kedd, augusztus 18, 2026

20260818 Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 4

Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 4
Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.18


Mottó: A felmutatás politikai támogatás nélküi csak arra jó, hogy sajnáljanak minket.

A cigány médiamunkások

A Roma Sajtóközpont (RSK) 1995 óta van jelen a magyar médiában, és ma is aktívan formálja azt a képet, amit a többségi társadalom a romákról alkot. Harminc év alatt kiépült körülötte egy szűk, de sűrűn összefonódó háló — olyan szervezetek és emberek gyűrűje, akik évek, sőt évtizedek óta ugyanazokban a pozíciókban, ugyanazokkal a nevekkel, egymást erősítve, egymást igazolva tűnnek fel újra és újra. Ez a cikk erről a hálóról szól — és arról is, hogy hol a helye ebben annak, aki e hálón kívül maradt.

A háló

Az RSK ma a RomaPlay YouTube-csatornán keresztül szólal meg a legszélesebb közönséghez. 
A RomaPlay az RSK Egyesület tulajdona, főszerkesztője Kadét Ernő, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 1997 óta dolgozik az RSK-nak. De a háló ennél sokkal szélesebb. Kadét Ernő egyben a Polgár Alapítvány az Esélyekért kommunikációs munkatársa is volt — ugyanannál a szervezetnél, ahol Rácz Béla szakmai vezetőként, Rézműves Szilvia fejlesztési, majd szakmai vezetőként dolgozott. Mindhárman egyúttal az 1 Magyarország Kezdeményezés társalapítói is — Kadét Ernő, Rácz Béla és Rézműves Szilvia hármasa alapította 2019-ben. Ugyanez a Polgár Alapítvány adja a hátteret Kegye Adél emberi jogi ügyvédnek is, aki a Rosa Parks Alapítvány kuratóriumi elnöke, és a Polgár Alapítványnál advocacy-vezetőként tűnik fel a legfrissebb stáblistán.

Ez a hármas-négyes szerepvállalás — ugyanaz az ember egyszerre médiamunkás, civil szervezeti vezető és politikai érdekérvényesítő platform alapítója — nem kivétel, hanem szabály ebben a körben. Aki egyszer bekerül ebbe a néhány tucat főből álló körbe, az egyszerre lesz újságíró, civil aktivista és — valljuk be — politikai szereplő is, anélkül, hogy bárki valaha megválasztotta volna erre a szerepre.

A finanszírozásuk java része magánforrásból, banki CSR-programokból (Erste Bank, “Stronger Roots”) és 1%-os felajánlásokból érkezik — ez tisztességre vall, állami vagy fideszes forrásra nem találtam bizonyítékot egyiküknél sem, sőt az RSK 2016-ban kis híján be is zárt forráshiány miatt. De a pénz tisztasága nem jelenti azt, hogy a szereplők tiszták volnának minden elfogultságtól.

Kadét Ernő és a Dikh TV epizódja

Érdemes megemlíteni, hogy amikor a Dikh TV — az ország első roma tematikus tévécsatornája — 2020 tavaszán Habony Árpád üzleti köréhez köthető befektetők kezébe került, és az alapító Balogh Eleket kiszorították a saját csatornájából, a Telepjáró (amelynek stábjában Kadét Ernő és köre dolgozott) 2021-től egy éven át pontosan ezen a már Fidesz-közeli tulajdonban lévő csatornán futott. Csak 2022-től, tizenegynéhány adás után „száműzték” onnan, és a Partizánhoz, majd 2024-től a saját RomaPlay-hez került a műsor. Aki tehát ma az RSK berkeiben a Fidesz-kritikus roma sajtó zászlóvivőjeként lép fel, annak a közelmúltjában ott volt egy év, amit egy Habony-közeli tulajdonosi kör csatornáján töltött. Ha ez így nem igaz, hát cáfolják és elnézést kérek, de én így tudom.

Rólam soha nem írtak
Én 2016 óta vagyok jelen 4 évig közösségszervezőként, majd mint a Tumenca-Veletek Egyesület programkoordinátora Tiszavasváriban, a bűdi szegregátumban — ezt Abcug.hu, a Civil Kollégium Alapítvány, és a saját publicisztikáim is dokumentálják. Előtte 2009-től mozgalmárkodtam.

Az RSK oldalán önálló címke van „Tiszavasvári” névvel — rendszeresen írnak tehát a városról. Kadét Ernő neve és a Telepjáró is ott van ezek között a címkék között. Mégis: sosem, egyetlen sorban sem szerepeltem az RSK felületein. Nem azért, mert nem tudtak rólam — mindent tudtak. Azért, mert elhallgattak.

A Telepjáró-ügy
2022 februárjában, Szirmai Norbert kezdeményezésére, a saját magam által Újpestre szervezett helyszínen adtam interjút a Telepjáró stábjának. Akkor még  úgy volt, hogy  Norbert lesz az, aki interjút készíti velem, de a végén ő csak videós szerepet kapott, és egy másik riporter kérdezett. 
A húsz percnyi anyagból, amelyben az MCP múltjáról, szerveződéseiről, hibáiról beszéltem részletesen, végül két mondat maradt egy Kállai Ernő uralta, lekezelő hangvételű beszélgetős show bejátszásaként. 

Sosem bírtam Kállai Ernőt. 
Ahogy 2024-ben, a debreciner.hu-n megjelent „Médiaszüret” című írásomban megfogalmaztam:

„Ehhez képest egymondatos (no jó, kétmondatos) bejátszók lettünk Kállai Ernő és Herfort Marietta politikai beszélgetős show-jához, ahol a tudós jópofán besorol embereket értelmesnek és hülyének (civilként), a hölgy pedig elmondja azt, amit az interjú során nagyjából én is, és persze megvilágít még részterepeket az identitáspolitikából, szintén civilként.”

Nem egyedül jártam így: két tanúm van erre, két másik riportalany, akik ugyanígy jártak ugyanazon a forgatáson.  A nevük sem titok. Lakatos Béla és ifjú Bogdán János. 

Amikor levélben szóvá tettem az esetet a Partizán gyártásvezetőjének, azt a választ kaptam, hogy önként nyilatkoztam, nem volt írásos korlátozás a felhasználásra, tehát „egyéb kötelezettségük nem merül fel.” Persze, az eredeti vágatlan felvételt sem kaptam meg soha.  

Tudom a törvények szépen védik a sajtót, amiről az emberek semmit sem tudnak. Persze perelhettem volna, hisz Szirnai Norbi nem egy olyan intejúra hívott, ami bejátszója lett egy nekem unszimpatikus embernek. Valahol megvannak ám azok a messengeres párbeszédek, T..Gulyás Marcis partizán, de persze téged sem tisztellek és van rá, okom.
Azóta interjú csak papíralapon. Megtekintés, hozzájárulás és csak az mehet ki, amit én akarok, amivel egyet is értek. A rongyemberek átvertek egy baráton keresztül, aki érzésem szerint amikor megtudta, hogy mi a cêl, fêlreállt. Inkább videózott csak. Szégyenében.De szégyellheti is magát.

Az EP-jelöltség és a Városháza
2024 tavaszán, az EP-választások előtt az 1 Magyarország Kezdeményezés (Rácz Béla és Rézműves Szilvia nevében) megkereste a pártomat egy roma inklúziós kérdőívvel — de nem engem, hanem a listám más képviselőit, és onnan jutott csak el hozzám, másodkézből. Válaszom akkor egyértelmű volt: nem kívánunk élni a lehetőséggel.

2024 szeptemberében aztán Poscher Áron, akkor a Tisza Párt fővárosi önkormányzati képviselője hívott meg többünket a Városházára, ahol ott volt a „díszes társaság” is. A szemükbe mondtam: azért nem tárgyalt velük a Megoldás Mozgalom, mert én nem akartam.

Mielőtt bárki visítani kezdene, 2024-ben nem volt számottevő cigánypárt.. így keveredtem felkérésre a  Melgoldás Mozgalomhoz. Szabad kezem volt, nem szóltak bele a dolgomba. Respekt nekik érte.

Ez a felkérdezős stílus, amivel az RSK-kör évek óta operál — hogy nem politikusként, a partvonalról szólítanak fel politikusokat számonkérésre, a „roma sajtóra” hivatkozva, miközben maguk is elkötelezettek egy civil-politikai irány mellett, amit mások diktálnak nekik — nekem sosem tetszett, és ma sem tetszik.

Kik ők — röviden

Kadét Ernő — 1997 óta, megszakításokkal, az RSK embere, ma a RomaPlay főszerkesztője és korábban a Polgár Alapítvány kommunikációs munkatársa is volt. Az 1 Magyarország Kezdeményezés egyik társalapítója. A legrégebbi, legjobban behálózott szereplő ebben a körben.

Rácz Béla — REF - n
majd az 1 Magyarország Kezdeményezés társalapítója, a Polgár Alapítvány szakmai vezetője volt. Rendszeresen publikál a Mércén, elszámoltató, választási témájú írásokkal.

Rézműves Szilvia — szociálpolitikus, korábban a CEU-n és az Európa Tanácsnál is dolgozott. 
Ma a Polgár Alapítvány szakmai vezetője, az 1 Magyarország alapító tagja.

Szegedi Dezső — a RomaPlay „Roma Szem” és „Reflex” műsorainak vezetője, korábban az 1 Magyarország köréből érkezett. Ma már Tisza-párti politikusokkal (Gyöngyösi István, Kőszegi Krisztián) is készít interjúkat.

Kovács Dezdemóna — a „Roma Szem” társműsorvezetője, korábban nem volt médiás előélete. Jogi diplomát szerzett, nemzetközi projektekben (LeCAKE, Pro Progressione) vett részt, a Phiren Amenca nemzetközi roma ifjúsági hálózat igazgatósági tagja — ahol Herfort Mariettával, a Telepjáró-ügy másik szereplőjével dolgozik együtt.

Szirmai Norbert — díjnyertes dokumentumfilmes múlttal (Jobb a Fradi!, 2002, Tolerancia-díj) rendelkező, önálló, tehetséges operatőr és riporter — vele az én ügyemben félreállították az eredetileg tervezett szerepéből.

Galyas Gyula — évtizedes roma médiaműhelyekből (Fekete Doboz köre, sosinet.hu) érkező, tapasztalt, szabadúszó operatőr, ma a RomaPlay felvételvezetője.
Kegye Adél — emberi jogi ügyvéd.

A Rosa Parks Alapítvány és a Polgár Alapítvány advocacy-vezetője, aki a gyöngyöspatai szegregációs perben is dolgozott.

A lejáratás
2023-ban a Civil Szemle „Tiszavasvári láthatatlan történetei” című tematikus száma (Balázs Anna–Hain Ferenc) az én 2017-es, Paměť národa oral history-interjúmból idézett — egy olyan részt, amelyben egy egyesület elleni feljelentésemről beszéltem.

A tanulmány elhallgatta, hogy a feljelentés mögött egy bizonyított, bíróság által is megerősített sikkasztási ügx állt: az „Összefogás a Bűdi Romákért” egyesület akkori elnöke és társai kb. 800 000 forintot sikkasztottak el az általam megírt, az elnök által aláírt gyűjtött tűzifa-adományokból. Nekem az egyesületük számlájához hozzáférésem nem volt. Megtagadtam a velük való nunkát. Feljelentettem őket,  az egyesületi vezető beismerte, a többi megúszta.  

A CKA emiatt mondta fel velük a programot, és írta ki egyéni pályázatra — amire Hain Ferenc, a tanulmány egyik szerzője is pályázott, de én nyertem meg. 

Ezután visszamentem egy ellenséges közegbe, létrehoztam a Haladjunk Csoportot, és ma már megbecsülnek — még azok is, akik ellen mentem, bár velük többé nem dolgoztam. A tanulmány mindebből semmit nem írt le, csak a saját szavaimat idézte ki egy önigazoló, etnikai konfliktust kereső szereplő látszatát keltve. Lelkük rajta. Szerintem senki nem emlêkezik már rájuk. Rám pedig, igen.

Zárógondolat
Sok és jó munkát végez az RSK. De elfogultak is. A működésük hasznos, és mégsincs mögöttük tömeg, nincs valós roma mozgalom, nincs politikai szerepe a cigányoknak Magyarországon. A civil projektek pedig önzők, nem oldanak meg valójában semmit, és több munkát adnak a nem cigányoknak, mint cigányoknak. Sebtapaszok egy hatalmas, elfertőzött kelésen, amit az elmúlt időszakok kormányai okoztak — és a Tisza Pártban sem látok ebben az ügyben változást.
Így a cigány médiamunkások felmutatásai sehová sem vezetnek. Valós cigány politikai képviselet nélkül csak úsznak a víz tetején. Ők ehhez értenek. Politikusként pedig soha semmit nem értek, meg se mérettették magukat, mint ahogy a partizános Gulyás Marci sem.

Horváth Ferenc

2026015 Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 3 Alcím: A cigány jogvédők hajnala

Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 3
Alcím: A cigány jogvédők hajnala


Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.15

Mottó: vagy sok pénzt akar keresni vagy a szíve viszi előre de önmagában szinte sohasem létezik. Mi, az? - jogvédő

Most gondolok három emberre és úgy írok róluk.

1.) A koordinátor típus, aki fideszes tanáremberből és városvezetőből lett végül politikai kalandor és "roma szakértő." Előrebocsátom! Roma szakértő vagy romaügyi szakértő az nem ugyanaz de alapvetően öbmagában nem is létezik.
Az ő típusa átalában, képzett. Független akar lenni, de az ebben a mocskos országban cigánynak nem sikerülhet.
A hatalom mellett törleszkedve sokra vitte. Majd a hatalom eldobta, kikezdte, mert nehogy már egy cigány, legyen a polgármester. Aztán harcolt az igazáért, most kallódik... Nem volt egy roma jogvêdő, aki megvédte volna őt.

Ő nem egy Forgács Pisti, akinek NER-es gerince nőtt a jobbikból, ő csak küzdött. Egyedül. Kiakasztották, kiabált, hibázott, kicsináltál.

Beáll ellenzékinek. Jó presztizse van. Összehivja a cigányokat. Azok kitanultak, nem kell nekik Márki-Zay. Készült egy kép a talákozóról. Setét Jenő még élt. Hányingerem volt tőle hogy kik, kikel álltak ott szóba.

A 2022-es év: Kampány. A barátunk roma szakértő. Bukik nagyon és nagyot. Nem olyan jó szakértő. A Duranda az Duranda, a mocsok és bűn, az mocsok és bűn. Nem az ő világa. Az enyém se. Senkié se. Sajnáltatni az erkölcstelen mocskot, felesleges volt.

A Fidesz mélyre elássa. Jó tanár. Nem kell sehova.
Jön a TISZA. 
A roma szakértő, segít, koordinál. Egyszer, Poscher Áronnál tárgyaltunk. Ő hívott meg oda. Én, beolvastam a kis pénzes középen lévőnek, aki nem tudta, hogy hogy kell levezetni egy megbeszélést, de azt se, hogy a cigányokhoz hülye, ne foglalkozzon velük. Ma országgyűlési kêpviselő a szentem, már nem fővárosi a pali. 
A pénzhez ért. Mások a seggét nyalták. 
A roma szakértő jót akart, de ahol nincs koncepció, csak szavazó kell, ott ne keress koncepciót.

Az eredmény: a győzelem után dobják, mint a csikket. A rom szakértőt. Fertelem, szegénynek kikkel kellett szóba állnia. Ahol már Lakatos Guszti is valaki, meg még nêhány régi köpönyegforgató bútordarab, és ahol Bódis Kriszta meg vagy király vagy királynő... Roma kerekasztal... brrrr... kiráz a hideg. Ott már régen rossz a cigányoknak...

Minden marad a régiben: nagy művészek meg "adjál, adjàl, mert én hátrányos helyzetű vagyok!" Aztán utánad köp... Ez, nem jogvédelem, ez semmi. És az a sok köpönyegforgató senki nagy jogvédő politikus cigány....

Mit vártál, Béla?
Most arra sertepeltél, ahol Forgács Pisti segítette a Jobbikot valaha, és én is megfordultam ott. (Ma is visszatérhetek, ha kedvem úgy tartja. Engem nem tört meg senki. Én törtem meg cigányt is, magyart is, rendszert is.)

Nemrégiben a koordinátor típus tárgyalt a volt könyvelőmmel, aki polgármester lett és a helyi CiKöSz-ös RNÖ vezetővel, akit megtagadam, mert az már nekem tényleg sokk volt, hogy a Fidesz Sztojka Attilát megbízva és felturbózva pénzzel létrehozott egy nagy cigánykumpániát, csinált nekik egy EP képviselőt és leváltotta az értelmes cigány embereket az RNÖ-k éléről, akit pedig én tiszteltem maradt benne a mocsokban, agyatlanokkal, aljas gazemberekkel látszólag védve, amúgy kihasználva a cigányokat.

Sok szerencsét Béla!
Márki -Zaytól eljutni ide... szégyen.
Szólj, ha lesz egy szegregált iskola Tiszavasváriban, véletlenül. Mond, hogy legyek én az igazgató, és te akinek a kisujjadban van a dolog a helyettesem és megváltjuk a világot!

Azért csak a helyettesem, mert én nem úgy védem a jogot, ahogy ti. Én kikövetelem, kitaposom és tudok bánni a felnőttekkel. Mert nem elég csak a gyerekekkel bánni, előbb a szülőket kell megnevelni és én ahhoz értek jobban ......és akit utálok, azzal nem is dolgozok együtt semmenyi pênzért. Márki Zay-tól eljutni Sztojka egyik emberêig... Hm... Szégyen. Szégyen, Bêlám. De megértem. Sajnos meg. :( 

Tehát, ő a koordinátor-típus. Sajnos önállótlan, mert nincs se cigánypárt se független cigány jogvédő iroda csak valami kicsi klón.. Politika nélkül "eladni magát" jól nem tudja ez a típus.

2.) Külföld - projekt, külföld- képzés. Soros, liberális, demokrata meg amit csak akarsz. Aztán beintenek. Vége van. Végleg. Túlképzett vagy...majd valaki másik senkit felkarolnak, te már nem vagy az... típus, aki hazatér és hazát keres, nomeg megélhetést de másoz nem ért.

Nem állítom, hogy buta emberekről van szó. Sőt. Azonban az arroganciájuk, a felkérdezéseik a politikai erőktől, ahogy el akarják adni magukat, az visszataszító. 

Azon a bizonyos "Poscher Áronos "megbeszélésen" az egymagyarországos jogvédős -médiás szakpolitikákkal operáló összefonódó bagázst személyes érintettség miatt jól ki is osztottam egy régi ügy miatt. Se köpni, se nyelni nem tudtak. Az egyikük vizet kért.

Persze, majd a Polgár Alapítványos lét után valamilyen szinten kellenek a politikának, talán egészen addig, amíg az rá nem jön, hogy a követettségük rosszabb mint a nyolcosztályos köpönyegforgató sunyin a fideszt támogató de a válssztások idején bárkinek és bárnit megígérő gerinctelen cigányok. 

Sokan vannak, transzparensek, lehet őket láttatni de valós erős kapcsolatuk, nincs a cigányokhoz. Hogy is lenne. Pénzük nekik sincs. Szerepeket osztanak le egymás között, pályázgatnak, ahová csak lehet de a jogvédelem az nem az, amit ők csinálnak. 
A felmutatás, a követelődzés nem egyenlő az ügy megoldásával. Melyik ügyet vitték el a bíróság ajtajáig, mekyik ügyben győztek, tessék mondani! Sanyarú sorsuk van mostanában, ez tény. Uborkaszezon van. De majd az eddig a fideszt kiszolgáló Bódis Kriszta, majd az, majd most annak kellenek a szskpolitikát, ott van most a pênz..
Jogvédelem.. pfff.

3.) A "csöves" terepmunkás jogvédő típusa, akit mindenki csak kihasznál, ő ezt tudja, de teszi a dolgát és bíznak benne a cigányok.
Én, egyet ismerek. Most akarja felszámoltatni az egyesületét, mert a sok nagyon szakpolitikás cigány nem segít, meg mások se nagyon. Ha mêgis, még abból is NAV-os ügy lett.
Bizonyára csak néhány olyan Don Quijote van, mint Glonczi László. 
Nem annyira íráskêpes, mint amennyire jó tárgyaló. A kőművesből lett jogvédő igen jó szakemberektől tanult, akik amikor már nem volt benne pénz, nem dőlt a projekt, háttérbe vonultak, bezárták a boltot.

Az utolsó tíz évre visszatekintve én azt látom, hogy jó anyagiakkal bíró, jó jogászok, jó projektek mentén, jó ügyekért az oktatás területên kihasználták azt, aki jó terepmunkával feltérképezte a gondokat, megfogalmazta a problémát, kikínozta közérdekű adatkérésekkel a tényeket, adatokat és ingyen odaadta azokat másoknak, akik jó pénzt kerestek vele, míg ő gombokat vagy utazási költséget talán...

Most mindenki elfordul tőle, mert vizsgálja őt a NAV és nehogy ők is sorra kerüljenek. Nem ezt érdemli a TASZ és Raul Wallenberg-díjas autodidakta szabadságharcos és gyermekvédő, oktatási szakértő, akit a tapasztalás nevelt azzá, ami: jogvédőnek.

Negyedikként kiemelném a volt politikus, Horváth Aladár aktuális tevékenyégét a Roma Parlament Egyesület vezetőjênek a szerepében, pontbesorolás nélkül.

A patinás múlttal rendelkező egyesület vezetőjének még annyit ér a szava, hogy a legjobbak mentek hozzá önként brainstormingozni és lett egy hatalmas anyag a cigányokról. Azonban ő is óellenzéki.
Talán majd a Bódis Kriszta, majd az segít! Várkonyi Tibi meg majd ellenáll.

Nem vagyunk államalkotó tényezők.
Ezt, lássuk be. Bár tisztelem ezeket a jogvédőket, tömeg nélkül, politikai tánogatottság nélkül tehetnek bármit, semmit nem fog érni. Ahhoz több kell. Egy Glonczi Laci kéne minden jogvédő mellé, akkor talán lenne valami.. eredménye is egyes ügyeknek.

Ugye nem baj, hogy a szolgaklón RNÖ-k jogvédö világáról nem mondok semmit. Talán majd máskor. Mondjuk a választások idején...

Na, üdv nektek feleim...

péntek, augusztus 14, 2026

20260814 Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 2

Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 2
Alcím: A cigány politikáról, ami nincs.


Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.14.

Mottó: Felkérdezni, relativizálni és szolgálni egyszerre nem lehet. Köpönyeget forgatni pedig szinte kötelező a cigánynak, mert az a jó cigány!

Most, a rendszerváltás után, hova tartozik a cigányügy? 
Eddig is tudtuk: a Belügyminisztériuhoz. Most is.

Mi az, hogy politika?

A politika 3 legfontosabb szintje

A hatalom megszerzése: A pártok, politikusok és csoportok versengése azért, hogy ők irányíthassák a közösséget (választások, kampányok).

A döntéshozatal: Amikor a megválasztott vezetők törvényeket hoznak, adókat vetnek ki, és eldöntik, mire költsék a közös pénzt. 

A mindennapi életünk: A politika nem csak a parlamentben létezik. Amikor eldöntik, mennyi legyen a minimálbér, hány évesen mehessünk nyugdíjba, vagy milyen jogai legyenek egy állampolgárnak, az mind politika.

Na, kérem szépen! Ebben a folyamatban van-e cigánypolitikus?
Cigány származású van de cigánypolitikus, az nincs. Egy se!

Az nem politika, hogy Magyarország legnépesebb kisebbségét egy primitív önkormányzati ketrecbe szorította be a többség? Hát, dehogynem! Egy aljas, gyáva, félelmet érző elnyomó politika.
Hozzáteszem a másik 12 kisebbségnek értelme sem lenne identitás alapon politizálni de nekik ez nem jelent gondot. Ők fehérek és magyarok. 

Nekik két politikai játékuk is van: 
- a magyar politika 
- és a kisebbségi önkormányzatiság, ami NEM politika, hanem valamiféle kulturális autonómia és hagyományőrzés, az anyaországgal a háttérben.

Mi nagyon sokan barnák vagyunk és cigányok. Mi, látszunk a magyarok között magyarként is!

A zsidók, akik nem neveztek be ebbe a kisebbségi mizériába szintén fehérek. Nekik sem gond vegyülni, nomeg erős védelem alatt is állnak. Ha kell nekik Magyarország, akkor akár meg is veszik, mondják egyesek. Én, sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudom ezt. Nem is az én dolgom.

Szóval számomra a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának az elnöke, nem politikus. 
A jelenlegi, számomra bűnöző cigány nemzetiségi szószóló, szintén nem az.  Mindkettőt szolgaklón "engedménynek" tartom. 
Olyan kis furcsa ellentmodásnak, akik kultúrkodhatnak, intézményeket üzmeltethetnek állami forrásból, állami pénzen, anyaország nélkül.

Még olyan nemzetiségi listát is állíthatnak magukból, ellenzéki lista nélkül, az országgyűlési választáson, ahol, ha minden cigánynak regisztrál és regisztrált választópolgárként (kb. 350-400 ezer ember) rájuk szavazna; 
Egy garantált kedvezményes mandátumot kapna, plusz a kvóta feletti maradék szavazataival a d'Hondt-elosztásban további rendes listás mandátumokat is szerezhetne — így elméletileg összesen akár a frakcióalakításhoz szükséges 5 fős létszámot is elérhetné.
De ilyen soha nem lesz.

Ha egy saját jogon induló cigánypártra minden cigány ember leadná a szavazatát és nem dőlne be a regisztrációnak, azaz a nemzetiségi cigány listának, akkor a párt kb. 350–400 ezer szavazattal (a teljes listás szavazatok kb. 6-7%-a) simán átlépné az 5%-os bejutási küszöböt, és d'Hondt módszer szerint számolva kb. 5-7 listás mandátumot szerezhetne — ami elég lenne egy önálló, 5 fős frakció megalakításához. 

A Mi hazánkos bárány bőrbe bújt farkasok fejüket vernék a falba, én pedig verbálisan őket a földbe a Tisztelt Házban!
Ehhez a politikai játszmához kb. 280-290 ezer ember elég lenne. Fehérek is szavazhatnának egy ilyen Cigány pártra, nem csak cigányok.

Milyen szép is lenne a magyar pártok részéről, ha a szolidaritás jegyében egy- egy párt, megyénként egy-egy válaszókörzetben a cigány pártra való szavazásra ösztönözné a szimpatizánsait!

Ebben a társadalomban, ebben a cigány sokszínűségben, ez sem lesz soha, hacsak a cigányok ki nem egyeznek, de erre olyan kevés az esély, mint arra, hogy holnap elutazom nyaralni Svédországba.

20260809 Egy kis Horváth Feris kirohanás megint!

Egy kis Horváth Feris kirohanás megint!


Tisztelt Belügyminiszter Úr!

Akik valaha fiatalon otthagyták a "céget", mert olyan embertelenül bántak velük, azok nagyon nem vágynak vissza egy parancsuralmi rendszerbe, újra.

Példa 1: az akkor végzett rendőri állomány kivezényeltje a határkerítéshez hónapokra. Nem ezt ígérték nekik. ;)
Az alatt az 5-10 év alatt találtak más egzisztenciát. 

Példa 2: Tudom, hogy egy fiatal kolléga a sok felesleges vegzálás miatt és mert vagy 300 km-re volt a szolgálati helye az újszülött gyermekétől de nem helyezték át közelebbre, leszerelt. Villanyszerelő lett és háromszor annyi a fizetése, mint egy járőrnek. Hát nem tudom, nagyon szeretett volna rendőr lenni...

Ismerek még egy párat, akik 10-11 évvel ezelőtt hittek a szavamnak, és nem bennem csalódtak csak a rendőrségben, a reájuk vonatkozó jogszabályokban, és a közvetlen parancsnokaik emberségében!!!

Persze... lehet, hogy működik a hivatástudat és még mondjuk nem ütik meg a 35-ik életévüket (merthogy régen volt ám korhatár- szabály is) és lesznek, akik visszatérnek egy kicsit megkopott tudással egy rendőrellenes jogi világba, közmunkásrendőrnek de kicsi a valószínűsége. 

Inkábbcsak a hatalommániásokat kapja majd miniszter úr, akiket aztán lehet fenyítgetni. ;)

Velem, aki kvázi utolsóként ment szolgálati nyugdíjba komoly hivatástudattal a közelgő mocskos Orbán rendszer miatt, mit kezdene?

Mert hülye azért nem vagyok! 
Fel tudom mérni az egészségi állapotomat. 
Nem akarok múmia lenni meg kolonc 60 évesen, és persze egy igazi hivatástudattal rendelkező volt büszke rendőr nem megy vissza verébnek oda, ahol sas volt.

 ...és ha meg is tenné, hogy utálnák őt a többiek, hogy 18 évnyi megkopott tudással - bár ez rám oly nagyon nem jellemző de ocsmány megint csak a vonatkozó jog -, mit kezdene velem drága miniszter úr, amikor én megfogadtam 2008-ban, hogy nekem ember csak akkor parancsol, ha hagyom és bizony, ha nem tetszik valami én azt már szó nélkül soha nem hagyom.
Szerintem egy hónapon belül kirúgna. Hát, nem!

Belügyminiszter úr!

Tisztelve a közjogi szerepvállalását, ugyan keressen már egy értelmes tanácsadót, akit nem a pénz meg a becsvágy hajt, hogy halljon már igaz szót is!

Engem meg szabadítson meg az SZJA-tól és adja vissza az eredeti státusomat, mert kb. ezt ígérték a drága szép politikai programjuk 94-ik oldalán!

Na erőt, egészséget, miniszter úr! 

Üdvözlettel: dr. Horváth Ferenc nyá. r. őrnagy

Utóirat: mondok magának egy varázsszót. 2010-ben az LMP programjában némi segítséget nyújtottam a közösségi rendőri szerep megfogalmazásában. Nem ártana megismeri ezeket a gondolatokat, Önnek sem!

20260811 Ha majd a magyar emberek


Ha majd a magyar emberek kivetkőzik ezt az állandó gyűlölködést magukból és őszintén szembesülnek a történelem során oly sokszor elkövetett jellemtelen hibáikkal és tanulnak is belőlük, akkor talán a demokráciát is meg fogják érteni; hogy az nem önzőség, ha nem akarják irtani egymást az emberek!

Addig mindig lesznek közöttük nácik és az oldalági rokonaik, azaz nyilasok.

No mármost!
Akinek ez nem inge, az nem veszi magára. Akinek pedig pont az, akár már most is indulhat Dél-Amerikába vagy Ulambatorba (bánom is én, hogy hova csak innen el), mert bár Európában él és attól, hogy véletlenül fehér, még mindig csak egy félázsiai Batu kán utód rossz helyen és rossz időben.

Üdv nektek magyar honfitársaim!
Reménykedem benne, hogy igen sokan mára már európaiak vagytok, mint én! ;) Nekem sikerült. Nektek is fog!

Na, helló!
Ugye tudjátok mire volt ez válasz ma?! Akkor jó' van! Ennyit, megérdemeltetek.

20260812 Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 1.

Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 1.

Horváth Ferenc írása 2.0
H.F

Mottó: 600–800 év múlva sem vagyunk államalkotó tényezők a magyar hazánkban.

Felvezető

Súlyos lett ez a mottó, nagyon súlyos.

Röviden és velősen: a cigányok, bár egytizedét adják Magyarország lakosságának, politikai szempontból nem számítanak, ebből következőleg gazdasági szempontból sem. Közösségeik elvékonyultak, heterogén összetételük pedig csak a megosztottságot, és nem a közös sorstudatot vagy az egységes kiállást szolgálja.

Talán a szocialista idők durva asszimilációs időszakának is köszönhető ez, amikor a kvázi modernizációs folyamatok felülírták az akkori közösségi és egyéni szintű hagyományos és zárt életmódot. Kellett a képzetlen munkaerő az üzemekbe, a gyárakba. A hagyományos munkákat megölte a tömeggyártás.

Már itt látszott, hogy a magukat felsőbbrendűnek tartó többség nagy részének a szeme tűhegynyire szűkült, ha a jobb képességű cigány emberek versenyt nyertek ellenük bárhol is az élet számos területén.

Azóta sem fogadott be minket a többséget alkotó, sokszor félázsiai módon viselkedő, gátlástalan, erkölcstelen és zömében könnyen irányítható, magyarnak mondott közeg.

Az Orbán-rezsim csak kedvezett ezeknek a sokszor buta embereknek, akik tehetősebb létükre, összekacsintva szedegették a nekik törvény által „adott” közpénzmorzsákat, ingyen jutalomfalatokat, és csak nőtt-nőtt a vagyonuk.

Nem kellett hozzá más, mint a cigánynak titulált Orbán Viktorra szavazni, kimutatni, hogy mennyire szeretik az országos közpénztolvajokat, megoldani okosba, ami nekik kell, törleszkedni a korrupt, velejükig romlott országgyűlési képviselőkhöz, a helyi választott vezetőkhöz, és időnként békemenetezni egy kicsit.

A cigánytelepekig legyűrűzött a szar.

Az aljasság megtette a hatását. Nőttek a kiskirályok a magyar ugaron meg mindenütt, mint a gaz. Ők ma is velünk vannak, ma is a rabszolgatartóink. Csak ugye kutya kutyát nem eszik, hát ők sem igazán egymást.
Most kevesebbet lopnak, és nagyon csendben vannak. Figyelnek, helyezkednek, és lassan elfogadják, hogy a „mi Viktor cigányunknak” befellegzett.

Sebaj, innentől kezdve Peti-fanok. Csak a TISZA, meg éljen Magyar Péter és a fiatalok, mert az is „ad” nekik mindent, még ha nem is rá szavaztak. Nekik is jár az ingyenpénz, az állami is, meg annak a jövedelme, amit eddig a Fidesz alatt összeharácsoltak maguknak.

Tulajdonképpen megvolt ’45-től a második földosztás. Most van kétezer zöldbárónk. Szerintem ők maradnak is, ha nem voltak benne valami politukusok által gründolt közpénzlopásban...

Nincs már egy talpalatnyi szabad föld sem, csak szegények meg gazdagok.

Hol vannak a cigányok? Sehol.

Néhány aljas bűnöző banda uralta eddig őket. Ha van Isten, őket is elszámoltatja a nagy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, mint a fehérgalléros bűnözők cigány végrehajtóit, sajátjaikat sem kímélő, koszos kutyáit.

Alig van igazán kiugróan gazdag cigány. Az is „okoságból”, de ebből tisztán látszik, hogy nincs nálunk az a közvagyon sem, aminek az államkasszában lenne a helye...

No mármost, egy ilyen erkölcstelen és megosztó társadalmi közegben:
- milyen a cigánypolitika,
- milyen a cigány jogvédelem, és
- mi a francot művelnek ugyanazok az arcok két évtizede cigány médiumként?

No, majd folytatjuk, feleim!
Ne csak a magyar színjátszó politikai körökre cuppanjatok rá annyira, mert megint behülyültök tőle, miközben ti nem tartotok sehol.

kedd, augusztus 11, 2026

2026.08.07. A TISZA Párt vezetőinek!

A TISZA Párt vezetőinek!

Horváth Ferenc írása
2026.08.07.

Látom, hogy nehezen töltik fel az új vezetői beosztásokat! Gondolom az ófideszes vezetőjük még ma sem tűr meg óellenzékit maga körül. Ez, nem helyes.
A másod -harmad- negyedélvonalbeli fideszesek kiszolgálói voltak az elsőélvonalbeli országrablónak.

Ideje van a politikai amnesztiának!

Ez a kérdőív alkalmas arra, hogy őszinteségre sarkalljon, a jelentkező személyi - és munkaügyi múltját feltárja és a jelen helyzetben sok olyan pontja is van, amit muszáj megkérdezni azért, hogy a vezető felelősségteljes döntést tudjon hozni. Én minden választott vagy választható képviselőre/ képviselőjelöltre is alkalmaznám, ha lehetne! ;)

Legutóbb az egészségügyi minisztérium koppant nagyot!

No, tessék! 
Egy kis segítség!
A döntéshozó vezető is töltse ki a sajátját és a vezetőjênek terjessze fel TÜK-ös anyagként, letétbe. Mert aki dönt, az legyen legalább annyira fedhetetlen, mint akit fel akar venni.
Ha a múltjában neki is van sötét folt tájékoztassa erről a vezetőjét! Ez, így lenne helyes!

JELENTKEZÉSI ADATLAP ÉS KÉRDŐÍV
önéletrajz melléklete felvételi / kiválasztási eljáráshoz

I. Személyes és elérhetőségi adatok
1. Név:
2. Születési hely, idő:
3. Anyja neve:
4. Lakcím / levelezési cím (ha eltér):
5. Telefonszám, e-mail cím:
6. Legmagasabb iskolai végzettség, szak, intézmény:
 
II. Szakmai háttér
7. Jelenlegi / utolsó munkahely, beosztás:
8. Munkaviszony típusa (határozott/határozatlan, teljes/részmunkaidő):
9. Szakmai tapasztalat évekre lebontva a releváns területen:
10. Nyelvismeret (nyelv, szint, vizsga megnevezésével):
11. Speciális képesítések, jogosítványok (pl. B kategória, tűz- és munkavédelmi végzettség):
 
III. A pozícióra vonatkozó kérdések
12. Miért jelentkezik erre a pozícióra?
13. Mikortól tudná megkezdeni a munkát?
14. Elvárt bérezés (bruttó, Ft/hó):
15. Rendelkezik-e összeférhetetlenséget okozó egyéb jogviszonnyal?
16. Vállal-e próbaidőt, és ha igen, milyen feltételekkel?
 

IV. Nyilatkozatok
Büntetőjogi és eljárási háttér
17. Büntetlen előéletű-e? (szükség esetén 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány csatolása)
☐ Igen     ☐ Nem     
18. Indult-e valaha büntetőeljárás Ön ellen? Ha igen: mikor, milyen bűncselekmény gyanúja miatt, és hogyan zárult az eljárás (felmentés, megszüntetés, elévülés, jogerős ítélet stb.)?
19. Áll-e jelenleg büntetőeljárás hatálya alatt (gyanúsítottként vagy vádlottként)? Ha igen, milyen ügyben?
20. Áll-e foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás vagy egyéb büntetőjogi mellékbüntetés hatálya alatt?

V. Állami támogatások és állami feladatvállalás

21. Részesült-e az elmúlt 5 évben állami támogatásban? Ha igen, kérjük sorolja fel: a támogatás típusát (pl. pályázati forrás, vissza nem térítendő támogatás, hitel-kamattámogatás, családtámogatási ellátás, vállalkozói támogatás stb.), a folyósító szervet és az összeget / időpontot.
22. Vállalt-e az elmúlt 10 évben kormányhivatali tisztséget vagy egyéb állami / közfeladatot (pl. önkormányzati, minisztériumi, közintézményi megbízatás, tanácsadói szerep, felügyelőbizottsági tagság)? Ha igen, kérjük sorolja fel ezeket pozíció és időtartam szerint.
 
VI. Korrupciós érintettség

23. Érintett volt-e valaha korrupciós ügyben (gyanúsítottként, vádlottként, tanúként vagy bejelentőként)? Ha igen, kérjük röviden ismertesse a körülményeket és az ügy kimenetelét.
 
 
VII. Adatkezelési hozzájárulás

☐ Igen     ☐ Nem     
Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez a jelen kiválasztási eljárás céljából (GDPR-nyilatkozat).

☐ Igen     ☐ Nem     
Hozzájárulok, hogy adataimat a jelen eljáráson túl is megőrizzék jövőbeli állásajánlatok céljából.

VIII. Egyéb

24. Van-e olyan egészségügyi vagy egyéb körülmény, amely befolyásolja a munkavégzés3t, és amelyről tájékoztatni kívánja a munkáltatót?
 
 
25. Referenciák (név, elérhetőség, kapcsolat jellege):
 
 

IX. Fedhetetlenségi nyilatkozat

Alulírott jelentkező kijelentem, hogy az alábbi nyilatkozatokat a valóságnak megfelelően teszem meg.

Büntetőjogi vonatkozások

26. Büntetlen előéletű-e, és csatolja / vállalja-e 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtását?
 
27. Áll-e jelenleg büntetőeljárás hatálya alatt (gyanúsítottként vagy vádlottként), és ha igen, milyen ügyben?
 
28.  Volt-e korábban jogerősen elítélve? Ha a törvény szerinti mentesítés már bekövetkezett, kéri-e, hogy erről önként nyilatkozzon?
 
29. Áll-e foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás vagy egyéb büntetőjogi mellékbüntetés hatálya alatt?
 
Fegyelmi és munkajogi múlt
30. Állt-e valaha fegyelmi eljárás alatt korábbi munkahelyén / közszolgálati jogviszonyában? Mi lett az eredménye?
 
 
31. Szüntették-e meg vele szemben munkaviszonyát / köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal, bizalomvesztés vagy hasonló ok miatt?
 
X. Vagyoni és összeférhetetlenségi vonatkozások

32. Áll-e vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség hatálya alatt jelenleg vagy korábban? Eleget tett-e ennek?
 
33. Van-e olyan gazdasági érdekeltsége (tulajdonrész, tisztség gazdasági társaságban), amely összeférhetetlen lehet a betöltendő pozícióval?
 
 
34. Van-e köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozás)? Ha igen, milyen ütemben rendezi?
 
XII. Korrupció és integritás

35. Kért vagy fogadott-e el valaha jogtalan előnyt hivatali / munkaköri tevékenységével összefüggésben?
 
36. Szerepel-e a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti kizáró okok hatálya alatt (közbeszerzéssel érintett pozíció esetén)?
 
37. Van-e tudomása olyan, folyamatban lévő vizsgálatról (rendőrségi, ügyészségi, NAV, ÁSZ, KEHI), amely Önre vagy korábbi munkáltatójára / tevékenységére vonatkozik, és amelyben érintett?
 
 
XIII. Hitelesség biztosítéka

Kijelentem, hogy a fenti nyilatkozatokban foglaltak a valóságnak megfelelnek, és tudomásul veszem, hogy valótlan nyilatkozat esetén ez a jogviszony megszüntetését, illetve büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet.
Kötelezettséget vállalok arra, hogy a nyilatkozatban foglaltak megváltozását haladéktalanul jelzem a munkáltató felé.

Dátum Aláírás

kedd, augusztus 04, 2026

20260804 Patetikus szólamok

Patetikus szólamok, igazságtartalommal...

Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.04.


Mottó: Ha valmiért aggódsz, szólsz valakinek vagy mindenkinek...

Bizonyos egy laikus számára is talán, hogy ha legalább egy reaktor még termel áramot, a többit sokkal könnyebb lesz újraindítani.
Talán szerencsénk lesz mindannyiunknak, mert ne feledjük: semmit nem a kormány fizet vagy egy párt, hanem a magyar nép.

Azt se feledjük, hogy Orbán Viktor és bandája nem azzal törődött, hogy mi lesz a közműveink, az energetikai szempontból stratégiai jelentőségű objektumaink hosszú távú sorsa, csak a harácsolással.

Így az új kormánynak igen sok befoltozni való közpénzkiadása lesz, amit sunyi és aljas emberek fognak kritizálni. Azok, akik eddig jól éltek Orbán káoszában, közpénzből, érdemtelenül gazdagodva.

Amit azonban őszinte szívvel vallok!

Ez a kormány nagyon komoly szellemi segítséggel jutott el idáig. A mai napig nem tudjuk, kik képesek befolyásolni őket. Milliónyi népmanipulációs taktikával jutottak el idáig, feszült figyelemmel a súlyosan mentálisan beteg, erkölcsében züllött népállapotra. 

Azt hallottuk, amit hallani akartunk. Sokszor nem tetszett, de úgy voltunk vele, hogy a cél szentesíti az eszközt.
Nincs ezen mit tagadni. 
Sőt, engem megróni a saját igazságomnak hitt valóságában felesleges megbolygatni, mert ti most aztán mindent is szerettek a TISZA Pártban. Annak az egy-másfél milliónak, akik eddig Orbánt „szerették”, még csak erkölcsi alapja sincs ehhez.

A jegyzeteimben, majd a blogjaimban végigkövethető az a vívódás, ami sokatokban is lezajlott.

Azt is tudjátok, hogy az elmebeteg Orbán, akit négy cikluson keresztül ti, a többség választottatok meg elsöprő fölénnyel, alig várja, hogy romba dőljön az országunk külső (geopolitikai) vagy belső gazdasági okok miatt.
És hiába húzzátok azt a buta szátokat sokan, ennek is van realitása.

Magyar Péter egyelőre képtelen a nemzet egységének megteremtésére. 
Sem a habitusa, sem a jelenlegi politikai helyzet most nem alkalmas erre.
Kliséi Orbánt idézik. Mindig mindent csak ő tud, mindenki neki felel. Nem politikushajlam, inkább diktátortípusú vezető, még ha jó is a cél. Lehet itt is visongatni, de felesleges. Ez egy tapasztalt ember számára evidencia abból, amit 2024. 03. 15-e óta látott.

Két satu létezik számára:

1.)
Sok-sok milliárdos ellenség, akik elszámoltatását türelmetlenül várja a nép. Ezt jelzi az állandó manipulációs arrogancia nála a mocskos fideszes és KDNP-s, ma sem nyugvó aljas emberekkel szemben, akik hirtelen nagyobb demokraták, mint Churchill volt.
Hibára kell késztetnie őket, de úgy, hogy közben működőképes maradjon az ország.
Ebben hibát hibára halmoz.

Neki kell játszania a mindent is egy kézben tartó hőst, aki a buta népet állandó jelleggel készültségben tartja, miközben akadoznak a dolgok, mert olyan üres az államkassza, mint egy üres PET-palack... És bizony az első fázisban ők is, kb. 27-en ígértek fűt-fát, virágot, lágy kenyeret. Egy valamire való közgazdász tudja, hogy ez mivel jár egy kifosztott országban. Ők ezt bevállalták a győzelem fejében.

2.) 
És NEM nyit a TISZA Párt!

Elfuserált, belterjes gazdálkodást folytat a humánerőforrás terén. Másod- és harmadélvonalbeli volt fideszesekkel vagy azok szimpatizánsaival cseréli le a főfideszeseket olyanokkal, akik a főfideszeseket kiszolgálták.
Görcsösen ragaszkodik például Bódis Krisztához, akihez csak a megalkuvó cigányok akarnak csapódni érdekből, az értelmesebbek nem, mert annyi vakfolt van a fideszes éra alatti kifogásolható munkájában. De nem számít. Hát, kik azok a cigányok! Senkik. Nem is államalkotó tényezők, még egy valamire való saját pártjuk sincs. - gondolhatják sokan. Majd foglakozik velük valaki "okosba", mint eddig és sok nem cigánynak lesz majd igen jó munkahelye. Mint eddig.

A valaha volt ófideszes viszolyog a valaha a Fidesz ellen dolgozó óellenzéktől (akiket a buta nép kiröhögött állandóan, és valóban képtelenek voltak külön-külön az erkölcstelen, profán paraszt tolvaj banda leváltására).

De még azoktól a tudósoktól is viszolyog egy ófideszes vezér, akik nyíltan a szemébe vágnák, hogy ez a stílus, ezek a megoldások igen gyengék. Akik megmondhatnák neki, hogy ha forradalom volt az elmúlt két év, akkor hogyan kell azt véghez is vinni.

Ez gond. Komoly gond. Nem lesz mindig kétpárti a rendszer, plusz néhány náci hajlamú egyeddel.
Nem mindig akar majd a baloldali nem olyan nagyon elvakult keresztény és nem is túl konzervatív ember pusztán csak kényszerből egy TISZA Pártra szavazni. Mondjuk ezt ki őszintén.

Mi következhet ebből a gondolatból? Fasizmus vagy valamiféle egalitáson alapuló többpártrendszer és ami 2008-tól szerintem javasolt lenne: egy félprezidenciális kormányzati forma.

A kormányzásra a TISZA agytrösztje NEM készült fel, csak a győzelemre.
Ezzel nem azt mondom, hogy nem robotolnak, mint a gép, de amit erőltetni kell, az régen rossz. Nincs egy New Deal-es irányvonal. Egy-egy témafelelős nem igazán önálló, tele van a sztori április 12-e óta ad hoc terelésekkel, és még ez a víz- és energiaválság is bejött...

Magyar Péter a habitusából fakadóan egyre dühösebb lesz. Nincs olyan, hogy egy ember képes egy darab országot elirányítani és ezerfelé figyelni egyszerre. Nincs. Én úgy gondolom, hogy a vele dolgozók is egyre frusztráltabbak az állandó abajgatásától és a „mindent is jobban tudok” szarkazmusától, lekezelő modorától. Lehet, hogy nem így van, de én így gondolom. 

Tehát – ha már tele van szervezőkkel a TISZA, és mégis képtelenek egy új strukturális felépítmény létrehozására, mert csak egymás között cserélgetik a szerepeket –, hamar legyen képes egy komoly tanácsadói testület létrehozására a politikai amnesztia tükrében, mert az óellenzékben sem csak hülyék ültek!

És bizony most már nem szociológus, politológus, pszichológus és pszichiáter kell a nép manipulálásához, hanem a kormányzáshoz olyan komoly tudással rendelkező emberek, akik tényleg felelősek egy-egy kormányzati területért, igen jól ismerik egy-egy kormányzandó intézmény működési területét az összes hibájával együtt, és képesek külön-külön elképzelni, strukturálni, újragondolni a működést az alkotmányozástól a kormányzati struktúrákon keresztül az intézményi rendszerekig bezárólag.

Hogy miért írom ezeket?
Hogy bár annak látszom, miért nem vagyok türelmetlen mégsem? 

Azért, mert látom a káoszt. Látom, hogy satuba van fogva a kormány, amelynek én is bizalmat szavaztam. Látom, hogy nem mer diktátor sem lenni, sem demokrata, és rettenetes lehet az egykézi irányítás miatt a belső feszültség. A színház engem nem hat meg. Inkább van káosz, mint nincs.
Ez a véleményem. 

Kellenek a tudósok, a hozzáértők, és mindegy legyen már, hogy honnan jöttek, mert fideszest csak volt fideszesekkel leváltani, és rendszert is váltani nem lehet!
És bizony kíváncsi lennék dr. Bárándy Péter (egykori egyik vizsgáztatóm) véleményére de nagyon, hogy ez a kidolgozatlan, spontán jött brainstormingom, amit most írok, ahogy jön belőlem inkább igaz, vagy inkább hamis érvekkel operál?

Üdv:
Horváth Feri

Utóirat: elismerem, hogy egoista vagyok és nem vagyok az a kimondott csapatjátékos...

20260731 A mintázat ugyanaz, és rossz ma is

A mintázat ugyanaz, és rossz ma is

Horváth Ferenc írása 2.0


Mottó: Az igába hajtott ökör dolgozik ugyan, de sokkal messzebbre jut az, aki önként húzza a szekeret.

Csak nem bírom ki. Megint nem leszek népszerű.

Egyre erősebben érzem, hogy ugyanaz a politikai mintázat kezd kirajzolódni, amelyet hosszú éveken át Orbán Viktor kormányzása alatt láttunk. Pedig pontosan ettől szerettem volna megszabadulni.

Megdöbbentett a hír, hogy a paksi atomerőmű négy blokkját le kell állítani, mert a Duna vízhozama már nem elegendő a biztonságos működtetéshez. Ennek tükrében még komolyabb kérdés Paks II. jövője. Mi értelme új blokkokat építeni, ha néhány éven belül már az ivóvízellátás is veszélybe kerülhet? 

Ha a klímaváltozás valóban ilyen ütemben gyorsul, annak nemcsak energetikai, hanem társadalmi és ökológiai következményei is lesznek.

Szerintem ez már nem egyszerű figyelmeztetés. Az első jelek az egymást követő pusztító aszályok és a rendkívüli hőhullámok voltak. Az viszont, hogy Európa-szerte – és immár Magyarországon is – atomerőművek működését kell korlátozni, számomra már egy sokkal súlyosabb korszak előszelét jelenti.

A helyzetet a szakemberek elmagyarázták. A miniszterelnök tájékoztatta az országot, ismertette a szükséges intézkedéseket. Ez rendben is van.
Aztán jött a százhalombattai erőmű meghibásodása. Ismét a miniszterelnök állt a kamerák elé, ismét ő tájékoztatott mindenről.

Felteszem a kérdést: valóban ez a jó működési modell?
Van energetikai- és gazdasági miniszterünk. Vannak államtitkárok, hivatalok, szakemberek. Egy demokratikus államban nem természetes az, hogy minden fontos ügy kizárólag egyetlen ember arcához kötődik. Mi van, ha ő megbukik, bukik az is ami jó az országnak vele együtt? 

Nem állítom, hogy ez ugyanolyan propaganda lenne, mint ami Orbán idején volt. De azt látom, hogy ismét minden kommunikáció középpontjában ugyanaz az ember áll. Igaz, most legalább olyan ügyekben szólal meg, amelyek valóban fontosak, és az emberek hitelesnek érzik. Mégis felmerül bennem: nem ugyanaz a személyi központú politikai modell kezd újra kialakulni?

Nem rosszindulatból mondom. Egyszerűen nem szeretnék még egyszer egy Fidesz-szemléletű politikai világban élni, csak más szereplőkkel.

Az ország tele van problémákkal. Ebben óriási felelőssége van az Orbán-rendszernek. Az államkassza gyakorlatilag kiürült, a kampányban tett ígéretek teljesítése pedig hatalmas forrásokat igényelne. Az uniós pénzek lassan érkeznek, miközben a Fidesz ellenzékből is mindent megtesz azért, hogy késleltesse ezt. Közben éppen ők beszélnek demokráciáról, fékekről és ellensúlyokról. Ez számomra cinizmus.

Ha pedig mindehhez még környezeti és energetikai válságok is társulnak, akkor bizony sok kampányígéret egyszerűen nem lesz teljesíthető. Nem azért, mert valaki nem akarja, hanem mert a valóság felülírja a politikai szándékokat.

A kampányban azt hallottuk, hogy 64 munkabizottság, 300 jogász, 2000 szakértő és 50 ezer önkéntes dolgozik azon, hogy a kormányváltás után minden zökkenőmentesen működjön.

Én ezt komolyan vettem.

Éppen ezért nem parlamenti hőbörgést szeretnék látni, és nem azt, hogy minden egyes ügyben ugyanaz az ember szerepeljen a kamerák előtt. Azt szeretném látni, hogy működik az állam.
Azt szeretném látni, hogy működnek az intézmények.

Azt szeretném látni, hogy aki bűncselekményt követett el – legyen politikus, oligarcha vagy bármilyen befolyásos ember –, az a törvény előtt feleljen a tetteiért.

Azt szeretném látni, hogy rehabilitálják azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket az előző rendszer kollektív jogsérelmekkel sújtott.

És azt is szeretném, ha a kampányban tett ígéreteket őszintén újragondolnák. Nem fedőtörténeteket szeretnék hallani, hanem egyenes beszédet. Ha valami nem megvalósítható, azt is ki kell mondani.

Tudom, sokan azt mondják: türelem.

De mi a garancia arra, hogy azok, akik tegnap még a Fideszt szolgálták, ma pedig már a TISZA körül tűnnek fel, holnap nem fordulnak ismét ugyanabba az irányba? Mi garantálja, hogy nem ismétlődik meg ugyanaz a történet?

Engem az is aggaszt, hogy a TISZA ma még mindig túlságosan belterjesnek tűnik. Jó lenne végre nyitni azok felé a szakértők felé is, akik az óellenzékben dolgoztak, sőt, bizonyos kérdésekben akár az ellenzéki pártok tapasztalatait is érdemes lenne felhasználni.

Mert ha valóban egymást követő válságok elé nézünk, akkor egyetlen párt sem lesz elég önmagában.

A társadalmi béke nem gyengeség.
Éppen ellenkezőleg: stratégiai szükségszerűség.

Természetesen nem azokkal szemben, akik bűncselekményeket követtek el az ország vagy a magyar emberek ellen. Nekik a törvény előtt kell felelniük.
De mindenki más esetében együttműködésre lesz szükség.

A történelmet ismerjük. Az igába hajtott ökör dolgozik ugyan, de sokkal messzebbre jut az, aki önként húzza a szekeret.

Én ezért szeretném, ha a mintázat végre nem ismétlődne meg.

Utóirat. Senkinek nem muszáj bámulni az arcomat, vagy olvasni engem. Akit nem akarok látni, azt én letiltom. Nem haragszom meg senkire ha rólam is így dönt. Aki azonban marad, a tudjon kulturáltan kommunikálni vagy én leszek őt kénytelen parkoló pályára rakni vagy le is tiltani. Szerintem, érthető voltam.

vasárnap, augusztus 02, 2026

20260802 Ha valaki kérdez, kérdezzen tisztességgel, pláne ha jogvédőnek mondja magát

 Egy butácska, magát jogvédőnek nevező kisokosnak.

Hosszú lesz, de ez a jegyzet kapcsolódik a nyílt levelemhez is, amit Magyar Péter miniszterelnök úrnak írtam pár napja itt a Facebookon.
Az egyik hozzászóló - nem érdemes nevén nevezni - ezt kérdezte tőlem, aki kb. 150 választ adtam arégebben kommentelőknek eddig. Hát mint mondjak, enyhén dühös vagyok a sok irigy és buta emberre, de betudom ezt a Fidesz-KDNP állampártot kíptő aljas propagandájának.
Szóval a kérdés:
"T.Örnagy Úr !
A fiatalabb olvasók kedvéért kérem,hogy szíveskedjen megírni : A régi rendszer szerint,ha egy fiatal 18 éves korában bevonúlt katonának,majd onnan leszerelve felszerelt rendőrnek,akkor hány éves korában mehetett el korkedvezményes nyugdíjba ?
Köszönöm a válaszát ! Elkötelezett jogvédő"
A válaszom:
Tisztelt butácska jogvédő úr!

                                                Tiszavasváriban az egyenlő jogokért. H.F.

I.
Nehogy elhitesse a néppel, hogy mindenki 25 év szolgálati viszony után kérhette a nyugdíjazását, mert akkor maga aljasabb, mint most gondolom. 🙂
II.
Először jöjjön az ideológiai érvelés:
1.) Általában az egyenruhás ember arra megy, ahonnan az olyanok, mint maga, fejvesztve menekülnek.
2.) Sokat kell tanulni azért, hogy valaki az életét is kockáztathassa másokért, akiket nem is ismer. (Itt sokan elbuknak ám a rostán, vagy csak elbuktak, mert ami nekünk hivatás volt, azt a mocskos Orbán-fajzatok közbiztonsági szakmunkás szintre degradálták vissza. Talán majd újra lesz respektje azoknak a hivatásoknak is, amelyeket én soroltam fel, bocsánatot kérve a katonáktól, akik ugyanúgy csak a jogaikért küzdöttek hosszú éveken át, mint én.)
3.) Egy hierarchikus rendszerben csak papírforma, hogy mikor hívják be, és mikor mehet valaki haza.
4.) Az, hogy mások mihez értettek, és rájuk milyen szabály vonatkozott, most számomra nem releváns, mint ahogy az sem, hogy ez a magyar nép 16 évig tűrte, hogy pórázon tartsa az állampárt, amelyik csak a legutolsó időkben dobta fel nominálisan a sok egyszerű civil bérét, mert már akkora volt az infláció, hogy úgyis mindegy volt.
Maga melyik bérét választaná, a 2008-asat vagy a 2026-osat? Merthogy a vásárlóértéke szerintem a 2008-asnak jobb volt.
Eddig értve vagy, civil jogvédő, joghoz nem értő úr?
III.
Most egy kis szabályismertető következik csak a maga kedvéért, mert olyan lusta volt, hogy nem nézett utána annak, amit kérdez, csak igen felületesen, és akkor is rosszindulattal, mint általában a jogi védelemre szoruló emberek is.
Nem ismertetem az 1996. évi XLIII. törvényt a mélységéig, mert úgysem tudna vele mit kezdeni, csak arra utalok, hogy mit nem ért.
A.)
A mechanizmus:
A felmentés (56. § (1) bek.) csak meghatározott, korlátozott okokból volt alkalmazható — döntő részben:
a) létszámcsökkentés (Országgyűlés/Kormány döntése alapján), vagy
b) átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztás — pontosan ilyen volt a Határőrség és a Rendőrség 2008. január 1-jei integrációja, amelyet a 2007. évi XC. törvény alapján hajtottak végre, és amelynek keretében a Határőrség általános jogutódja a Rendőrség lett.
2.)
Ha valaki ilyen átszervezés miatt vált felmenthetővé, és eközben már megvolt a 25 év tényleges szolgálati ideje (tehát jogosultságot szerzett a 182. § (1) bek. szerinti szolgálati nyugdíjra), akkor lépett életbe az 57. § (3) bekezdés: „Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni.” Vagyis a felmentés kötelezően együtt járt a nyugállományba helyezéssel, ha megvolt a jogosultság.
Persze az is igaz, hogy ugyanazt a beosztást ha nem fogadta el, magasabb beosztást pedig nem ajánlottak fel, ez a szabály csak akkor érvényesülhetett.
Fontos, amit a jogforrások is alátámasztanak: a Határőrség és a Rendőrség integrációja idején velem együtt több kollégám is úgy döntött, hogy inkább igénybe veszi a szolgálati nyugdíjat, mert a változtatás a korábban kedvezőnek számító jogosultsági szabályokat módosítani készült.
Vagyis ez nem automatizmus volt, hanem tudatos döntési helyzet: az integráció adta meg a jogcímet (átszervezés → felmentés), a 25 év pedig a jogosultságot, de a kettő együttes fennállása kellett ahhoz, hogy ténylegesen nyugállományba kerüljek.
Nomármost, aki átélte Orbán és bandája aljas nyomulását 2006-ban a politikai hatalomért, annak elege lett abból a nagy demokráciából, aminek folytán;
1.) kikerült a jogrendből a hivatalos személy megsértése mint törvényi tényállás (ezért először buktam az egyetemen médiajogból, ahol egy MIÉP-es vizsgáztatott (M.L.) és úgy összevesztünk, hogy két hétig kerestem az indexemet, mert kijöttem, mielőtt tettlegességre került volna a sor).
2.) Eljöttünk, mert 25 vagy több év alatt szereztünk annyi tapasztalatot, hogy belássuk: a rendőrséget teljesen átpolarizálja, megeszi az aktuálpolitika.
3.) Egyre többször mondták az íróasztalt erősen markoló felettesek, hogy ha nem tetszik, el lehet menni.
4.) Később a fiatal rendőrök kiakadtak attól, hogy a határterületen kellett néha több hónapot is eltölteniük, mikor nekik nem ezt ígérték.
5.) Az lett, amit előre láttunk.
Majdhogynem közmunkássá vált a rendőr, mindenki emberkedhet vele, az intézkedését százan is videózzák, közben nyugodtan „kurvaanyázhatják”, bár egyenruhájában az államot képviseli, és még le is leköphetik.
Mivel a törvény felemás, a vádat ilyenkor is az ügyész képviseli ugyan, de a rendőralanynak kell becsületsértés, esetleg tettleges becsületsértés miatt feljelentést tennie, és majd hónapok múlva civilben ott állni esetleg egy veszélyes emberekből álló csoport előtt a bíróság folyosóján.
Így szeretik maguk a rendőreiket mostanában.
Tehát automatikusan „25 év szolgálati idővel nem lehetett nyugdíjba menni”, hanem a 25 év szolgálati idő csak jogosultságot eredményezett, ami csak és kizárólag akkor vált ténylegesen érvényesíthető szolgálati nyugdíjjá, ha a szolgálati viszony ezzel egy időben valamilyen törvényi jogcímen (például átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti felmentéssel, meg is szűnt. Ha egy percre, akkor egy percre. Onnan a döntés joga az alanyé volt, és ha nem ajánlanak magasabb beosztást, akkor viszontlátásra...
A gáz az, hogy aki egészségügyi alkalmatlansággal volt kénytelen megválni a testülettől, az még most is pereskedik a Munkaügyi Bíróságon, mert ők is szolgálati járandóságban részesülő, szintén megalázott emberek lettek. Nem egyszerű betegen küzdeni egy megerőszakolt jogend ellen, egy olyan politikai parancs ellen amit visszamenőleges hatállyal alkalmaztak velünk szemben.
Még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) is átverték Orbánék, mely szerint ez a gyávaságból bosszúvá érett intézkedés a nyugdíj-reform része volt.
Bizonyos értelemben igaz. Még jöttek a rokkantak és befagyasztották.
Semmi svájci indexálás csak az infláció mértékének megfelelő emelés (azt is előre megelőlegezzük), miközben a bérek jóval magasabb százalékokkal emelkedtek. A 13-ik havi nyugdíj csak sebtapasz, bármikor megszüntethető a folyósítása. A 14-ik havi nyugdíj pedig csak Orbán egyik bosszúja a sok közül, a szintén ígérgető Magyar Péter felé! No, akkor „fizess ha tudsz kedves utódom” alapon.
Tényleg ez miatt úgy nem akar tüntetni?
Na, de térjünk vissza rám, mert az úr rám kíváncsi, az én zsebemben akar túrkálni…
Tisztelt butácska jogvédő úr!
Bár nem magára tartozik, de nem olyan jó az a helyzet, amikor valakit vezető beosztásából indokolás nélkül elmozdítanak, ha akarja, ha nem, és akkor még úszhat is a jó kis szolgálati nyugdíj, amit a pórnép úgy irigyel, mintha annyit kapnánk, mint egy levitézlett politikus.
Tehát, míg maga más zsebében kutakodik jogvédőként, addig inkább el kéne gondolkodnia azon, hogy a népet miért nem inspirálta arra, hogy a megfelelő időben százezrek tüntessenek az alacsony munkabér és a még rosszabb megélhetést biztosító nyugdíj megemelése érdekében, ami elinflálódik 10-15 év alatt bárkinek.
B.)
De hogy ne legyenek álmatlan éjszakái: két diplomával a zsebemben, az ORFK Főügyelet bevetésparancsnokaként mentem szolgálati nyugdíjba 42 évesen. Csak az általam régebben kiharcolt, a szolgálati időt 1,2-es szorzóval számító törvényi szabályozás miatt. Egyébként nem lett volna meg a 25 év.
2007. december 17-éig még azt sem tudtam, hogy szolgálati nyugdíjba mehetek. Ha nem szól rám a vezetőm, meg se kérdezem a személyügyest. Éppen hogy kijött a matek.
Az utolsók között mehettem így el teljes nyugdíjba, ami három évig tartott. De Orbán bosszút állt rajtunk, az olyanok pedig, mint maga, röhögtek ezen, és nem álltak mellénk.
Aztán – mert megszűnt az az erő, amitől tartottak – Orbánék padlóra verték az egész társadalmat. Magát is, aki valószínűleg irigykedik, pedig nem kéne, ha úgy böllérkedik, mint a főni. Etesse az embereket, de ne a joggal, amihez nem ért.
C.)
És most…dádááámm…
Az első szolgálati nyugdíjam 198.000,- Ft volt.
Most a havi szinten csökkentett összeg 402. 670 Ft.
Én ma is örülnék az elsőnek, ha olyanok lennének az árak is, mint akkor. Ez a mostani sokkal kevesebbet ér, hála a magyar népnek, akik birkaként tűrték, hogy egy aljas banda átverje őket, amíg ők maguk megtollasodnak!
Arról nem tehetek, hogy sok embernek ennyi sincs.
Tették volna azt, amit én. De nem tették. Más terepen mozogtak, más szabályok mentén.
Na, jó napot kívánok!
Utóirat: Legalább ilyen szinten tüntetgethetett volna, mint én a képen. Mert az élet nem áll meg, csak néha átalakul.

péntek, július 31, 2026

20260728 Nyílt levél a miniszterelnöknek

Nyílt levél Magyar Péter úrnak, Magyarország miniszterelnökének

Kérem, aki egyetért velem, de különösen az érintettek, osszák meg ezt a jegyzetemet!

Valljon színt a TISZA kormány! Rehabilitál valaha 27 000 magyar embert, vagy maga is az illiberalitás talaján állva megtartja Orbán bosszúját a valaha volt rendőri állomány ellen, mert ha igen, akkor semmivel sem ér többet a szerzett jog, mint a Fidesz idejében

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Nyugállományú rendőr őrnagyként, jogászként, közösségszervezőként és publicistaként fordulok Önhöz nyilvánosan, mert az ügy, amiről írok, tizennégy éve nem talál gazdára – és attól tartok, most sem fog.


I. A tényállás, amit senki nem vitat

Valaha, az Országgyűlés november 28-án elfogadta a 2011. évi CLXVII. törvényt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról. Kihirdetve 2011. december 9-én – 22 nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt.

Ennyi idő adott több tízezer embernek felkészülni arra, hogy az addig adómentesen folyósított szolgálati nyugdíja kvázi adóköteles „szolgálati járandósággá" alakul át, és attól kezdve a mindenkori legmagasabb szja-kulccsal csökken. Szociális ellátásá vált, az amiért az állam belső rendjét legalább 25 évig védtük.
Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly anomáliákat okoz ez a FÜV-vel szolgálati nyugdíjba ment kollégák között is, akik közül jó néhányan még ma is pereskednek a magyar bíróságok előtt.

Nálam ez ma havi több mint 70 000 forint mínuszt jelent, a 65 éves korom betöltéséig (ha akkor nem lesznek "anomáliák" az adminisztrációk hiányosságai miatt. Ez évekre szóló, összesen jóval 8 millió forint fölötti veszteség.

Az Alkotmánybíróság 23/2013. (IX. 25.) AB határozatában a törvény 14. § (1)–(2) bekezdését alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette – tehát maga a jogalkotó sem volt makulátlan. A törvény fő konstrukcióját azonban fenntartotta.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Markovics, Béres és Augusztin kontra Magyarország ügyben (kérelemszám: 77575/11, 19828/13, 19829/13; döntés: 2014. július 18., egyhangúlag elfogadhatatlan) elutasította a panaszt. Ez a három ügy csupán mintaügy volt: több mint 13 500 személytől, 1260 kérelemben érkezett panasz Strasbourgba, gyakorlatilag azonos tartalommal. A Bíróság a 12–16%-os reálcsökkenést arányosnak találta, és elfogadta a magyar állam érvelését, miszerint ez „a nyugdíjrendszer racionalizálásának" legitim, ideológiamentes lépése volt.

Csakhogy, Miniszterelnök Úr: azóta sem volt átfogó magyar nyugdíjreform. Egyetlen csoportot sújtott tartósan és visszavonhatatlanul ez az intézkedés – miközben az indoklás szerint az egész rendszert kellett volna racionalizálni.

II. Nem egy csoport – három
Amikor 2011-ben ezt a törvényt megalkották, nem kizárólag minket, rendvédelmi dolgozókat sújtottak. Két másik csoportot is – és mindhárom esetben ugyanaz a mintázat ismétlődik: egy fizikailag rendkívül megterhelő, a testet és az egészséget kimerítő hivatást büntettek meg utólag, visszamenőleg, tárgyalás nélkül.

A bányászok. 
Ők történelmileg mindig komoly, összetartó érdekcsoportot alkottak – bármely hatalommal szemben felléptek, ha sérelem érte őket. 2012-ben az ő bányásznyugdíjukat is „átmeneti bányászjáradékká" minősítették át. Egy életen át tartó, testet romboló munka után ezek az emberek anyagilag ellehetetlenültek – annak ellenére, hogy a bányásznyugdíj addig sem volt túlfizetett ellátás.

Ugyanaz az aljas hatalmi teszt zajlott le rajtuk, mint rajtunk: megnézni, mennyi fér bele a társadalomnak, ha egy fizikailag tönkretett, korábban megbecsült szakmát alázunk meg.

A rendőrök, tűzoltók, börtönőrök. 2011. június 16-án tízezren vonultunk fel Budapesten, az Alkotmány utcában, a Parlament közelében – ezt a demonstrációt nevezte el a sajtó „Bohócforradalomnak." 

Két szakszervezeti vezető, Kónya Péter (FRDÉSZ) és Árok Kornél (HTFSZ) hirdette meg magánemberként, mert úgy látták: a kétharmados többség nem ad felhatalmazást arra, hogy visszamenőleges hatállyal vegyenek el alkotmányos alapjogokat és magántulajdont. Küzdelem helyett bohóctréfát csináltak belőlünk – szó szerint, hiszen a tüntetés neve is erre utalt.

És mi lett azokkal, akik akkor a nevünkben felléptek? Kónya Péter pár hónappal később, 2011 októberében megalapította a Magyar Szolidaritás Mozgalmat, majd az Együtt pártot – 2014-ben országgyűlési képviselő lett. Árok Kornél saját pártot alapított, a Szövetség az Egységes Magyarországértet, és maga is politikai karriert épített. Azok, akik a szervezőink voltak, politikusok lettek – mi pedig maradtunk a megalázott jogainkkal. Ez tizenöt éve történt.

Azóta sem történt semmi érdemi.

A balett-táncosok. 

A törvény negyedik új ellátástípusként bevezette a „táncművészeti életjáradékot" (a kormányrendeleti szövegben: balettművészeti életjáradék) – vagyis a balettnyugdíjat is ugyanúgy átalakították, mint a miénket. Ez egy különösen álságos lépés volt, mert a döntéshozó maga határozta meg, hogy a művészi hivatások közül kiket sújt ez az intézkedés – és épp azokat választotta, akiknek testét a szakma szó szerint tönkreteszi. 

A magyar táncosokkal foglalkozó vizsgálatok szerint egy évben a táncosok közel 40%-át éri derék-, több mint egyharmadát térdsérülés, és közel egyharmadukat bokasérülés; a spiccipőben végzett munka jellegzetes, korai csontdeformitásokhoz (pl. hallux valgus) és a lábközépcsont fáradásos töréseihez vezet. Ez nem hobbi, hanem olyan hivatás, amely a testet évtizedek alatt szó szerint felhasználja – és épp ezt a csoportot érte a legaljasabb fricska.

III. Amit válaszul kaptunk 2026-ban
június 8-án Szabadi István országgyűlési képviselő interpellációban kérdezte az Ön belügyminiszterét, Pósfai Gábort: hajlandó-e a kormány visszaállítani a szolgálati nyugdíjat, és kártalanítani azokat, akiktől 2012-ben elvették. A miniszter válasza: a tárca megkezdte a rendvédelmi életpálya felülvizsgálatát, jelenleg a szakszervezeti vélemények összegyűjtésénél tartanak, és „nyár végén" térnek vissza a kérdésre – az összes többi bérezési témával együtt.

Ez idáig ennyi történt. Egy ígéret, határidő és konkrétum nélkül.

IV. Amit én személy szerint kérek – és amit nem
Hadd legyek egyértelmű, mert nem szeretném, ha bárki félreértené vagy kiforgatná, amit mondok:
Nem megyek vissza dolgozni. Fel tudom mérni az egészségi állapotomat – nem vagyok rá alkalmas.
Nem is akarok újra rendőr lenni. 2006–2007 körül végleg elegem lett ebből az országból, ezekből a kormányokból – de különösen a Fideszből, amely már akkor, ellenzékben is nyilvánvalóan a politikai-gazdasági hatalomátvétel felé nyomult. 
És van egy elvem is, amit sosem adok fel: ahol valaha sas voltam, oda gyengébben nem megyek vissza verébnek.
Akkor is amikor meghoztam a döntést fenyegetett a kirúgás veszélye indokolás nélkül. Nem szeretném ezt újra átélni!

Amit remélek, az az, hogy Ön és kormánya érdemben foglalkozik ezzel az üggyel. Ha vissza is vesz olyan egykori rendőri vezetőket, akik nekem személy szerint ellenszenvesek – rendben, ez az Önök döntése. De velünk, a többségünkkel, akik nem megyünk vissza, ugyanúgy törődjenek: állítsák vissza a szolgálati nyugdíjat a maga privilégiumaival együtt, még a 65. életévem betöltése előtt, és szüntessék meg a „csökkentés" nevű jogintézményt, ami havi több mint 70 000 forintomba kerül.

Cserébe lemondok arról a – becslésem szerint legalább 8 millió forintos – összegről, amit ez a visszamenőleges hatályú, megtorló törvénymódosítás tőlem elvett. Nem kártérítést kérek. Helyreállítást kérek.
Nem képviselek senkit, csak magamat. De meggyőződésem, hogy minden érintett – rendőrök, tűzoltók, börtönőrök, bányászok, balett-táncosok – hasonlóképpen döntene, ha erre módja lenne: hogy amit az Orbán-kormány eddig elvett tőlünk, azt nem is kérjük vissza. Legyen ez a mi hozzájárulásunk egy új magyar köztársaság megalakulásához – olyanhoz, amelynek megint Alkotmánya lesz, nem Alaptörvénye.

V. A kérdés, amit fel kell tennem Önnek

Ön és pártja szavakban rendszerváltásról, jogállamiság-helyreállításról, az illiberális örökség felszámolásáról beszél. Ebben a konkrét ügyben – amely nem elvont elv, hanem 27 000 ember havi megélhetése – eddig annyi történt, hogy „felülvizsgálják" a helyzetet, és „nyár végére" ígérnek választ egy 2012 óta, tizennégy éve fennálló sérelemre.

Ezért kérem Öntől, nyilvánosan:
Valljon színt a Tisza! Hajlandó-e igazságot tenni, vagy maga is az illiberalitás talaján állva osztja az EJEB vitatható, rossz szemszögekre koncentráló ítéletét, amely az illiberális magyar állam elferdített és hamis okokra hivatkozó megtévesztésén alapult – hiszen azóta sem volt átfogó magyar nyugdíjreform Magyarországon!

Mert ha a válasz csend, halogatás vagy egy újabb „felülvizsgálat", akkor a szerzett jog az Ön Magyarországán semmivel sem ér többet, mint a Fidesz idejében.

Válaszát tisztelettel várom.
dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy, jogász, volt közösségszervező, publicista

Utóirat: megkövetem a katonákat, hogy külön nem nevesítettem őket is, akik hasonló módon küzdöttek egy rájuk hátrányosabb helyzetet eredményező visszamenőleges hatályú fideszes jogrenderőszakolás ellen. Bocsánatot kérek tőlük.
2026.07.31

20260818 Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 4

Gondolatok cigány jogvédőkről és médiamunkásokról 4 Horváth Ferenc írása 2.0 2026.08.18 Mottó: A felmutatás politikai támogatás ...