Horváth Ferenc írása
2026.04.10.
Mottó: Vae victis! – Jaj a legyőzötteknek…
Erős felütéssel kezdek.
Volt Magyar Péternek egy miniszterelnöki beszéde, amely könnyet csalt a szemembe. Olyankor azt éreztem, hogy legalább 14-16 évnyi terhet vesz le a vállamról az Orbán-rezsim megbuktatásának és elszámoltatásának reménye.
No meg persze az is, ahogyan megszólította a cigányságot és a magyar társadalom más olyan rétegeit, amelyek eddig kitaszítottnak számítottak a prűd, álszent, a keresztény ideológiát csak álcának használó aljas és erkölcstelen emberek köreiben, akik igazodtak az országrabló hatalomhoz.
Most sokan azt sem tudják, mihez kezdjenek, kihez forduljanak utasításért, ami eddig számukra egyet jelentett a jóléttel.
Amit Sulyok Tamással – a ma még köztársasági elnökkel – tett az új magyar miniszterelnök, őszintén leírom: nem tetszett.
Nem azért nem tetszett, mert az az ember nem érdemelte meg, amit kapott, hanem azért, ahogyan kapta.
Lehet, hogy az új miniszterelnök agytrösztje ezt a pszichológiai hadviselést tartotta célravezetőnek egy gyors köztársasági elnök-váltáshoz, de akkor sem volt helyes. Szerintem.
Magyar Péter – akit eleve nárcisztikus személyiségnek gondolok ma is – pökhendinek, cinikusnak, lekezelőnek, bosszúállónak és a hatalmi mámorban fürdőző embernek tűnt számomra, aki eddig is csak érdekből tűrte az ellentmondást, most pedig már talán abból sem fogja.
Gondoljunk bele! Magyarország legfőbb közjogi méltóságát ítélte politikai öngyilkosságra hatalmas nyilvánosság előtt.
Sokan azt hiszik, hogy a köztársasági elnöki státusz „ügyvéddé silányítása” véletlen volt. Nem, nem volt az. Sulyok Tamás felmenőivel kapcsolatban is voltak és lesznek még komoly problémák, de az „ügyvédség” az ő saját ügye, amire a DK már alkotmánybírói kinevezésekor felhívta a figyelmet.
A vádak szerint Sulyok Tamás több mint száz hektár termőföld külföldieknek történő átjátszásában vett részt, ügyvédi minőségben, zsebszerződések kötésével. Ergo benne volt a fenyegetés is: ha mégis kitölti a hivatalát, utána vezetőszáron viszik el.
Miért volt „szüksége” Sulyok Tamásnak ekkora megalázásra?
Ha korábban lemondott volna, akkor Kövér Lászlónak kellett volna kvázi beiktatnia az új miniszterelnököt. Egy utolsó gesztus volt Sulyok részéről, hogy megkímélte ettől a büdös parasztot, aki 16 éven át játszotta a tanító bácsit az Országgyűlés elnökeként, miközben súlyos milliókat vett el az ellenzéki képviselőktől.
Ez volt az utolsó parancsa, amit teljesíteni kellett? Lehet de nem biztos!
…és mégis.
A pszichológiai hadviselés nagyon durva dolog.
Eddig is azt éreztem, hogy egy rettentően fegyelmezett, kiváló agytröszt által irányított, hosszú évek óta tervezett folyamatot látok, amelynek akkor jött el az ideje, amikor az influenszerek által feltupírozott gyermekbántalmazási ügyek átléptek egy határt.
Jött a kegyelmi botrány, és a NER megingott. Jó kádereket áldoztak be: repült a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter is.
A parlamenti ellenzéket ez a nép akkor is kinevette, részben joggal, a 2022-es választás miatt.
Ez a nép akkor még az erőshöz akart tartozni, mert az influenszerek hátraléptek, politikát nem vállaltak.
A NER maradt volna, ha nincs az a háttérhatalom, amely megérettnek látta az időt a cselekvésre. Kapóra jött nekik az ófideszes, sértett férj, aki alapvetően a feleségét akarta védeni, és persze elege is lett a Fideszből, mert tudta, hogy ő maga is hatalmasat fog veszíteni rövid időn belül.
Ezt az attitűdöt hajlamos elfelejteni a nép.
Ahogy azt a kérdést is: hogyan képes egy 2024 februárjában coming outoló ember több embert kivinni az utcára március 15-én mint Orbán Viktor?
Szép gondolat, hogy a magyar embereknek elege lett a Fideszből, de én ezt soha nem fogom teljesen elhinni. Ez a nép trenírozva lett a félelemre és az engedelmességre, ami az évek során nagyfokú sunyiságot eredményezett.
Most egyébként zavarban vagyok, mert Cs. J. átküldte Vető Balázs videóját. Körülbelül fél percig néztem, aztán gyorsan megállítottam.
Reggel óta foglalkoztat a köztársasági elnök ilyen fokú megalázása, bár hangsúlyozom: megérdemli a menesztést, de nem így. Mert akkor mitől lesz tisztelete és tekintélye a következőnek?
Jó, rendben. Majd kiharcolja magának. Persze csak akkor, ha egy vezérkövetéshez szokott, sunyi társadalom képes ilyen gyorsan valóban szabaddá válni, és nem csak lovat cserélni.
Hű, itt már bizonyára sokan elvesztik a fonalat és a türelmet.
Összegzek inkább.
Sajnálom. Eddig jól vette az akadályokat a TISZA Párt a maga 26-27 fős létszámával, ha igaz, hogy valóban csak ennyi párttagjuk van.
Tökéletes volt a politikai manipulációs technika is.
Voltak helyzetek, amikor Magyar Péter kimaradt a játszmákból, nem állt bele még az óellenzéki, értelmes és hasznos politikai célokba sem. Elintézte néhány mondattal, saját véleménnyel, és nem keveredett senkivel.
Közben óriási munkát végzett az országjárásaival, és durván mérhették az emberek pálfordulását.
Két választást hagyott: vagy a Fidesz, vagy a TISZA.
Elvileg most konzervatív értelemben nincs baloldali párt a parlamentben. Persze ez a baloldali-jobboldali elkülönülés már nem is igazán létezik. Társadalmi mérnökösködés annál inkább.
És amikor ott áll a miniszterelnöki pulpituson Magyar Péter, mond egy olyan beszédet, amitől mindenki elájul. Néha ismétli önmagát, hogy jobban rögzüljön az emberi agyban, amit fontosnak tart. Bánja kánya. Kommunikációs taktika, semmi több.
Az azonban bennem ismét kételyeket ébreszt az őszinteségével kapcsolatban, ahogyan bánt egy emberrel, aki ma is fideszbábként ül a köztársasági elnöki székben.
Én egy tökéletesen kidolgozott pszichológiai hadviselést láttam, amely szétporlasztotta egy ember emberi méltóságát.
Hogy lesz ebből jó politika? Hogy lesz ebből társadalmi béke?
Most fogadjam el, hogy a politikai kutyákkal így kell bánni? Hadd féljen, mint az állat a tolvaj Lázár is, meg a többiek is? Ennyi?
Vajon nem üzenet ez a castingolt képviselőknek is, akiket még alig ismerünk?
„Ne mondj ellent, mert így járhatsz te is! Kiesel a körből, és megalázunk.”
Nem lehet ez egy üzenet a győzteseknek is?
Voltak, akik korábban félreálltak. Ki meri őket megkérdezni, hogy valójában miért tették?
Most jön a neheze.
Ez a nép könnyen lelkesül és hamar gyűlölködik. Nagyok az elvárások. A gazdasági helyzet rossz. Az ígéretek nagyok, és sokszor igazságtalanok is.
Nem csak magyar családok léteznek, hanem egyedülállók, rokkantak, betegek és nyugdíjasok is.
Túl sok közpénz megy a tehetősebbekre, akik valószínűleg nem is a TISZÁ-ra szavaztak, hiszen védeni akarták a kiváltságaikat.
Tudjátok, nagyon akartam Orbán és bandája bukását. Nagyon szeretném látni az elszámoltatásukat és jogfosztásukat is. Közben azonban gondolkodom is.
És ilyen utálatos jegyzetet írok, mert fogalmam sincs, valójában mivé lesz a TISZA.
Négy év múlva pontosan négy évvel leszek idősebb. Politikai ambícióim már nincsenek, bár tudom, hogy most is ülnek jó néhányan a parlamentben, akik elől egy kis vitától soha nem futamodnék meg.
Drukkolok egy olyan pártnak, amelynek nincs múltja.
Nem tetszik, ahogyan néha a vezetője szabadjára engedi magát, és kínlódom azon, hogy most demokrácia lesz-e, vagy csupán a szabadversenyes kapitalizmus egy újabb másik formája.
És vajon meddig áll érdekében egy 16 évig gyűlöletre trenírozott népnek a TISZA Párt mögött maradni?
Nem mellette. Mögötte.
Arra is kíváncsi vagyok, hogy Sulyok Tamással van-e még valamilyen terve a Fidesznek, vagy már nincs, és elvonulhat-e kivert kutyaként, vagy muszáj még maradnia.
Hát ez van.
Majd az idő eldönti, hogy csak egy vitázó vagy egy gondolkodó ember vagyok-e...
Maradjatok Istennel, ha ez tényleg jelent nektek valamit is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.