Horváth Ferenc írása 2.0
2026.08.30
Mottó: amikor logikai csapdába zárod az AI-t és elhiteted vele, hogy a statisztikák sz@rt sem érnek kb. megérteted vele, hogy a 2000 zöldbáró létezik.
A cikk az utolsó bekezdésben
Egy százalék, negyvenöt százalék
A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as agrárcenzusa szerint Magyarországon 241 ezer mezőgazdasági gazdaság működött. Ezeknek mindössze egy százaléka – nagyságrendileg kétezer-négyezer gazdasági egység – állította elő a teljes hazai mezőgazdasági termelési érték negyvenöt százalékát. A földbirtokosok tíz százalékához vándorolt az uniós agrártámogatások kilencven százaléka.
Ezek nem becslések egy dühös publicisztikából. Ezek a KSH, a Telex és a K-Monitor adatai.
Honnan indultunk: a Horthy rendszer és a nagybirtokok
Amikor valaki azt állítja, hogy ma nagyobb a földkoncentráció, mint 1920 előtt, érdemes megnézni a számokat. 1935-ben – tehát már a Nagyatádi-féle földreform után – a 100 kataszteri holdnál (57 hektár) nagyobb gazdaságok az összes gazdaság négy százalékát tették ki, és a föld 43,1 százalékát használták.
A háború előtt ezerhetven nagybirtokon, a lakosság 0,06 százalékán, koncentrálódott a termőterület csaknem egyharmada – erről a viszonyról írta Oláh György a "hárommillió koldus" országáról szóló szociográfiáját.
A tények tehát azt mutatják: a mai legnagyobb (1000 hektár feletti) birtokok földrészesedése ma kisebb, mint a Horthy-rendszerbéli nagybirtokrendszeré volt.
Ami viszont valóban nőtt, és amiben a mai rendszer különösen kiemelendő: a termelési érték és az állami/uniós forráshoz jutás koncentrációja. Nem feltétlenül azért gazdag valaki, mert sok földje van – hanem mert az ő földjén termelt áru és az őt megillető támogatás aránytalanul nagy.
Mi lett a tsz-tagokkal?
A rendszerváltás a magyar vidéket alapjaiban forgatta fel. A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 1990-hez képest nagyjából a felére csökkent – ez országosan közel egymillió, faluról bejáró munkahely megszűnését jelentette.
A kárpótlási jegyek és a földkiadás sok volt tsz-tagnak csak papíron adott tulajdont: a föld elaprózódott, egy-három hektáros parcellákat kaptak olyanok, akik önállóan sosem tudtak volna belőle megélni.
Ezért a kisbirtokosok tömegesen bérbe adták földjüket. Ma országosan a mezőgazdasági terület fele bérelt terület. Sokan tehát ma is tulajdonosok, csak nem gazdálkodnak: bérleti díjból élnek, vagy réges-rég eladták a birtokukat.
Akik nem tudtak vagy nem akartak a gépesített nagyüzemekben elhelyezkedni, azok a kilencvenes évek rekordmunkanélküliségébe (1993-ban 700 ezer fő) süllyedtek, elvándoroltak a városokba vagy külföldre, vagy – az idősebbek – korengedményes nyugdíjba kerültek.
Kik ma a nagybirtokosok?
A törvény szerint magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek pedig egyáltalán nem tulajdonolhatnak termőföldet – csak bérelhetik. Éppen ezért a mai "földesurak" hivatalosan bérlők, valójában azonban ők döntik el, mi terem a magyar földeken, és ki kapja érte a támogatást.
Mészáros Lőrinc (Talentis Agro) – miután megszerezte a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt agrárbirodalom nagy részét, ma ő Magyarország legnagyobb "földesura", mintegy 38-39 ezer hektáron gazdálkodó cégcsoporttal. 2010-ben még nem foglalkozott mezőgazdasággal.
Csányi Sándor (OTP-elnök, Bonafarm) – 33-35 ezer hektár, évi milliárdos nagyságrendű agrártámogatás.
Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás – szintén tízezres hektárnagyságrendű érdekeltségek.
Ez a szűk kör nem a semmiből nőtt ki. Nagyrészt a korábbi állami gazdaságok privatizációjából, illetve egymás földjeinek és cégeinek felvásárlásából építkezett – Simicska bukása után az ő birodalma előbb Nyerges Zsolthoz, majd Mészáros Lőrinchez vándorolt. A politikai közelség és a piaci pozíció itt nehezen választható szét.
A lényeg
A "2000 zöldbáró" kifejezés pontos statisztikai kategóriaként nem létezik – ilyen néven a KSH nem tart nyilván senkit. De a mögötte álló állítás, hogy egy rendkívül szűk, néhány ezres kör aránytalanul nagy vagyonhoz, termelési részesedéshez és állami forráshoz jutott, miközben a valaha ott dolgozó vidéki tömegek vagy bérlővé, vagy munkanélkülivé, vagy elvándorlóvá váltak – ezt az állítást a rendelkezésre álló hivatalos és sajtóadatok alátámasztják.
A magyar termőföld tehát jogilag milliók kezében van. A rajta megtermelt érték és az érte járó támogatás viszont néhány ezer szereplő kezében koncentrálódik.
Ez a kettősség a kérdés valódi tétje – nem az, hogy hány négyzetkilométer van egy-egy név alatt bejegyezve.
Források: KSH Agrárcenzus 2020; KSH STADAT-táblák; G7, Telex, Forbes.hu, Mérce, 168.hu, Népszava, Agrárszektor cikkei (2018–2024); Fazekas Béla: Ötvenéves a földreform (Statisztikai Szemle, 1995).
Ugye, győzött az AI? :)
Hát nem... Rá kellett jönnie, hogy kb. 2-3000 újgazdag tahó haszna az, ami lehetne százezreké is.
"2010 óta 155 ezer kis családi gazdaság, gazdálkodó család ment tönkre, az általuk használt földek nagy cégekhez és nagyvállalkozókhoz kerültek – jelentette ki Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára a Szabad Európának adott interjúban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.