öregségi nyugdíja az 1990. évi LVI. törvény alapján, amelyet a
Knymt. 4. § (2) bekezdése a miénkhez hasonlóan a személyi jövedelemadó
mértékével csökkentett.
Együttérzünk
mindazokkal, akiket ugyanaz az utólagos, a már megállapított ellátást érintő
intézkedés fosztott meg a nyugdíjas jogállásától, és akiknek ez az anyagi
helyzetét és a társadalmi megbecsültségét egyaránt rontotta. Külön gondolunk a
bányászokra és a táncművészekre, akiknek a hivatása a miénkhez hasonlóan a
testet és az egészséget veszi különösen igénybe.
Kérjük
a Kormányt, hogy a rendezést rájuk is terjessze ki. Ők is sorstársaink, és ha
egyetértenek velünk, csatlakozó nyilatkozatukat mi is szívesen fogadjuk.
VII. Összefoglalva
A
fentiek alapján a petíció benyújtója és a csatlakozók az alábbi öt kérést
ismétlik meg:
1.A csökkentés
megszüntetése 2027. január 1-jétől. A
Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi
jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4)
bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal, egy évvel a
bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet,
a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.
2. A szolgálati
nyugdíjas jogállás visszaadása. A
Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár
betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú nyugellátásnak
minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Ezzel
együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves keretösszeghez kötött
szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a szerinti, a
közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.
3. Alkotmányos
garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a
szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa
át szociális ellátássá. Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes
rendelkezései 19. pontjának (5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én
nyugellátásnak minősülő ellátások más ellátássá alakítását csak 2012. december
31-éig tette lehetővé, kerüljön hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény
XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján
megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül,
és utólag más ellátássá nem alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be
Magyarország új Alkotmányába is, amelynek megalkotását az Alaptörvény
tizenhetedik módosításának (2026. július 13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi
előre, és amelyre a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A
részletes indokolást a IV. pont tartalmazza.
4. Az
alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a
hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így
különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.)
AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.
5. A rendezés
kiterjesztése a többi érintettre. A
Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi érintettjére, különösen a
bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).
A
petíció az egyéni igényérvényesítés jogát minden csatlakozó számára fenntartja
(V. pont).
Kérjük,
hogy a petícióra az Alaptörvény XXV. cikke alapján érdemben és írásban
válaszoljon, és jelölje meg, mely kéréseket, milyen határidővel teljesíti.
Budapest, 2026. december „ ”
Tisztelettel:
dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy, jogász
szolgálati járandóságban részesülő
-----------------------------------------------------------
3.)
Kérlek olvasd el! Ha a Csatlakozó nyilatkozatra kattitntasz, le is tudod tölteni.
CSATLAKOZÓ NYILATKOZAT
a
szolgálati járandóságban részesülők petíciójához, amelynek címzettje
Magyarország miniszterelnöke
Alulírott csatlakozom ahhoz a petícióhoz, amelyet dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy, szolgálati járandóságban részesülő magánszemély
nyújt be Magyarország miniszterelnökének, dr. Magyar Péternek címezve.
A petíció teljes szövegét megismertem; elérhető itt: [ITT].
A petíció öt
kérése (részletesen a II. pontban):
1. A
szolgálati járandóságot terhelő 15 százalékos csökkentés megszüntetése már
2027. január 1-jétől. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a
csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.
2. A
szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése
előtt, a közszférában dolgozók ellátásának szüneteltetése nélkül.
3. Alkotmányos
garancia arra, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben ne
lehessen szociális ellátássá alakítani, az új Alkotmányban is.
4. Annak
kimondása, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági
határozatok megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.
5. A rendezés kiterjesztése a 2011. évi CLXVII. törvény többi
érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).
A petíció arról szól, amit a jövőre nézve követelünk; a 2012 óta
elszenvedett sérelmek jóvátételéről senki nevében nem mond le. Csatlakozásommal
fenntartom azt a jogomat, hogy a magyar állam által nekem okozott vagyoni és
nem vagyoni sérelem miatt saját döntésem alapján, egyénileg igényt
érvényesítsek vagy pert indítsak (a petíció V. pontja).
|
Név
(nyomtatott betűvel)
|
Lakóhely
(csak a település)
|
Volt
testület, vagy „özvegy / hozzátartozó”
|
Aláírás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy lapon többen is csatlakozhatnak; mindenki
a saját sorát tölti ki és írja alá.
Kelt:
........................................, 20..... év ........................
hó ..... nap
Visszaigazolást és az átadás időpontjáról értesítést
kérek erre az e-mail-címre (nem kötelező):
.........................................................................................................................................................................................
Hová és meddig küldjem?
A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként
kérem erre a címre:
dr. Horváth Ferenc
1325
Budapest, Pf.: 147
• Az első
benyújtáshoz a 2026. december 7-ig beérkező nyilatkozatokat tudom figyelembe
venni.
• A gyűjtés
2027. január 15-ig tart; az addig beérkező nyilatkozatokat kiegészítésként
nyújtom be.
• Csak eredeti, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tudok
elfogadni; fénymásolt aláírást és e-mailben küldött képet nem.
Kérdés és a csatlakozás visszavonása:
jarandosag.peticio2026@outlook.hu.
A visszavonáshoz kérem a nevét és a
lakóhelye településének nevét megadni.
Átadás: A petíciót és a 2026. december 7-ig beérkezett csatlakozó
nyilatkozatok eredeti példányait legfeljebb ötfős küldöttséggel, személyesen
adom át a Miniszterelnökséget vezető miniszternek vagy az általa kijelölt
személynek, aki azokat eljuttatja a miniszterelnökhöz. Az átadás időpontjáról
és az átvevő személyéről azt értesítem, aki e-mail-címet adott meg.
Hozzájárulás és
adatkezelési tájékoztató
Aláírásommal kifejezetten hozzájárulok, hogy
a táblázatban megadott adataimat az adatkezelő a petíció benyújtása céljából
kezelje, és a petíció átvevőjének, illetve címzettjének átadja.
• Adatkezelő: dr. Horváth Ferenc
magánszemély. Elérhetősége a fenti postafiók és e-mail-cím.
• Cél: a petícióhoz csatlakozók számának
és személyének igazolása a címzett előtt.
• Kezelt adatok: név, lakóhely
települése, volt testület vagy hozzátartozói minőség, aláírás; ha megadta, az
e-mail-cím a visszaigazoláshoz és az átadás időpontjáról szóló értesítéshez.
• Jogalap: az Ön kifejezett hozzájárulása
(GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont és 9. cikk (2) bekezdés a) pont).
• Ki kapja meg: az eredeti
nyilatkozatokat kizárólag a petíció átvevője, a Miniszterelnökséget vezető
miniszter vagy az általa kijelölt személy, továbbá a petíció címzettje,
Magyarország miniszterelnöke és hivatala kapja meg. Mások csak a petíció
szövegét és a csatlakozók számát ismerhetik meg. Névsort nem teszek közzé.
• Meddig: az eredeti nyilatkozatokat a
benyújtáskor átadom. A nálam maradó összesítést és az e-mail-címeket legkésőbb
2027. január 29-ig megsemmisítem.
• Az Ön jogai: tájékoztatást,
helyesbítést és törlést kérhet. Hozzájárulását a benyújtásig bármikor
visszavonhatja; a benyújtás után az átvevőnél és a címzettnél kezelt adatokról
azok rendelkeznek.
• Panasz: a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (www.naih.hu) tehet, vagy
bírósághoz fordulhat.