Kell egy kis áramszünet!
Tisztelt Facebook-használó társaim!
Közel 15 éve tartozom közétek!
Tisztelettel megkérem azokat, akiket személyesen nem ismerek, hogy ne jelöljenek be ismerősnek! Csak olyanok, akiket személyesen ismerek!
Sok minden átértékelődött bennem, és többet szeretnék pihenni. Nincs már kedvem ismeretlen emberek ügyeit végighallgatni telefonon vagy Messengeren, vagy úgy segíteni ingyen, hogy az sok esetben több órát elvesz az életemből és őszintén leírom, az őszinte hála eddig se volt nagyon jellemző azokra, akik a segítségemre szorultak. Vége van.
Mindenkinek van területi politikai képviselője, akire szavazott, vannak jól ismert szociális ügyintézők, kisebbségi képviselők is! És van még néhány nagynevű nem cigány jogvédő iroda is! Ők a rendszer részei, választott képviselői, hivatalnokai, ügyeket pro bono felvállaló jogvédői jelenleg, nem én! Én arról nem tehetek, hogy ez a magyar jog- és igazgatási intézményrendszer a sok "belenyúlás" után 2012-től, egy kalap, tudják micsoda! Olyan, mint az egészségügyi rendszer, például.
Sajnos a 2009. év óta meglévő eredeti Facebook-profilomat igen szerencsétlen körülmények között, úgy néz ki végleg letiltották. Volt egy háromnapos tiltásom egy nyomorult kisember jelentése miatt, aminek ideje alatt olyan hekkertámadás ért, amilyet még nem tapasztaltam. Hiába a kétfaktoros hitelesítés email-re, Facebookra, Microsoft fiókra, valaki vagy valakik csináltak egy betű és számkombinációs felhasználó nevű instagram fiókot, amit összekapcsoltak a Facebook oldalammal. Kommunikálni a Facebook ellenőrökkel nem tudtam három napig. Ahol csak lehetett a múltbéli tevékenységeimet törölték, még a saját magam által alapított csoportjaimban is és persze a személyes profilomat, nomeg egy tiszavasvári ügyekkel foglalkozó általam kezelt oldalt is. Az egyik oldalam még megmaradt, bejegyzést nem tudok tenni, csak nézhetem... Már csak egy választ várok az ellenőröktől, ha az is negatív, akkor 15 év majdnem minden anyaga elenyészett a köz számára. Azok a posztok is, ahol megnevezem a társadalom bűnös embereit, megalkotom a kritikáimat! (Megvan nekem szinte minden anyagom, de mi értelme lenne visszatöltögetni? Kiknek?)
Mindenkinek van területi politikai képviselője, akire szavazott, vannak jól ismert szociális ügyintézők, kisebbségi képviselők is! És van még néhány nagynevű nem cigány jogvédő iroda is! Ők a rendszer részei, választott képviselői, hivatalnokai, ügyeket pro bono felvállaló jogvédői jelenleg, nem én! Én arról nem tehetek, hogy ez a magyar jog- és igazgatási intézményrendszer a sok "belenyúlás" után 2012-től, egy kalap, tudják micsoda! Olyan, mint az egészségügyi rendszer, például.
Sajnos a 2009. év óta meglévő eredeti Facebook-profilomat igen szerencsétlen körülmények között, úgy néz ki végleg letiltották. Volt egy háromnapos tiltásom egy nyomorult kisember jelentése miatt, aminek ideje alatt olyan hekkertámadás ért, amilyet még nem tapasztaltam. Hiába a kétfaktoros hitelesítés email-re, Facebookra, Microsoft fiókra, valaki vagy valakik csináltak egy betű és számkombinációs felhasználó nevű instagram fiókot, amit összekapcsoltak a Facebook oldalammal. Kommunikálni a Facebook ellenőrökkel nem tudtam három napig. Ahol csak lehetett a múltbéli tevékenységeimet törölték, még a saját magam által alapított csoportjaimban is és persze a személyes profilomat, nomeg egy tiszavasvári ügyekkel foglalkozó általam kezelt oldalt is. Az egyik oldalam még megmaradt, bejegyzést nem tudok tenni, csak nézhetem... Már csak egy választ várok az ellenőröktől, ha az is negatív, akkor 15 év majdnem minden anyaga elenyészett a köz számára. Azok a posztok is, ahol megnevezem a társadalom bűnös embereit, megalkotom a kritikáimat! (Megvan nekem szinte minden anyagom, de mi értelme lenne visszatöltögetni? Kiknek?)
Szóval, belefáradtam a közösségi ügyekbe. Nem mondom, hogy néha még nem mozdulok, de biztos, hogy nem annyit és szinte biztos, hogy nem, számomra teljesen idegen emberekért!
Voltam politikus-jelölt, közösségszervező, tartottam emberi jogok, drog-család- trauma témakörökben felvilágosító előadásokat, gyermeknapokat, karácsonyi esteket, próbáltam jót tenni az embertársaimmal. Mindig szívügyem volt, ha gyermekeket ért probléma.
Nem akarok dicsekedni, hogy ki mindenkinek adtam tanácsot, segítettem hivatalos ügyekben vagy mennyit fáradoztam azért, hogy élelmet, használt ruhát, bármit vigyek, amire szüksége van vagy lehet másoknak.
Sokat dolgoztam önként - egy munkámat kivéve -, fizetség nélkül ez alatt a 15 év alatt azért, hogy mosolyt lássak olyan arcokon, akik számomra tulajdonképpen idegenek voltak...
Itt is szeretném megköszönni azoknak a barátaimnak az önzetlen segítségét, akik segítettek nekem az "őrületeimben", amikor fillérekből kezdtem el valamit és a végén csak meglett az, amit a fejembe vettem! Sokszor grandiózusabb és hasznosabb dolgok, mint amire egyesek közpénzből képesek lennének.
Csalódtam is sokat! Megtapasztaltam a hálátlanságot, az irigységet, a közönyt, az utálatot, a gyűlöletet és ezernyi olyan jellemhibát, amit csak egy megromlott társadalom kitermelhet magából.
Amikor politizáltam, rá kellett jönnöm, hogy semmi olyan ok vagy probléma nem nyitja fel a cigánymagyarok szemét, ami kiválthatná belőlük az identitásalapú politikai egységre való törekvést. Semmi. Vakfolt. Snitt! Mondhatnám azt is, hogy ez a természetes, hiszen mi is sokszínűek vagyunk, de nem ezt érzem. Valójában csak kettő, ami elválaszt minket egymástól még a bajban is. Bizony, bizony! A kétszínűség és a közöny!
Vannak értelmiségeink, művészeink, akik csak a túlélésre játszanak és soha nem biztatnak, minket arra, hogy a saját utunkat járjuk vagy ha igen, akkor azt valamiféle elmebeteg módjára képzelik el. Ők maguk, valójában nem nyernek sokat a szolgalétben (néhányat kivéve tisztes szegénységben élnek), de legalább néha megmutathatják magukat egy -egy projektben.
Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek igen tiszteletre méltó cigány művészembereink a kultúra minden szegletében, csak annyit, hogy a tisztalelkűek jóval többet érdemelnének ettől a társadalomtól. A nem tisztalelkű ember is lehet persze művész, de én azokat nem kedvelem.
Emlékszem még a nagy Cigánysátor mizériára, nem volt egy nagyobb település, amelyik bevállalta volna... Közösségi házaink, közösségi tereink meg az ablakban, vagy nem cigány felügyelet alatt...
Alkoss cigány! De kinek? - kérdez nem egyszer vissza a művész? El se jöttök! - és ezzel mindent elmondtam a cigány kultúráról és annak helyszíneiről, valamint a cigányok állapotjáról (így régiesen írva).
Voltam politikus-jelölt, közösségszervező, tartottam emberi jogok, drog-család- trauma témakörökben felvilágosító előadásokat, gyermeknapokat, karácsonyi esteket, próbáltam jót tenni az embertársaimmal. Mindig szívügyem volt, ha gyermekeket ért probléma.
Nem akarok dicsekedni, hogy ki mindenkinek adtam tanácsot, segítettem hivatalos ügyekben vagy mennyit fáradoztam azért, hogy élelmet, használt ruhát, bármit vigyek, amire szüksége van vagy lehet másoknak.
Sokat dolgoztam önként - egy munkámat kivéve -, fizetség nélkül ez alatt a 15 év alatt azért, hogy mosolyt lássak olyan arcokon, akik számomra tulajdonképpen idegenek voltak...
Itt is szeretném megköszönni azoknak a barátaimnak az önzetlen segítségét, akik segítettek nekem az "őrületeimben", amikor fillérekből kezdtem el valamit és a végén csak meglett az, amit a fejembe vettem! Sokszor grandiózusabb és hasznosabb dolgok, mint amire egyesek közpénzből képesek lennének.
Csalódtam is sokat! Megtapasztaltam a hálátlanságot, az irigységet, a közönyt, az utálatot, a gyűlöletet és ezernyi olyan jellemhibát, amit csak egy megromlott társadalom kitermelhet magából.
Amikor politizáltam, rá kellett jönnöm, hogy semmi olyan ok vagy probléma nem nyitja fel a cigánymagyarok szemét, ami kiválthatná belőlük az identitásalapú politikai egységre való törekvést. Semmi. Vakfolt. Snitt! Mondhatnám azt is, hogy ez a természetes, hiszen mi is sokszínűek vagyunk, de nem ezt érzem. Valójában csak kettő, ami elválaszt minket egymástól még a bajban is. Bizony, bizony! A kétszínűség és a közöny!
Vannak értelmiségeink, művészeink, akik csak a túlélésre játszanak és soha nem biztatnak, minket arra, hogy a saját utunkat járjuk vagy ha igen, akkor azt valamiféle elmebeteg módjára képzelik el. Ők maguk, valójában nem nyernek sokat a szolgalétben (néhányat kivéve tisztes szegénységben élnek), de legalább néha megmutathatják magukat egy -egy projektben.
Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek igen tiszteletre méltó cigány művészembereink a kultúra minden szegletében, csak annyit, hogy a tisztalelkűek jóval többet érdemelnének ettől a társadalomtól. A nem tisztalelkű ember is lehet persze művész, de én azokat nem kedvelem.
Emlékszem még a nagy Cigánysátor mizériára, nem volt egy nagyobb település, amelyik bevállalta volna... Közösségi házaink, közösségi tereink meg az ablakban, vagy nem cigány felügyelet alatt...
Alkoss cigány! De kinek? - kérdez nem egyszer vissza a művész? El se jöttök! - és ezzel mindent elmondtam a cigány kultúráról és annak helyszíneiről, valamint a cigányok állapotjáról (így régiesen írva).
Sokan szolga módjára, megalkuvón tapadnak bármely rossz kormányzatra és ha "cigánypolitika", akkor az arról szól, hogy mennyi pénzért vezessük meg a fajtánkat, hogy valamelyik nem cigány pártra szavazzanak. Bár vannak gazdag cigányok, cigánypolitikára csak és kizárólag "kamatra", haszonra gondolva segítenék az önálló cigány politika megvalósulását vagy még úgy sem, hiszen jobban járnak, ha mások megveszik őket.kilóra, ők pedig a választások idején megveszik aprópénzért vagy egyszerűen átverik a sajátjaikat, hogy szavazzanak valamelyik ismertebb pártra. Nemsokára látni, érezni fogjátok...
A roma nemzetiségi önkormányzatiság pedig nem más, mint egy unikum, egy aljas magyar politikai találmány, egy durván függőségi, tekintélyelvű viszonyrendszer, amiből soha nem lesz cigány politikai érdekképviselet, csak az aktuális kormány, aktuális cigány eszköztelen klónképviselete. Tiszta szégyen, hogy egy valaha jó kormányszolga, egy tényleg jó hivatalnok, (szerintem parancsra), most milyen arroganciával tereli egybe a rávehető cigányokat Farkas Flórián helyett, aki ugyan átkos működése ellenére visszatért volna a Fidesz-képviselőség után a "cigánpolitikába", de Balog Zoltánnal - annak ellenére, hogy régen vége van a szoros kapcsolatnak - őt is félreteszik, sőt szerintem fel is áldozzák már végre, a saját volt nagypolitikus társai. Ilyen az élet....
A roma nemzetiségi önkormányzatiság pedig nem más, mint egy unikum, egy aljas magyar politikai találmány, egy durván függőségi, tekintélyelvű viszonyrendszer, amiből soha nem lesz cigány politikai érdekképviselet, csak az aktuális kormány, aktuális cigány eszköztelen klónképviselete. Tiszta szégyen, hogy egy valaha jó kormányszolga, egy tényleg jó hivatalnok, (szerintem parancsra), most milyen arroganciával tereli egybe a rávehető cigányokat Farkas Flórián helyett, aki ugyan átkos működése ellenére visszatért volna a Fidesz-képviselőség után a "cigánpolitikába", de Balog Zoltánnal - annak ellenére, hogy régen vége van a szoros kapcsolatnak - őt is félreteszik, sőt szerintem fel is áldozzák már végre, a saját volt nagypolitikus társai. Ilyen az élet....
Nehezen írom le, de nem azért vagyok a "Horváth Feri", hogy ne merjem leírni: ebben a romlott erkölcsű társadalomban, többségükben a nem túl képzett, aljas és jellemtelen cigányok érvényesülnek jobban a politikai és a gazdasági világban, egyaránt. Ami a legjobban fáj nekem, hogy teljesen elvtelenül. Tartozni kell valahova, akkor lesz munka is, minden is. Tisztelet a kivételnek, tisztelet a sok-sok dolgos cigány embernek, nőnek és férfinak egyaránt, mert most elsősorban róluk van szó.
A kormány (a kvázi konzervatívak) és ez ellenzék (a kvázi liberálisok) saját céljaikra mind a politikai-, mind pedig a civil szférában is, szinte ugyanazokat alkalmazzák, foglalkoztatják! Nem az érdekli őket, hogy milyen képzettek, milyen életvitelt folytattak, voltak-e büntetve közügyekben, csak az, hogy hány cigányt tudnak bevonni egy-egy programba és mindegy a minőség, a mennyiség a fontos. Ezért van az, hogy a programok megalkotói jóval többet keresnek a dolgon, mint a végrehajtói vagy az érintettek. Ami még különösen nagy szégyen, hogy olyanokat emelnek a tisztességes embereknek fenntartott képzeletbeli piedesztálra, akik egyáltalán nem érdemlik meg a dicséretet. Sokszor játszanak két kulacsra....
Ismerek néhány kivételt, mint például Molnár István Gábort, aki Újpesten csodálatos roma könyvtárat, roma közgyűjteményt hozott létre és művel, de még az ő esetében sem menne a dolog minden nagyszerűsége ellenére, ha a kommunikációja nem épülne a politikai semlegességre, ami ebben a demokráciának csúfolt politikai rendszerben szinte elképzelhetetlen. Kívánok neki sok sikert innen is!
Az úttörők közül én Zsigó Jenőt emelném még ki. Az ő és akkori szervezete kiadói- gyűjtői tevékenyége csodálatraméltó. Ki is tolt velük az állam, kellett a Tavaszmező utcai Roma Parlament helye a Cifra-palotának, mint cigány közösségi központnak. A Roma Parlament Egyesület valahol az Üllöi úton, Horváth Aladár elnökletével teszi a dolgát, amíg teheti, a Ciffra cigány Palota pedig maradt a mesében. Ilyenek a fideszes politikusok, bizony!
Minek a cigánynak intézmény? Na, minek?
Fenntartható fejlődés pedig, nincs. Ha a programnak vége, csak a nagy sivár pénztelenség marad és néhány hülye, aki hisz valamiben. Az érintettek, az elvileg felzárkóztatni kívánt emberek (legyenek azok cigányok vagy magyarok), hamar túllépnek a dolgon. Kaptak valami kicsit, ami időlegesen jól jött és ennyi. Majd jön egy másik megváltó. Mindegy is, hogy kormánypárti civil, vagy ellenzéki civil, csak hozzanak valami...
No, ez a tanult tehetetlenségbe ágyazott közöny!
Ritka az olyan ember, aki nemcsak elvenni, hanem adni is akar! Szerintem többszázezer cigány ember süllyedt bele ebbe tehetetlenségi állapotába. Sokszor azon csodálkozom, hogy havonta néhány százan, hogyhogy nem halnak éhen! Ezzel azt akarom mondani, hogy a cigányok esetében sohasem az a cél, hogy egyenrangú társadalmi partnerek legyenek valaha is, hanem ők csak az újabb- és újabb "megsegítés" tárgyai, amikben pestiesen szólva "pénz van"! No, nem nekik, hanem azoknak, akik "segítenek" nekik. Erre jók a jellemtelen cigányok, kivéve azokat a "hülyéket" (és tisztelet nekik), akiknek elvei vannak. Ezek a "hülyék" aztán kiesnek a kosárból és lép a helyükre, ha kell száz butább, képzetlenebb, aljasabb, rosszabb ember, akik mindenre képesek, ha pénzt és hatalmat kaphatnak az átlagemberek felett. Ilyen politika mellett ez a menő. Értse ezt mindenki úgy, ahogy akarja makró- vagy mikro társadalmi szinteken. A helyzet ugyanaz. Tehát a politika (sem a magyar sem a valós politikai entitást elérni akaró cigány) soha nem vett fel engem igazán, mert vagy jobbak voltak nálam mások, vagy aljasabbak. Szerintem inkább aljasabbak.
A civil szféra hasonlóképpen működik. A nagyszereplők mindig ugyanazok, nem cserélődnek egyik oldalon sem, ők osztják a pénzt és a lapokat. Sőt vannak, akik megjátszák a függetlent! Nonszensz! Ebben az országban sem párt, sem civil szervezet nem lehet független csak akkor, ha nem számít, kicsi, nevesincs, nulla.
Véleményem szerint, magyar kultúra is romokban hever. Bepiszkolja az erkölcsi szenny, a közöny és a gyűlölködés. Vannak, persze, hogy vannak a művészetek iránt alázatot érző alkotóink és csodálatos alkotásaink de kiknek, egy igen szűk társadalmi rétegnek, akik lassan maguk is elszegényednek? Bizony, nekik.
Most a tahókultúra a divat. A giccs, amit beterít az erkölcsi szenny és a hatalompolitika.
No! A fentiek miatt, most egyet hátrébb lépek, kevesebbet törődöm idegenekkel, és többet a családdal, az ismerőseimmel.
Ugye lehet egy egy jogos igényem mások felé, hogy ezt a döntésemet tartsák tiszteletben!
Köszönöm mindenki megértését!
Persze, a változtatás jogát fenntartom, de most ez lesz!
A kormány (a kvázi konzervatívak) és ez ellenzék (a kvázi liberálisok) saját céljaikra mind a politikai-, mind pedig a civil szférában is, szinte ugyanazokat alkalmazzák, foglalkoztatják! Nem az érdekli őket, hogy milyen képzettek, milyen életvitelt folytattak, voltak-e büntetve közügyekben, csak az, hogy hány cigányt tudnak bevonni egy-egy programba és mindegy a minőség, a mennyiség a fontos. Ezért van az, hogy a programok megalkotói jóval többet keresnek a dolgon, mint a végrehajtói vagy az érintettek. Ami még különösen nagy szégyen, hogy olyanokat emelnek a tisztességes embereknek fenntartott képzeletbeli piedesztálra, akik egyáltalán nem érdemlik meg a dicséretet. Sokszor játszanak két kulacsra....
Ismerek néhány kivételt, mint például Molnár István Gábort, aki Újpesten csodálatos roma könyvtárat, roma közgyűjteményt hozott létre és művel, de még az ő esetében sem menne a dolog minden nagyszerűsége ellenére, ha a kommunikációja nem épülne a politikai semlegességre, ami ebben a demokráciának csúfolt politikai rendszerben szinte elképzelhetetlen. Kívánok neki sok sikert innen is!
Az úttörők közül én Zsigó Jenőt emelném még ki. Az ő és akkori szervezete kiadói- gyűjtői tevékenyége csodálatraméltó. Ki is tolt velük az állam, kellett a Tavaszmező utcai Roma Parlament helye a Cifra-palotának, mint cigány közösségi központnak. A Roma Parlament Egyesület valahol az Üllöi úton, Horváth Aladár elnökletével teszi a dolgát, amíg teheti, a Ciffra cigány Palota pedig maradt a mesében. Ilyenek a fideszes politikusok, bizony!
Minek a cigánynak intézmény? Na, minek?
Fenntartható fejlődés pedig, nincs. Ha a programnak vége, csak a nagy sivár pénztelenség marad és néhány hülye, aki hisz valamiben. Az érintettek, az elvileg felzárkóztatni kívánt emberek (legyenek azok cigányok vagy magyarok), hamar túllépnek a dolgon. Kaptak valami kicsit, ami időlegesen jól jött és ennyi. Majd jön egy másik megváltó. Mindegy is, hogy kormánypárti civil, vagy ellenzéki civil, csak hozzanak valami...
No, ez a tanult tehetetlenségbe ágyazott közöny!
Ritka az olyan ember, aki nemcsak elvenni, hanem adni is akar! Szerintem többszázezer cigány ember süllyedt bele ebbe tehetetlenségi állapotába. Sokszor azon csodálkozom, hogy havonta néhány százan, hogyhogy nem halnak éhen! Ezzel azt akarom mondani, hogy a cigányok esetében sohasem az a cél, hogy egyenrangú társadalmi partnerek legyenek valaha is, hanem ők csak az újabb- és újabb "megsegítés" tárgyai, amikben pestiesen szólva "pénz van"! No, nem nekik, hanem azoknak, akik "segítenek" nekik. Erre jók a jellemtelen cigányok, kivéve azokat a "hülyéket" (és tisztelet nekik), akiknek elvei vannak. Ezek a "hülyék" aztán kiesnek a kosárból és lép a helyükre, ha kell száz butább, képzetlenebb, aljasabb, rosszabb ember, akik mindenre képesek, ha pénzt és hatalmat kaphatnak az átlagemberek felett. Ilyen politika mellett ez a menő. Értse ezt mindenki úgy, ahogy akarja makró- vagy mikro társadalmi szinteken. A helyzet ugyanaz. Tehát a politika (sem a magyar sem a valós politikai entitást elérni akaró cigány) soha nem vett fel engem igazán, mert vagy jobbak voltak nálam mások, vagy aljasabbak. Szerintem inkább aljasabbak.
A civil szféra hasonlóképpen működik. A nagyszereplők mindig ugyanazok, nem cserélődnek egyik oldalon sem, ők osztják a pénzt és a lapokat. Sőt vannak, akik megjátszák a függetlent! Nonszensz! Ebben az országban sem párt, sem civil szervezet nem lehet független csak akkor, ha nem számít, kicsi, nevesincs, nulla.
Véleményem szerint, magyar kultúra is romokban hever. Bepiszkolja az erkölcsi szenny, a közöny és a gyűlölködés. Vannak, persze, hogy vannak a művészetek iránt alázatot érző alkotóink és csodálatos alkotásaink de kiknek, egy igen szűk társadalmi rétegnek, akik lassan maguk is elszegényednek? Bizony, nekik.
Most a tahókultúra a divat. A giccs, amit beterít az erkölcsi szenny és a hatalompolitika.
No! A fentiek miatt, most egyet hátrébb lépek, kevesebbet törődöm idegenekkel, és többet a családdal, az ismerőseimmel.
Ugye lehet egy egy jogos igényem mások felé, hogy ezt a döntésemet tartsák tiszteletben!
Köszönöm mindenki megértését!
Persze, a változtatás jogát fenntartom, de most ez lesz!
Minden jót kívánok és maradjatok tisztességben, ha azt még ebben az országban egyáltalán lehet!
dr. Horváth Ferenc
2024.03.11.
dr. Horváth Ferenc
2024.03.11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.