A "nácikoknak" meg a "libernyákoknak" de különösen Frau Novák Elődné nagyasszonynak!
#mindenki #közélet #iskola #szegregáció
Reagálás arra, hogy az új oktatási miniszter kissé vakon, de lerombolja az iskolák közötti egyenlőtlenségeket.
Horváth Ferenc írása
2026.06.11.
Mottó: abszolút igazság nincs. Pedig Magyarországon is mindenki egyenlő méltósággal születik.
Itt egy veretes álkeresztény vélemény. Induljunk ki ebből:
„Hogyha a Tisza Párt az egyházi iskolákat hátrányosan érintő szabályozást fogad el, akkor mi ott fogunk állni, és meg fogjuk védeni az egyházi iskolákat.
– Nacsa Lőrinc –
Gondolom, végre saját zsebből és nem közpénzből fogják túlárazottan felújítani ezeket az egyházi iskolákat, és igenis a dupla normatív támogatások elmaradását is majd összedobják a perselybe, merthogy többet járnak majd templomba. Esetleg eladják azokat a hatalmas, ingyen kapott gazdasági egységeket, amelyekből érdekes módon az egyházi vezetők is gazdagodtak.
Egy-két gondolat következik, amit cáfolni kéne:
1.)
Intézményi vagyonnövekedés: Az egyházak közel ötmilliárd forint értékben kaptak ingyen ingatlanokat az államtól, a folyamatokat pedig a KDNP és a kormányzat koordinálta.
Központi juttatások: A támogatások mértéke évente 45 és 170 milliárd forint között mozgott az elmúlt évtizedben, amit felújításokra, intézmények működtetésére fordítottak.
Bírálatok az egyházon belül: A politikai és egyházi összefonódások mértékét már több egyházi vezető is nyíltan bírálta, mivel a jelentős állami vagyonszerzés komoly hitelességi vitákat is szült a vallásos közösségeken belül.
2.)
Az egyházi és állami fenntartású iskolák alaptámogatása megegyezik, de az egyházi intézmények ezen felül jelentős kiegészítő támogatásban és egyedi állami juttatásokban részesülnek. Az egyházi iskolák bevételeinek nagy része azonos az önkormányzati iskolák normatívájával, a fennmaradó összeget viszont az állam pótolja ki.
Alapelvek és különbségek a finanszírozásban –
Alapnormatíva:
Minden tanuló után azonos összegű alapvető támogatás jár.
Kiegészítő támogatás: Az állam a működési és fenntartási költségek fedezésére kiegészítő forrásokat nyújt az egyházaknak.
Karbantartási forrás: A fenntartóknak járó fejlesztési pénzeket az egyházak szabadabban használhatják fel.
Többletjuttatások: Az egyházi iskolák rendre célzott rezsi- és többlettámogatásokat kapnak.
Éves kiegészítő támogatások alakulása, 2024-es év: Az állam több mint 41 000 forint/fő egyszeri kiegészítő támogatást biztosított az egyházi iskoláknak a megnövekedett rezsiköltségekre.
2025-ös év: A 101/2025. (V. 14.) Korm. rendelet – Nemzeti Jogszabálytár alapján hasonló, egyszeri kiegészítő költségvetési támogatás érkezett a bevett egyházak intézményeibe.
Hit- és erkölcstanoktatás: Ezen tantárgyak után külön állami támogatást utalnak a központi költségvetés terhére.
Arányok és fenntartói különbségek
A túlsúly problémája:
Míg az állami iskolák szigorúan a fenntartó önkormányzat vagy az Oktatási Hivatal által biztosított keretből gazdálkodnak, addig az egyházi intézményeknél a költségvetés komoly többletet biztosít.
Túlfinanszírozási vita: A szakmai vitákban gyakran felmerül, hogy az egyházi iskolák diákjaira fajlagosan több forrás jut a kiegészítő támogatások miatt, mint az állami intézményekben tanulókra.
Bevételi arányok: A források közel 65%-át a normatíva adja, míg az állami kiegészítés nagyjából 20%-ot tesz ki.
Intézményi szint: Mivel az egyházak nem szedhetnek kötelező tandíjat, a kieső bevételeket a központi költségvetésből pótolja az állam.
Namármost!
Ezen itt fentebb el lehet gondolkodni! Duró Dórának is, aki szemrebbenés nélkül hazudik.
A hatosztályos gimnáziumok meggyarapodásáról.
El kell menni Tiszavasváriba!
Van egy hatalmas, 4-500 fős állami iskolai konglomerátum, mert az európai uniós normáknak való megfelelés miatt a Bűdi városrészben egy „cigányiskola” működött, de bezárták.
A jogvédők bezáratták. Joggal.
Pár évig iskolabusz ment a Kabay általános iskolába, aztán az sem.
Próbáltam kikérni a Tankerülettel való önkormányzati megállapodást, hogy amikor a bűdi tagintézménynek be kellett csuknia a kapuit, miként tudta vállalni a Tankerület, hogy egy településen belül iskolabuszt üzemeltethetett. Válasz nem volt.
Arra magam is rájöttem, hogy amikor a bűdi iskola kifutórendszerben elballagtatja az utolsó nyolcadikost, addig várnak – de nem vártak.
Az iskolabusz először „meghibásodott”, majd végleg kihalt. Meg sem várták az utolsó ballagást a cigányiskolából, beköltöztették a nyolcadikosokat is a Kabay monstrum konglomerátumba.
Két-három év cicaharc után – amikor a bűdi iskolások télen-nyáron naponta kb. három kilométert gyalogoltak oda is és vissza is –, mert az önkormányzat semmit nem tett ez ügyben, mindenki mosta kezeit a 12 000 fős nagy járási központos, közösségi közlekedés nélküli faluban.
Volt egy kis tüntetés meg újsághírek, riportok, amelyekhez volt némi közöm. ;)
Írtam én Vinnai Győző professzor országgyűlési képviselő úrnak is, de úgy hallgatott, mint a sült hal, pedig nagyon szeretett tetszelgeni a nagy haladással.
Végül az új polgármester - akit Vinnai kéz alatt tartott -az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. vezetőivel hozott össze egy egyezséget, amit pontosan nem ismerek, de a lényeg az, hogy valamiféle közös pénzen működik buszjárat végre Tiszavasváriban is, amelyik megoldja az Alkaloidába való munkásbejárást oda-vissza, az iskolabusz-pótlást, és körbejár néha a városon is napi rendszerességgel az emberek nagy örömére!
Merthogy bazi nehéz 60 évesen biciklivel bejárni a Pennybe nagybevásárolni 1-2 kilométerről. Most aztán ugyan nem olyan sportosak a 60-70 évesek, de legalább ha betegek, nem három kilométerre mennek a kis SzTK-ba a város másik végibe, gyalog! :)
Igazi állatorvosi ló-betegségek vannak abban a városban, na. :)
Szóval: most van egy bazinagy vegyes iskola Tiszavasváriban, meg egy, a cigányok által sűrűn lakott részen egy Magiszter nevű alapítványi iskola...
A tiszavasvári Magiszter Iskolába túlnyomórészt roma származású gyermekek járnak. Az intézmény saját hivatalos dokumentumai és a Magyarországi Magiszter Alapítvány adatai alapján az iskola tanulóinak közel 100%-a roma származású, és rendkívül magas (90% feletti) a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) diákok aránya. – De jó!!! Már csak annak kéne utánanézni, hogy mennyi állami támogatásból tud létezni a Széles út–Keskeny út szegregátumban egy ilyen iskola, és hogy nem szúrja senki szemét...
Nincs körzetesítés, ugye. Szabad iskolaválasztás van, ugye. Mit csinálnak a helyiek?
Szorgalmatosra hordják át a gyerekeiket. Ha kell, valamelyik szülő bejelentkezik inkább oda, csak azért, hogy fel tudják venni oda az ő csemetéjét is.
Cigányt oda nem sűrűn vesznek fel.
Az iskola neve, fenntartója:
Szorgalmatosi Deák Ferenc Református Általános Iskola. Az iskola fenntartója a Magyarországi Református Egyház (a Nyírségi Református Egyházmegye tagja).
Upsz, a jó kis egyházi iskola már megint... ;) Csak járnak templomba is ...
Már csak egy gondolat Tiszavasváriból.
Mit tesz Isten, a helyi gimnázium nemrégiben hatosztályos lett. Így némileg „át lehet menteni a fehér gyerekeket” a Kabayból, és nem kong a gimi.
Most jön még az őszinte szó, és végeztünk. Ne örülj! Csak ezzel a résszel! 😁
Vannak anomáliák, amelyeket a parlamentben ülő nácik meg is ragadnak, hogy védjék a fehér fajt a cigány inváziós tudással szemben. :)
Örök dilemma a szegény és a tehetősebb gyermekek társadalmi másságából adódó különbsége. Itt komoly elvek ütköznek.
Senkinek nem mindegy, hogy a gyermekét biztonságban tudhatja-e vagy sem az iskolában.
Tény, hogy sok cigány gyerek nem tud viselkedni, hozza az otthon tapasztaltakat, mert a gyermek „másol”. A higiénia sem ugyanaz, mint a kétemeletes házban élő, új Volvóval érkező fehér gyermek esetében.
De mielőtt rasszistáznának engem is: a tiszavasvári cigány gyermekek igen nagy számban igen tiszták, igen rendezett a ruházatuk is, és apunak van BMW-je is. Persze a többségnek nincs.
Tehát vegyes a kép, nem kell szűkíteni tűhegynyi gyűlöletté a csúnya, rossz cigány gyerek és a mintafehér gyerek sztoriját, mert ott pedig a nagyképű, nagyképzeletű, rasszista nevelésben részesülő fehér gyermekekben is kell, hogy legyen némi hiba.
Már most kiemelem, hogy a Kabay iskola igazgatója egy igen jó és nem előítéletes szakember!
Amit én tényként értékelek:
Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően tudjon iskolába járni, komoly szülői háttér kell. Soknak ez nem adatik meg.
Vagy ha van komoly szülői háttér, attól még az rossz nevelést adhat otthon. Ők a menő csávók, menő csajok – mindegy milyen a bőrszínük. Sokszor ők a konfliktusok okozói, aztán ha kapnak a szájukra egyet, akkor jönnek a „vazze” szülők és ordibálnak.
Tudják, miért van ez?
Mert rosszak a fegyelmezési rendszerek, és a „vazze” típusú szülőket sem mindig lehet csak úgy bevinni egy kicsit a fogdába, hogy ne verjék már annyira a tamtamot.
Valami pedagógus gyorsan, gondolkodás nélkül válaszolja ezt meg nekem!!!
Ma egy negyedik osztályos, igazi vazze' fiú megbökdös késsel három helyen egy osztálytársát. A sérülések csekêlyek, a riadalom óriási a gyerekek körében.
1.) Mit kell tennie a tanárnak, igazgatónak?
2.) Mehet - e másnap a bicskás bökdösős gyerek ugyanabba az iskolába, ugyanabba az osztályba?
3.) Milyen büntetést kap ő, és milyen büntetést a szülő?
Na, erre tessék megválaszolni!
Nincsenek iskolaszékek, nincsenek iskolapszichológusok, nincsen egy darab szociális munkás, nincs egy darab jól kiválasztott, tekintéllyel bíró pedellus, nincsenek lefektetett, a fokozatosság elvére épülő igazi represszív szabályok, és valljuk be, sok múlik egy pedagóguson is, mert ha az szubhumánnak gondolja a rasszjegyeket, akkor fel kéne rúgni az égig, hogy mire leesik, éhen haljon!
Se a szülő, se a gyermek nem tart attól, hogy „mit ugat az igazgató” az ő kis házirendjével. Ez a baj!
Mik azok a represszív szabályok?
A represszív (vagy büntető/megtorló jellegű) szabályok és szankciók elsődleges célja a jogsértések megelőzése, a társadalom védelme és a szabályok betartatása. Ezek a szabályok a jogkövető magatartás kikényszerítésére törekednek, és a jogsértő felelősségre vonásával, valamint hátrányok okozásával (pl. bírság, szabadságelvonás) reagálnak a normaszegésre.
No, ezt én simán lebontom iskolai szintre is. Lehet. A renitens gyermekre, renitens szülőre, a renitens tanárra, tanítóra vonatkoztatva.
Már 2008-ban felvittem egy petíciót Sólyom Lászlónak 5000 eredeti aláírással egy, tőlem ideológiában igencsak eltérő egyesülettel.
A petíció két, számomra lényeges pontja ez volt: félprezidenciális kormányzati forma Magyarországnak. (Látható volt, hogy autokrata lesz a politikai hatalom.)
A másik: iskolaszékek felállítása represszív, objektív szabályozással.
Ha nem hallgat Sólyom László, mint a sült hal, akkor most nem itt tartanánk.
Duró Dóra és a többi náci ne aggódjon már annyira! A jelenlegi rendszer pont őket védi a szabad iskolaválasztással.
Egy körzetesítés, egy jó iskolaszék, egy jó szociális ellátórendszer, odafigyelő – NEM robot és nem királykodó – szociális munkások, a csuhások vallásból levezetett szabályai nélkül, az objektivitás talaján maradva megoldaná ezt a helyzetet!
Viccet félretéve: ha nem együtt nőnek fel a gyermekeink, már középiskolában elkezdődik a viszály. Nem ismerik egymást, félnek egymástól, csak azért, mert a szabályok rosszak. Így lesznek a felnőttkor elérésekor csoportban fajgyűlölők és erőszakos majmok, itt is, ott is!
Horváth Feri ezt meg tudná oldani. Lenne sipítozás, de őt ez nem nagyon érdekelné. A buta, sunyi embereknek pszichológiai segítség, a rászorultaknak anyagi segítség kell, az iskolában pedig RENDNEK kell lennie!
Ez, ilyen egyszerű. Meg kell oldani! Adjatok egy vegyes iskolát, szabad kezet, szabad pedagósus kiválasztást nekem és megcsinálom! ;)
Na, helló!
