2025.02.23
Mottó: Nincs kétségem, hogy maroknyian leszünk, mert ez a világ önmagát hajtja bele a pusztulásba, és az akkori közöny, mára már gyűlöletté érett!
....és úgy is lett.
2025. február 23-án 10.30 órától az istentisztelet után, Békásmegyeren az 1039 Királyok útja 279. számú címen, a Megbékélés Háza Templom kertjében a már sokak által elfeledett, senkinek nem kellő, ezért a mára már szúette örökbefogadott emlékmű előtt beszédet mondtam azokért, akiket lassan teljesen elfelednek.A romák sérelmére elkövetett emberölés-sorozat áldozataira emlékeztünk. Ártatlanul megölt, megcsonkított emberekre!
Mellénk állt Lakatos Anka és Ónodi István is. Ők, a sokszor meghurcolt Magyaroszági Evangéliumi Testvérközösség lelkészei.
Mindenkinek más és más az értékrendje! Nekem is van egy sajátom! Embernek maradni, minden körülmények között. Emlékeztünk maroknyi embertársammal arra, hogy az emberi szörnyek közöttünk jártak akkor is, és ma is.
Valakik, valamiért, valamire, valakikre emlékeztek, mert emlékezet nélkül a jövő nem érthető meg, még, ha durván rossz irányba halad, akkor sem.
A beszédem központi témája - amellett, hogy tényszerűen felsoroltam idetartozóan kilenc eseményt - az volt, hogy az emberi értékek, hogy erodálódnak, azóta is és mostanság is egy nagyobb teret nyer Magyarországon az erőszak, a társadalom szinte minden szegmensében.
Mostanság olyan horgony nélküli emberek irányítanak minket, aiknek játékszer a hit, fogalmuk sincs mit jelent a valódi család, és el sem tudják képzelni az emberség fogalom vagy a filantrópia nagyszerűségét és mélységeit.
Azt, hogy mi történt 2008-2009 között sok helyen elolvasható. Ki politikai vagy egyéb érdekből, ki pedig emberszerereterből "vizsgázik" ezen a napon, ha egyáltalán van emlékkép a tudatában abból a lélekdermesztő időszakból, amikor ártatlan és védekezésre képtelen cigány embereket lődöztek halomra vagy sebesítettek meg gyáva orgyilkosok, általában a települések végében álló házakra fókuszálva.
A képlet egyszerű és kegyetlen volt ott, ahol célba ért a gyűlölet: molotov koktélt dobni a házra és amikor onnan menekülnek az emberek, lesből sörétes puskával vagy golyós lőfegyverrel "levadászni" azt, aki éppen kijön az ajtón.
A támadásoknak 5 magyarországi megye 10 településén, összesen 55 lakos vált célpontjává, akik közül öten megsérültek és hatan életüket vesztették.
A gyáva orgyilkosoknak voltak még terveik de a rendőrségnek sikerült megállítania őket! 2009. augusztus 21-ikén elfogásra kerültek. Hogy teljes létszámban vagy sem, azt talán soha nem tudjuk meg.
Így menekültek meg Ipolytarnócon, Erdőkertesen, Kisvárdán és Turán ismeretlen és ártatlan civil cigány emberek attól, hogy mártírhalált haljanak csak az miatt, hogy a bőrük barna.
Emlékeztünk Nagy Tibornéra, Nagy Józsefre, Csorba Róbertre és a szintén Csorba Róbert nevű kisfiára, Kóka Jenőre, Balogh Máriára és a túlélő családtagjaikra, akik vagy súlyos sérüléseket szenvedtek, vagy szerencsésen megmenekültek a támadók orvlövéseitől vagy a tűzhaláltól.
Kötelességünknek tartottuk. Az emberségünk ezt diktálta!
Köszönjük a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, Iványi Gábor vezető lelkész úrnak, hogy tevőlegesen lehetővé tették számunkra a megemlékezést!
Köszönöm Pap Anikónak és Rékasi Bogicának a szervezést és a közreműködést!
'Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."
Arany János
Van mihez tartani magát minden magyar embernek.
Döntés kérdése az egész!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.