20260407 Új világbirodalmi játszma – és Magyarország a vesztesek között

 

Új világbirodalmi játszma – és Magyarország a vesztesek között

Horváth Ferenc írása

2026. április 7.

 Így néz ki egy ember, akinek szerintem megbomlott az elméje.  

 Portfolio.hu: Elmondta Donald Trump, mi a terve Irán hatalmas kőolajkészleteivel

Mottó: A globálpolitika a világbirodalmak újra létrehozását szolgálja, és ebben Magyarország mindenképpen csak vesztes lehet. Ne higgyetek Orbánnak!

2026 március 17-én, valamivel több mint két héttel az után, hogy Amerika és Izrael megtámadta Iránt, lemondott Joe Kent, az amerikai Nemzeti Terrorelhárítási Központ igazgatója. Kent Donald Trumpnak címzett, de általa nyilvánosságra hozott levelében így indokolta döntését: „Nem tudom jó lelkiismerettel támogatni a folyamatban lévő iráni háborút. Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést országunkra, és egyértelmű, hogy ezt a háborút Izrael és annak erős amerikai lobbija miatt indítottuk el.” - jelent meg a 444.hu oldalán egy cikk. Innen a részlet.

A világban zajló események egyre inkább arra utalnak, hogy a jelenlegi geopolitikai konfliktusok nem elszigetelt válságok– mint már arról 2022.03.19-én is írtam -, hanem egy új világrend kialakulásának állomásai. A Közel-Kelet destabilizálása, az energiaárak emelkedése, az ukrán-orosz háború háttérbe szorulása, valamint a nagyhatalmak közötti nyílt vagy burkolt rivalizálás, mind egy új hatalmi felosztás irányába mutatnak.

Az Irán körüli katonai feszültség és az ebből következő olajválság nemcsak gazdasági problémákat okoz, hanem politikai következményekkel is jár. A dráguló energia Európa-szerte növeli az inflációt, rontja az életszínvonalat, és erősíti a társadalmi elégedetlenséget. A kormányok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, miközben a radikális politikai erők megerősödnek. Ez a folyamat meggyengíti Európa egységét, és csökkenti a közös fellépés képességét.

A figyelem eközben Ukrajnáról a Közel-Keletre terelődik. Miközben Ukrajna továbbra is háborút vív Oroszországgal, az ukránok melletti nemzetközi politikai nyomás csökken, és a támogatás lendülete megtörik. Ez objektíve Oroszország számára kedvező helyzetet teremt. A magasabb energiaárak növelik bevételeit, miközben Európa gazdaságilag és politikailag gyengül.

Az oroszok két ügyben is megerősítve érzik magukat: Medvegyev Trump amerika NATO-ból való lebegtetése kapcsán.2026.április 3-án ezt mondta:

Az Európai Unió a NATO-nál is ellenségesebb katonai tömbbé alakulhat át, ezért Moszkvának szerinte fel kell hagynia azzal, hogy elnézően kezeli a szomszédos országok uniós csatlakozási törekvéseit – beleértve Ukrajnát is. Sőt, a volt orosz elnök szerint az Európai Unió hamarosan nagyobb veszélyt jelenthet Oroszországra, mint a NATO.

Lavrov pedig azt üzente amerikának, hogy hagyjanak fel Irán kapcsán az ultimátumszerű üzengetésekkel!

Mit is jelent ez?

Megerősödött világhatalmi pozíciót, amit az elmebeteg Trump és az izraeli miniszterelnök rakott nekik össze az elhamarkodott Irán elleni támadással!

Ez a folyamat belpolitikai hatásokkal is jár. A gazdasági válság, az infláció és az energiahiány növeli a társadalmi feszültségeket. Ilyenkor a politikai kommunikáció könnyen a külső veszélyekre épít, miközben a belső problémák háttérbe szorulnak. Az egészségügy állapota, a lakhatási válság, a megélhetési nehézségek, a gazdaság függőségei és a strukturális gondok ritkábban kerülnek a közbeszéd középpontjába.

Április 12-én ezen áll vagy bukik az országgyűlési választás. Mit hisznek el jobban a magyarok? – Azt, hogy egy kis állam felesleges és megalázó hintapolitikát folytató miniszterelnöke majd megmenti őket a háborútól, ami teljesen nonszensz, mert annyi valós ráhatása van a globálpolitikára, mint parasztbácsinak a sasmadárra vagy azt, hogy Magyarország népe a hanyatlás útjáról csak egy új politikai erővel képes rátalálni a helyes útra?

 Most azzal foglalkozunk, amit Trump és Putyin csinál és tátjuk a szánkat egy olyan ügyben, amibe jóval erősebb országok sem szólhatnak bele érdemben vagy azzal, amit Orbán Viktor csinált 16 évig, és mi lett belőle?

Orbán Viktor politikai kommunikációja gyakran a nemzetközi konfliktusokra épít. Az Ukrajna ellen folyó háború kapcsán megjelenik az a narratíva, amely a nyugati politikát teszi felelőssé a gazdasági nehézségekért, miközben Oroszország szerepe háttérbe szorul. Egy energiaválsággal terhelt időszakban ez a megközelítés különösen hatásos lehet. Az Európai Unióban eddig két országra volt ez különösen jellemző: Orbánéra és Ficóéra. A globális feszültségek náluk belpolitikai eszközzé váltak. A magyar társadalom figyelme kifelé irányul, miközben a belső problémák megoldása elmarad. Ez a stratégia rövidtávon politikai előnyt hozhat, hosszabb távon azonban növeli az ország kiszolgáltatottságát.

Hiába küzd Orbán Viktor külföldön azért, hogy csatlós állama legyen Magyarország az amerikaiaknak és az oroszoknak, nem is beszélve a kínai gazdasági kitettségünknek, amibe már országok csődöltek bele világszerte, ha itthon csak az általa teremtett, elkényelmesedett újgazdag oligarchák várják a csődbemenőket, akik állami pénzek, állami megrendelések nélkül még most is képtelenek akárcsak létezni is. 2000 zöldbáró, pár ezer multi milliárdos az egyik oldalon, elszegényedő néptömegek a másik oldalon! A „másik oldalon”sok a beteg, ellátatlan ember és nemsokára a munkanélküliség is sújtani fogja őket, minket. Mert, ha itt rendszerváltás lesz, ezek az emberek, mint patkány a süllyedő hajóról úgy fognak menekülni Magyarországról és viszik magukkal, amit csak lehet. Már most nincs rendvédelemi és/vagy fiskális erő, amely meg tudná gátolni az ebül szerzett pénzek és ingóságok kimenekítését az országból! Matolcsy fia úgy pakol, mintha minden rendben lenne és hagyják. Szégyen és gyalázat ez az ügyészségre, a rendőrségre, a navosokra nézve. Fejeknek kell a porba hullani, hogy újra a népet szolgálják és ne a kormányok politikai utasításait hajtsák végre.

A jelenlegi folyamatok arra utalnak, hogy a világ ismét nagyhatalmi blokkok felé halad. Egyik oldalon az Amerikai Egyesült Államok, a másikon Oroszország és a feltörekvő hatalmak, miközben Európa egyre bizonytalanabb helyzetbe kerül. Ebben az új világbirodalmi logikában a kisebb országok mozgástere szűkül, és nő a függőségük a nagyhatalmaktól. A nagy hős Viktor is csak egy kis sakkbábu, semmi más. Nem oszt, nem szoroz, csak Európában az ő aljassága miatt is, erősödik a szélsőjobb. A sok bolond ember a nácikat akarja segítségül hívni, hogy oldják meg a helyzetet. Mi lehet más a vége, mint népek, néprétegek kiirtása, a vagyonuk elvétele, a nagyobb élettér mentén vasfegyelem, és igazságtalanság, ami a túlélni akaróból is gyilkost csinál.

Magyarország számára ez különösen kockázatos. Tanulhatna már a múltjából, ahol szinte mindig a vesztesek oldalán állt és becsületére szennyes foltok kerültek fel. Kár ezt tagadni! Hajlamos a magyar nép elfeledni, hogy hamarabb az általuk létrehozott budapesti gettóba terelték a zsidókat, mint ahogy azt Hitler kérte volna tőlük. Nehogy már a német katonák harácsoljanak, ha azt ők is megtehetik a védtelenekkel szemben, akikből sokat a Dunába lőttek, csak úgy, levetkőztetve, mert kellet a cipőjük és a ruhájuk, nomeg az ékszereik! Szégyen. Nagy szégyen ez! Megint vérre szomjaztok magyar újnyilasok! Megint?

Térjünk vissza ahhoz, amire semmi befolyásunk nincs, csak a következményeit kell elviselnünk és egyre durvábban! Amire nagyon felkészületlenek vagyunk a magyar Orbán banda 16 évig tartó közpénztolvajlásai és központosítási törekvései miatt.   

Az energiafüggőség, a gazdasági kitettség és a politikai megosztottság miatt az ország könnyen sodródhat a nagyhatalmi játszmák között. Ha a belpolitika a külső konfliktusokra épül, miközben a belső problémák megoldatlanok maradnak, az hosszú távon durván gyengíti az ország stabilitását és…. innen, hova gyengíti elvtársak? A globálpolitika ma nem a stabilitásról szól, hanem a befolyási övezetek újrarajzolásáról. Ebben a folyamatban a nagyhatalmak erősödnek, a közepes és kis országok pedig alkalmazkodni kényszerülnek. Magyarország számára ez a pálya nem lehet nyerő. Egy új világbirodalmi korszakban a függő helyzetek mindig a kisebb államok rovására dőlnek el.

Üzenet az Amerikai Egyesült Államok lakosságának!

A világ egyre veszélyesebb irányba halad. Az elmúlt időszak döntései és katonai feszültségei azt mutatják, hogy a globális politika kiszámíthatatlanná vált, és olyan folyamatok indultak el, amelyek akár egy újabb világháború veszélyét is magukban hordozzák.

Donald Trump világpolitikája nem a stabilitást szolgálja, hanem a konfliktusokat erősíti. A Közel-Keleti feszültség, az energiaárak emelkedése, az európai politikai bizonytalanság, valamint a nagyhatalmi szembenállások növekedése mind olyan tényezők, amelyek a nemzetközi biztonságot gyengítik. Egy ilyen folyamat végső soron olyan spirált indíthat el, amelyből már senki nem kerülhet ki győztesen.

Trump nem politikus, hanem bábu. Az őt körülvevők renitens szócsöve, semmi egyéb. A döntései, de főként azok erőszakos, olyakor elmebetegnek tűnő kinyilatkoztatása maga az őrület! Hol van Izrael miniszterelnöke, akivel közösen döntöttek arról, hogy letarolják Iránt, ami nem sikerült napok alatt és akkor meg voltak döbbenve. Vagy talán mégsem, mert ezt várták? Üzlet volt egy szükséges rossz úgy, hogy a szükséges rossz meglett - nincs olaj -, de hogy hol Irán uránkészlete, azt most sem tudják. Amúgy Észak-Korea az nem zavarja ezt a két háborús bűnöst, emitt pedig tárgyalni sem akartak már? Mi az ok? A késedelem veszéllyel jár volna, mint Irakban vagy Líbiában? Merthogy ott se jár volna veszéllyel. Ha pedig Irán mindjárt kilő egy ngy pu-put Amerikára, akkor most mi lesz? Ez a két világhatalomra törő gátlástalan gazember, most mit csinál. Miért nem mennek oda? Elbaltázták. Nem a szakértőkre hallgattak, hanem az aljas üzletei környezetükre.

Egy harmadik világháború lehetősége ma már nem puszta retorika. A nagyhatalmi tömbök kialakulása, az energiaforrásokért folytatott verseny és a katonai feszültségek növekedése mind ebbe az irányba mutatnak. Egy ilyen konfliktus nemcsak országokat, hanem teljes társadalmakat sodorhat válságba. Gazdaságok omlanak össze, szövetségek bomlanak fel, és a bizonytalanság világszintűvé válik.

Ezért belátásra kérem az Amerikai Egyesült Államok népét, a hárommillomodik senki. Az amerikai választók felelőssége ugyanis óriási, hiszen döntéseik hatása az egész világra kiterjed. Érdemes megvizsgálni, hogy a jelenlegi irány valóban a békét és a stabilitást szolgálja-e, vagy inkább a konfliktusok elmélyítését. Én azt látom, hogy az elnök körül kialakult politikai és gazdasági környezet rövid távú érdekek mentén hoz döntéseket, amelyek hosszú távon a globális stabilitást veszélyeztetik. Egy ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a társadalom kritikusan figyelje a hatalom működését, és mérlegelje a következményeket. A világ már látott olyan amerikai vezetést, amely a diplomáciára, a szövetségekre és a párbeszédre épített. Barack Obama elnöksége idején a nemzetközi együttműködés erősítése, a tárgyalások és a multilaterális megoldások kerültek előtérbe. Egy ilyen megközelítés csökkenti a feszültséget, és növeli a globális biztonságot.

Ma ismét erre lenne szükség. Diplomáciára. Párbeszédre. Nemzetközi együttműködésre. A világ nagyhatalmainak nem egymással szemben, hanem egymással együtt kellene megoldaniuk a konfliktusokat, amíg lehet. Inkább tendáljunk egy Világkormány felé (ahol sok ország elsőszámú választott és cserélhető vezetői hoznak döntéseket), minthogy néhány gátlástalan gazember a szemünk láttára csináljon birodalmakat, akiknek sok-sok millió alattvaló szolga kell!

Az Amerikai Egyesült Államok népének döntései nemcsak Amerikáról szólnak. A tét az egész földgolyó jövője. Egy stabil, kiszámítható, diplomáciára épülő amerikai politika csökkentheti a háborús kockázatokat és hozzájárulhat a globális békéhez. Ezért fontos, hogy az amerikai társadalom mérlegelje: a jelenlegi irány a biztonságot szolgálja-e, vagy inkább egy veszélyes, konfliktusokkal teli korszak felé sodorja a világot?

Tudom, hogy ez kezdetleges társadalomban, ahol minden (az egyébként múló) érdemem múlik, a többi ember pedig pusztán kalkulálható veszteség; és hulljon a férgese orvosi ellátás nélkül, bekábszerezve, hajléktalanként a nagyvárosok szélén, de akkor is! Kapjatok már a fejetekhez bevándorló indián-mészárosok: Ha sokat ugráltok az egész világ ellenetek fordul és lehet, hogy csak kráterek maradnak a városaitok helyén! Tudjátok, a karma vissza szokott köszönni. Fogalmatok sincs, milyen egy igazi háború, mert csak a filmekben láttatok még eddig, ahol ti mindig győztök.

Állítsátok meg Trumpot, és vegyetek már vissza az arcotokból!