20260308 A boldogság
Horváth Ferenc írása
2026.03.08.
Mottó: egy állam államnők- és államférfiak nélkül bizony elég sivár. Bizonyára ezért kell az embereknek az Isten szeretete.
Minden ember vágyik a boldogságra. Ki így, ki úgy kívánja elérni.
Valahogy ez a gyermekkoromban egyszerűbbnek tűnt. Talán nem volt annyi felesleges zaj és az igényeket sem jellemezte az eltúzottság. Ez, mind a modern élet velejárója lett.
...és mégis! Ha megkapargatjuk a felszínt, a sok cukormázat, a vágyakozást és idegbajt, ott találjuk alatta az ember lelkét, amit nem mindenki érhet el.
Az élet sohasem volt egyszerű és talán igazságos sem mindig. Fortuna kegyeltjei lehet, hogy el sem tudják képzelni, mit jelent szívből örülni egy mosolynak...vagy egy falat kenyérnek... :(
A szegényembereknél ezt jobban értékelik.
Úgy érzem nem tudom leírni, amit érzek, hát viszek bele némi politikát.
Hiába minden pénz, ha az embernek nincsenek boldogságmorzsái, amik túllökik a kisebb érzelmi válságokon, ugyanakkor pedig a pénz sokat segíthet abban, hogy többet törődhess azokkal, akit szeretsz. Örök dilemma.
Nem tudok és nem is akarok mindenki boldogságáról beszélni.
Nekem az áltagember boldogsága jut, semmi extra. Mondjuk képtelen vagyok státusszimbólumokra vágyni, nincs is rá semmi igényem de éveken át ádázul küzdöttem, mit küzdöttem -, ha kellett koldultam egy-egy mosolyért, fenőttekéért és gyerekekéért. Nem magamnak!
Emlékszem. Egyszer azt rebesgették az emberek, hogy "hárommilliót", kaptam egy gyermeknapra. Jó volt az 50 ezernek is, meg egyhavi megfeszített munkának, koldulásnak, követelésnek... barátok szípolyozásának. Minden általam szervezett rendezvényen mindent térítésmentesen kaptak tőlünk gyermekek, felnőttek egyaránt!
A lelkem tiszta, a mosolyom nyugodt. Fiatal koromban éltem is bőven. Nagyon jól és nagyon sokat éltem!
A mostani fiatalok nem igazán érthetik meg, mint jelent a "hatvan fele, hazafele" mondás. Én is csak mostanában..
Ahhoz el kell jutni, el kell odáig jutni lelkileg, némileg meg is kell tisztulni és érezni, hogy már nem "én" vagyok a fontos, hanem "ők".
Ma megettük az unokámmal a virágra szánt majdnem teljes pénzt! Előtte tankoltam is. Azzal talán várhattam volna még egy kicsit... Aztán csak néztem ki a fejemből de olyan jót beszélgettünk a büdös kölkével, hogy az százszor többet is megért volna nekem...
(Nomeg az a IPad, pffffű...na hagyjuk is, nagy lányom van, komolyabb dolgok kellenek neki... Ne gondolkodj, Feri!!!)
Szóval;
Írtam a kedves feleségemnek egy üzenetet, sajnáltattam magam egy kicsit és megkértem, hogy utaljon már át nekünk egy kis pénzt mert, kellene. Tudtam, hogy duplaáras lesz. :)
Válasz ugyan nem érkezett de pittyeget a telefon és már bátrak is lettünk. Nem csak a virágokra jutott, hanem egyéb kellékekre is a nőnaphoz. Rafaello, milka meg ilyenek, ugye... Holnap, holnap lesz! - ismerős, nem igaz?
Ember tervez, az Isten végez. Úristen! Van, akinek egész hónapra ennyi a nyugdíja, mint amit sikerült elvarázsolnom kb. 2 óra alatt! 👀
Először Mama, aztán kicsi mama, Zsuzsika és már retrózhattunk is egy kicsit ezzel a 12 éves forma unokával, kb. 5 órát! Régi Nintendo játékok... A tenisz ma is menő párosban a gép ellen.
A lány néha átmorgott a másik szobából, hogy szépen fogalmazzak; a szabad véleménnyilvánítás joga minket is megillett de ne trágárkodjunk, mert abból baj lesz!
Már a derekam szakadt ki a széken, de olyan jól érezte magát ez a kölyök! Próbáltam lefeküdni az ágyra, de akkor tuti örök vesztes voltam! ...és hát ugye, a harc akkor is harc, ha csak egy gépen zajlik.
Egy-két cigi- és kávészünet a Papának, (a tanult tehetetlenség nyomai az udvaron), némi plusz hami és chips, meg süti, meg tejszínhab és este hét is lett... - "Tán menni kéne haza, mert anyád lerúgja az agyamat, holnap iskola van, nyomi!"
A gyerek meg csak röhög és még egyszer szét-szana akar verni a jégkorongban, mert nehezen viseli a lunar ball-béli vereséget.
Közben fél füllel hallom, hogy a másik két kisebb unoka a Mamával értekezik telefonon; a jövő vasárnap érkeznek. Hédike spagettit akar, Denisz úgyahogy elfogadja, de nekem meg a fejemben van, hogy borsólevest akartam az ötévessel főzni, mert úgy szereti, mint én... és a múlkor kiette előlem a nagyméretben beleszaggatott tésztákat. Tiszta boldog voltam tőle, hogy végre valaki tudja, hogy mi a jó...
Szóval van jó oldala annak, ha egy kicsit öregszik az ember... Persze, Ferike is itt lesz jövő vasárnap, lesz itt móka, kacagás, meg minden is...ha valami nem tetszik nekik. :)
Ez az élet Babocsai néni, nem a lopott közpénzmilliárdok!
...és itt álljunk meg egy pillantra!
Hát nem megérdemelné minden gyermek és minden nagyszülő, hogy ne kelljen annyit gondolkodni arról a q'va pénzről?
Hát nem annak kéne a célnak lenni, hogy minden fiatal könnyen boldoguljon? Igenis az átlagemberek gyerekeinek legyen lehetősége állami bérlakásban elkezdeni az önálló életet, a Papinak és a Maminak pedig legyen olyan nyugdíja, amiből jut bőven az unokákra is!
Mondjuk, ha ez a kormány a svájci indexálást megtartotta volna... Vagy nem mond le hárommillió Magyarországon élő magyar állampolgáráról, hogy betömje a több száját ingyenpézzel azért, hogy senkit ne zavarjon a profánparasztok milliárdossá válása közben...
Nem jól van ez így, és sokminden más se...
Hány nagyapának, nagymamának nem telik havonta 10-20 ezer forint sem egy-egy unokára, és akkor még örüljön a fiuk vagy a lányuk, hogy nem kell eltartani a Nagyit vagy a Pappit, mert spórolós. 40-50 évnyi munka után itt tart szegény... Nem jól van ez így. Nagyon, nem.
Sokszor nekem sem egyszerű az élet, de tudom értékelni a boldogságmorzsákat is. Valaha sokat hibáztam. Nem harácsoltam, nem gyűjtöttem vagyonokat. Batidai Lázár János szemszögéből, egy senki vagyok a két diplomámmal...
Ő meg nekem az. Szeretném őt még börtönben látni. Szakmai ártalom ez, semmi más... De, ha nem kerül oda, akkor se leszek boldogtalan tőle, nekem ő annyit nem ér. Tudom kicsoda. Soha nem szeretnék vele cserélni!
Egy felekezet a mennyei királyságról ábrándozik, ahová majd magához szólítja az Úr a legjobb embereket. Sokszor mondom másoknak, hogy engem biztos vinne de megkérném, hogy vigyen valaki mást. Nem szeretnék unatkozni...
No, ugorgyunk! Igen csapongok!
MI tudjuk mit jelent a boldogság, mert annak a kék madara ritkábban repked felettünk, mint sokan mások felett. Azonban azok a kis boldogságmorzsák, azok a mosolyok, azok a szemek, amikbe mi csalunk fényt, jobban izzanak, mint a felkelő nap ezernyi szikrája is akár!
Érdemes jónak és tisztességesnek maradni.
Jövő héten jönnek a gyerekek és az unokák. Boldogság lesz megint...
Engedelmet kérek ezért a jegyzetért!
Néha elkap az érzékenység is néhány ádáz szócsata között, hogy maradjak abban a flow-ban is, ami azt az igen szegény embert, azt a mindig csatázó tolvajt, azt a miniszterelnököt vagy kit... Megvan! Azt az Orbán Viktort jellemzi, aki bizony elszúrta sokak életét azért, hogy az övéi milliárdos luxusban élhessenek, érdemtelenül.
Őket biztosan nem várják abban a mennyei királyságban, de én itt maradok még egy kicsit, mert nem szeretek tartozni...
Nem is tudom!
Ezek után ideírhatom-e, hogy boldog nőnapot kívánok minden kedves hölgynek?
Talán igen, talán nem, de már megtettem!
Köszönöm, hogy eljutottak idáig velem az olvasásban.
Maradjanak Istennel!
Ash'on le dragonen Devlesa!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.