PETÍCIÓ

a petíciót aláíró vagy ahhoz csatlakozó nyilatkozatot küldő

szolgálati járandóságban részesülők nevében

 

Címzett: dr. Magyar Péter úr, Magyarország miniszterelnöke
1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

Benyújtó: dr. Horváth Ferenc nyugállományú rendőr őrnagy, jogász, szolgálati járandóságban részesülő magánszemély, valamint a mellékelt csatlakozó nyilatkozatok aláírói

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Alaptörvény XXV. cikke alapján fordulunk Önhöz. 2012. január 1-jén törvény erejénél fogva megszűnt a szolgálati nyugdíjunk, és azóta csökkentett összegű szociális ellátást kapunk helyette. Közel tizenöt éve várjuk, hogy az állam, amelyet szolgáltunk, visszaadja a jogállásunkat. A Kormány 2026. október 29-én bejelentett intézkedéseit köszönjük, de azok későn és részlegesen orvosolják a sérelmet. Ebben a petícióban pontosan megjelöljük, mit kérünk, és hogy az milyen jogszabályok módosításával teljesíthető.

I. Kik vagyunk

Szolgálati járandóságban részesülők vagyunk: a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség volt hivatásos állományú tagjai, akik a szolgálati nyugdíjat a szolgálatunk idején hatályos törvények szerint szereztük meg.

A jogállásunkat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) határozza meg. Közénk tartozik:

1.     akinek a szolgálati nyugdíját a Knymt. 5. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként folyósítják tovább, mert 1955-ben vagy azt követően született;

2.     akinek a Knymt. 9. §-a alapján 2011. december 31-ét követő kezdő nappal állapítottak meg szolgálati járandóságot, a 10. § szerinti összegben.

A szolgálati nyugdíjra való jogosultságunk a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényen (Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényen (Hjt.) alapult: a Hszt. 182. §-án és a Hjt. 203. §-án. Mindkettőt a Knymt. helyezte hatályon kívül [58. § k) pont, 91. § n) pont].

Nem tartozik közénk az, aki 1954-ben vagy korábban született: az ő szolgálati nyugdíját a Knymt. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján csökkentés nélkül, öregségi nyugdíjként folyósították tovább. A különbséget kizárólag a születési év eredményezte.

II. Amit követelünk

Öt dolgot kérünk a Kormánytól: két törvénymódosítást, az alkotmányos védelem megteremtését, a korábbi alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatályának kimondását és a rendezés kiterjesztését a sorstársainkra.

1. A csökkentés megszüntetése 2027. január 1-jétől. A Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal, egy évvel a bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2. A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú nyugellátásnak minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Ezzel együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves keretösszeghez kötött szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a szerinti, a közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.

3. Alkotmányos garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá. Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 19. pontjának (5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások más ellátássá alakítását csak 2012. december 31-éig tette lehetővé, kerüljön hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be Magyarország új Alkotmányába is, amelynek megalkotását az Alaptörvény tizenhetedik módosításának (2026. július 13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi előre, és amelyre a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A részletes indokolást a IV. pont tartalmazza.

4. Az alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5. A rendezés kiterjesztése a többi érintettre. A Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

Visszamenőleges kifizetést e petíció nem követel; az egyéni igényekről az V. pont rendelkezik.

III. Előzmények

A szolgálati nyugdíjat nem bírósági ítélet és nem egyéni mulasztás vette el tőlünk, hanem egy előre megírt alkotmánymódosítás és az arra épülő törvény.

Időpont	Mi történt	Jogszabály, döntés
2011. június 6.	Az Országgyűlés módosítja az Alkotmányt: a korhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben „csökkenthető és szociális ellátássá alakítható”. Kihirdetve június 14-én, hatályos június 15-től.	2011. évi LXI. törvény 2. §; az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) 70/E. § (3) bekezdése
2011. június 16.	A rendvédelmi dolgozók a szervezők szerint legalább tizenötezren tüntetnek Budapesten, az Alkotmány utcában, a nyugdíjszabályok tervezett átalakítása ellen.
2011. november 28.	Az Országgyűlés elfogadja a Knymt.-t. Kihirdetve december 9-én, 22 nappal a hatálybalépés előtt.	2011. évi CLXVII. törvény
2012. január 1.	Megszűnik a szolgálati nyugdíj. Az 1955-ben vagy később születettek ellátását a személyi jövedelemadó mértékével, akkor 16 százalékkal csökkentve, szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A változásról egyéni határozat nem készül.	Knymt. 5. § (1), (2) és (4) bekezdés, 2. § (5) bekezdés
2012. január 1.	Az alkotmányi felhatalmazást az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2012. december 31-ig meghosszabbítják.	Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 19. cikk (5) bekezdés
2013. április 1.	A felhatalmazás változatlan szöveggel az Alaptörvény részévé válik; a szöveg szerint 2012. december 31-ig volt alkalmazható.	Az Alaptörvény negyedik módosítása (2013. március 25.); Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdés
2013. szeptember 25.	Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a Knymt. 14. § (1) és (2) bekezdését, a többi indítványt elutasítja. Öt alkotmánybíró különvéleményt fűz a határozathoz.	23/2013. (IX. 25.) AB határozat
2014. június 24.	Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánítja a mintaügyeket. Több mint 13 500 személy 1260 kérelme volt folyamatban.	Markovics, Béres és Augusztin kontra Magyarország, 77575/11, 19828/13 és 19829/13
2015. április 10. és 2016. június 3.	Az Alkotmánybíróság a szüneteltetés szabályait is fenntartja.	3061/2015. (IV. 10.) és 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat
2016. január 1.	A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken, ezzel a csökkentés is 15 százalék lesz.	Knymt. 5. § (4) bekezdés
2022. szeptember 6.	Az Emberi Jogok Európai Bírósága a szüneteltetés miatti panaszt is elfogadhatatlannak nyilvánítja.	Horváth László kontra Magyarország, 10490/16
2026. június 8.	A belügyminiszter az Országgyűlésben közli: megkezdődött a rendvédelmi életpálya felülvizsgálata, amelynek része a szolgálati nyugdíj kérdése.	K/136. számú kérdés
2026. október 29.	A honvédelmi és a belügyminiszter bejelenti: 2027-ben megszűnik a kereseti korlát, 2028-tól a 15 százalékos csökkentés. A jogállás visszaadásáról nem esik szó.

 

Az Alkotmánybíróság a szolgálati járandóság folyósításának bűncselekmény miatti szüneteltetését azért semmisítette meg, mert az a törvény hatálybalépése előtti cselekményekhez fűzött utólag hátrányt. Ez az egyetlen pont, ahol a testület a visszaható hatály tilalmának sérelmét megállapította. A 14. § maradékát a 2016. évi LXVII. törvény 2016. június 18-ával hatályon kívül helyezte.

IV. Az alkotmányos akadály elhárítása

Az Alkotmánybíróság határozatai nem azt mondták ki, hogy a szolgálati nyugdíjat el kellett venni, hanem azt, hogy az akkori alkotmányozó erre felhatalmazást adott. Ez a felhatalmazás ráadásul csak 2012. december 31-ig volt alkalmazható, ma tehát semmi nem akadályozza a jogalkotót abban, hogy a szolgálati nyugdíjat visszaadja.

Tudjuk, hogy alkotmánybírósági határozatot sem a Kormány, sem az Országgyűlés nem helyezhet hatályon kívül. E határozatok azonban egy átmeneti, mára kimerült felhatalmazásra épültek, ezért a jogalkotót a jövőre nézve nem kötik. A 23/2013. (IX. 25.) AB határozat maga rögzíti, mire támaszkodott:

•        A Knymt. vitatott rendelkezései az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdésében adott felhatalmazás végrehajtását szolgálták, ezért a testület nem állapította meg sem a B) cikk, sem a tulajdonhoz való jog (XIII. cikk) sérelmét (Indokolás [74]).

•        A felhatalmazás „érvényes és hatályos volt” a törvény elfogadásakor, és a testület szerint a döntés idején is (Indokolás [59]).

•        A korhatárt be nem töltött személyeknek a jogalkotó „nem köteles, de jogosult” nyugdíjat biztosítani (Indokolás [104]).

•        A korábban szerzett jogosulti váromány az új ellátás megállapításával nem szűnt meg (Indokolás [74]).

A határozatot az Alkotmánybíróság megosztottan hozta: dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

Hangsúlyozzuk: a II. pont 1. és 2. kérése egyszerű törvénymódosítás, alkotmánymódosítást nem igényel. Az alkotmányos garancia a jövőt védi, hogy ugyanez még egyszer ne történhessen meg.

Ezért kérjük, hogy a Kormány kezdeményezze az Alaptörvény módosítását a következő tartalommal:

1.     Az alkotmányozó törölje az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 19. pont (5) bekezdését. A rendelkezés a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások átalakítását 2012. december 31-ig tette lehetővé; ma már csak a jogfosztás emléke az alkotmány szövegében.

2.     Az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható.

3.     Az Alaptörvény mondja ki, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

A harmadik kérésre van alkotmányozói előzmény: az Alaptörvény negyedik módosítása 2013-ban újra megállapította azt a szabályt, mely szerint az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, és hozzátette, hogy ez a rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat (Záró és vegyes rendelkezések 5. pont).

Az alkotmányos garancia a jövőt védi, ezért kérjük, hogy a Magyarország új Alkotmányát előkészítő munka során az alkotmányozó ugyanezt a védelmet építse be az új Alkotmány szövegébe is: a hivatásos szolgálattal megszerzett nyugellátást utólag senki ne alakíthassa át szociális ellátássá. Az új Alkotmány megalkotásának szándékát az Alaptörvény tizenhetedik módosításának bevezető rendelkezése [2] rögzíti, a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja pedig az új Alkotmány hatálybalépését időhatárként említi.

V. Jogfenntartás

E petíció azt tartalmazza, amit a jövőre nézve követelünk; a múltbeli sérelmek jóvátételéről senki nevében nem mond le.

A petíció nem jelent lemondást, egyezséget vagy joglemondó nyilatkozatot a 2012. január 1-je óta elszenvedett sérelmek tekintetében. A benyújtó és minden csatlakozó fenntartja azt a jogát, hogy a magyar állam által neki okozott vagyoni és nem vagyoni sérelem miatt saját döntése alapján, egyénileg igényt érvényesítsen vagy pert indítson. A petíció teljesítése vagy elutasítása ezt a jogot nem érinti.

Sokan közülünk nem kívánnak elállni attól, hogy a magyar állam kártalanítsa őket. Kérjük a Kormányt, hogy a rendezés során ezt vegye figyelembe, és a kártalanítás kérdésében kezdjen külön egyeztetést az érintettekkel.

VI. Sorstársaink

Ez a petíció a szolgálati járandóságban részesülők petíciója, de nem csak minket ért sérelem: a Knymt. ugyanazon a napon, ugyanazzal a felhatalmazással minden korhatár előtti nyugdíjat megszüntetett.

A Knymt. 1. § c) pontja szerint korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősült, és 2012. január 1-jétől más jogcímen folyósított ellátássá vált:

•        az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj;

•        a korkedvezményes nyugdíj, amelyet a szervezetet fokozottan igénybe vevő, az egészségre különösen ártalmas munkáért adott a törvény;

•        a bányásznyugdíj, amelynek helyébe a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §-a szerint átmeneti bányászjáradék lépett;

•        a korengedményes nyugdíj;

•        az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíja az 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján, amelynek helyébe az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. §-a szerint balettművészeti életjáradék lépett;

•        a polgármesterek öregségi nyugdíja az 1994. évi LXIV. törvény alapján;

•        az európai parlamenti képviselők öregségi nyugdíja a 2004. évi LVII. törvény alapján;

•        az országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja az 1990. évi LVI. törvény alapján, amelyet a Knymt. 4. § (2) bekezdése a miénkhez hasonlóan a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett.

Együttérzünk mindazokkal, akiket ugyanaz az utólagos, a már megállapított ellátást érintő intézkedés fosztott meg a nyugdíjas jogállásától, és akiknek ez az anyagi helyzetét és a társadalmi megbecsültségét egyaránt rontotta. Külön gondolunk a bányászokra és a táncművészekre, akiknek a hivatása a miénkhez hasonlóan a testet és az egészséget veszi különösen igénybe.

Kérjük a Kormányt, hogy a rendezést rájuk is terjessze ki. Ők is sorstársaink, és ha egyetértenek velünk, csatlakozó nyilatkozatukat mi is szívesen fogadjuk.

VII. Összefoglalva

A fentiek alapján a petíció benyújtója és a csatlakozók az alábbi öt kérést ismétlik meg:

1.     A csökkentés megszüntetése 2027. január 1-jétől. A Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal, egy évvel a bejelentett időpont előtt. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2.     A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ismét szolgálati nyugdíjnak, vagyis saját jogú nyugellátásnak minősüljön, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Ezzel együtt szűnjön meg a Knymt. 11. §-a szerinti, az éves keretösszeghez kötött szüneteltetés, valamint a Knymt. 11/A. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a szerinti, a közszférában dolgozókat érintő szüneteltetés is.

3.     Alkotmányos garancia. A Kormány kezdeményezze, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá. Ennek érdekében: (a) az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 19. pontjának (5) bekezdése, amely a 2011. december 31-én nyugellátásnak minősülő ellátások más ellátássá alakítását csak 2012. december 31-éig tette lehetővé, kerüljön hatályon kívül helyezésre; (b) az Alaptörvény XIX. cikke egészüljön ki azzal, hogy a hivatásos szolgálattal, törvény alapján megszerzett nyugellátás a korhatár betöltése előtt is nyugellátásnak minősül, és utólag más ellátássá nem alakítható; (c) ugyanez a védelem kerüljön be Magyarország új Alkotmányába is, amelynek megalkotását az Alaptörvény tizenhetedik módosításának (2026. július 13.) bevezető rendelkezése [2] jelzi előre, és amelyre a Záró és vegyes rendelkezések 34. pontja is hivatkozik. A részletes indokolást a IV. pont tartalmazza.

4.     Az alkotmánybírósági határozatok korlátozott hatálya. A Kormány kezdeményezze annak kimondását, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok, így különösen a 23/2013. (IX. 25.), a 3061/2015. (IV. 10.) és a 3112/2016. (VI. 3.) AB határozat megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5.     A rendezés kiterjesztése a többi érintettre. A Kormány a rendezést terjessze ki a Knymt. többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

A petíció az egyéni igényérvényesítés jogát minden csatlakozó számára fenntartja (V. pont).

Kérjük, hogy a petícióra az Alaptörvény XXV. cikke alapján érdemben és írásban válaszoljon, és jelölje meg, mely kéréseket, milyen határidővel teljesíti.

 

Budapest, 2026. december „      ”

Tisztelettel:

 

dr. Horváth Ferenc
nyugállományú rendőr őrnagy, jogász
szolgálati járandóságban részesülő

Csatlakozó nyilatkozat

a szolgálati járandóságban részesülők petíciójához, amelynek címzettje Magyarország miniszterelnöke

 

Alulírott csatlakozom ahhoz a petícióhoz, amelyet dr. Horváth Ferenc nyugállományú rendőr őrnagy, szolgálati járandóságban részesülő magánszemély nyújt be Magyarország miniszterelnökének, dr. Magyar Péternek címezve.

A petíció teljes szövegét megismertem; elérhető itt: [ITT].

 

A petíció öt kérése (részletesen a II. pontban):

1.   A szolgálati járandóságot terhelő 15 százalékos csökkentés megszüntetése már 2027. január 1-jétől. Másodlagosan: ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön.

2.   A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadása az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt, a közszférában dolgozók ellátásának szüneteltetése nélkül.

3.   Alkotmányos garancia arra, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben ne lehessen szociális ellátássá alakítani, az új Alkotmányban is.

4.   Annak kimondása, hogy a hatályát vesztő felhatalmazáson alapuló alkotmánybírósági határozatok megállapításai az új szabályozás megítélésében nem irányadók.

5.   A rendezés kiterjesztése a 2011. évi CLXVII. törvény többi érintettjére, különösen a bányászokra és a táncművészekre (VI. pont).

A petíció arról szól, amit a jövőre nézve követelünk; a 2012 óta elszenvedett sérelmek jóvátételéről senki nevében nem mond le. Csatlakozásommal fenntartom azt a jogomat, hogy a magyar állam által nekem okozott vagyoni és nem vagyoni sérelem miatt saját döntésem alapján, egyénileg igényt érvényesítsek vagy pert indítsak (a petíció V. pontja).

Név (nyomtatott betűvel)	Lakóhely (csak a település)	Volt testület, vagy „özvegy / hozzátartozó”	Aláírás

 

Egy lapon többen is csatlakozhatnak; mindenki a saját sorát tölti ki és írja alá.

Kelt: ........................................, 20..... év ........................ hó ..... nap

Visszaigazolást és az átadás időpontjáról értesítést kérek erre az e-mail-címre (nem kötelező):

......................................................................................................................................................

Hová és meddig küldjem?

A kitöltött, aláírt nyilatkozatot sima (nem ajánlott) levélként kérem erre a címre:

dr. Horváth Ferenc

1325 Budapest, Pf.: 147

•     Az első benyújtáshoz a 2026. december 7-ig beérkező nyilatkozatokat tudom figyelembe venni.

•     A gyűjtés 2027. január 15-ig tart; az addig beérkező nyilatkozatokat kiegészítésként nyújtom be.

•     Csak eredeti, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot tudok elfogadni; fénymásolt aláírást és e-mailben küldött képet nem.

Kérdés és a csatlakozás visszavonása: jarandosag.peticio2026@outlook.hu. A visszavonáshoz kérem a nevét és a lakóhelye településének nevét megadni.

Átadás: A petíciót és a 2026. december 7-ig beérkezett csatlakozó nyilatkozatok eredeti példányait legfeljebb ötfős küldöttséggel, személyesen adom át a Miniszterelnökséget vezető miniszternek vagy az általa kijelölt személynek, aki azokat eljuttatja a miniszterelnökhöz. Az átadás időpontjáról és az átvevő személyéről azt értesítem, aki e-mail-címet adott meg.

Hozzájárulás és adatkezelési tájékoztató

Aláírásommal kifejezetten hozzájárulok, hogy a táblázatban megadott adataimat az adatkezelő a petíció benyújtása céljából kezelje, és a petíció átvevőjének, illetve címzettjének átadja.

•     Adatkezelő: dr. Horváth Ferenc magánszemély. Elérhetősége a fenti postafiók és e-mail-cím.

•     Cél: a petícióhoz csatlakozók számának és személyének igazolása a címzett előtt.

•     Kezelt adatok: név, lakóhely települése, volt testület vagy hozzátartozói minőség, aláírás; ha megadta, az e-mail-cím a visszaigazoláshoz és az átadás időpontjáról szóló értesítéshez.

•     Jogalap: az Ön kifejezett hozzájárulása (GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont és 9. cikk (2) bekezdés a) pont).

•     Ki kapja meg: az eredeti nyilatkozatokat kizárólag a petíció átvevője, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa kijelölt személy, továbbá a petíció címzettje, Magyarország miniszterelnöke és hivatala kapja meg. Mások csak a petíció szövegét és a csatlakozók számát ismerhetik meg. Névsort nem teszek közzé.

•     Meddig: az eredeti nyilatkozatokat a benyújtáskor átadom. A nálam maradó összesítést és az e-mail-címeket legkésőbb 2027. január 29-ig megsemmisítem.

•     Az Ön jogai: tájékoztatást, helyesbítést és törlést kérhet. Hozzájárulását a benyújtásig bármikor visszavonhatja; a benyújtás után az átvevőnél és a címzettnél kezelt adatokról azok rendelkeznek.

•     Panasz: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (www.naih.hu) tehet, vagy bírósághoz fordulhat.