A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szolgálati nyugdíj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szolgálati nyugdíj. Összes bejegyzés megjelenítése

szerda, november 18, 2026

2026118 Bizonyítvány

 

Muszáj magyarázni a bizonyítványt, hogy mások is megértsék

Horváth Ferenc írása 2.0

2026.11.18.

 


Mottó: nem attól lesz valakinek igaza, hogy milyen bizonyítványt akasztottak a falára. És nem is attól lesz valakinek igaza, hogy más bizonyítványát próbálja lejáratni. Az igazságot ugyanis nem a személyeskedés, hanem a tények és a bizonyítékok igazolják.

Nem új kedvezményt kérünk, hanem azt a jogállást, amelyet a saját szolgálati törvényeink szerint megszereztünk, és amelyet 2012. január 1-jén egy törvény vett el tőlünk.

Miért hivatkozunk a petícióra

A petíció a szolgálati járandóságban részesülők nevében szól, és szándékosan nem az aktív állományról. Mi azt kérjük vissza, ami minket megilletett volna, nem azt, ami másoknak a jövőben járhat.

Az alapgondolat egyszerű: ha az állam valamit eltörölt, amit a saját törvényei szerint, a jog talaján állva szereztünk meg, akkor bizony annak a visszaállítását követeljük. Nem többet, nem kevesebbet! Ezt, négy érv támasztja alá.

1.     A jogosultságot a szolgálatunk idején hatályos törvények adták. Nem kedvezményt kérünk, hanem azt, amit a törvény szerint megszereztünk.

2.     Sokan nem önként hagytuk el a testületet. A törvény szerint a korhatár előtti, teljes összegű szolgálati nyugdíj többek között annak járt, akinek a szolgálati viszonya átszervezés vagy létszámcsökkentés miatt szűnt meg (Hszt. 182. § (4) a) pont, 56. § (1) a)–b) pont). Ezeknél nem az érintett döntött, hanem az állam.

3.     Nem a bíróság, és nem is egy egyéni mulasztás fosztott meg minket tőle, hanem egy előre megírt alkotmánymódosítás és az arra épülő törvény szüntette meg, egyéni határozatok nélkül.

4.  Az elvételre felhatalmazó alkotmányos szabály már hosszú ideje nem hatályos. Az Alkotmánybíróság határozatai egy átmeneti felhatalmazásra épültek, amely csak 2012. december 31-ig volt alkalmazható. A jogalkotót ma semmi nem akadályozza abban, hogy visszaadja számunkra.

Az aktív állomány kérdése fontos, de más: ott a jövő szabályairól kell dönteni, és arról külön szólunk. A mi kérésünk zárt és csökkenő kört érint, ezért az állam számára sem jelent új, növekvő terhet.


Mit vett el a 2012. január 1-jén hatályba lépett törvény

A szolgálati nyugdíj 2012. január 1-jén törvény erejénél fogva megszűnt. Ezt mi magunk mondjuk ki a Petíció elején (nem kell rá tanítani minket senkinek), és éppen ezért követeljük a visszaállítását: aki valaminek a visszaállítását kéri, az olyasmit kér, ami ma nincs. Ez a követelés lényege, nem a fogalomhasználat téves.

A 2011. évi CLXVII. törvény (a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról) a már megállapított szolgálati nyugdíjat szolgálati járandósággá minősítette át. Az 1955-ben vagy utána születettek ellátását a személyi jövedelemadó mértékével csökkentve folyósítják tovább, először 16, 2016 óta 15 százalékkal. A változásról egyéni határozat nem készült.

Hogyan szereztük meg? A régi szolgálati törvény (1996. évi XLIII. törvény) 2010-es időállapota szerint (ennél korábbi időállapotot a Nemzeti Jogszabálytár már nem mutat):

•       a szolgálati nyugdíjra a jogosultságot 25 év tényleges szolgálati viszony adta (182. § (1));

•       a korhatár előtti, teljes összegű folyósítás a szolgálati viszony megszűnésének jogcíméhez vagy az életkorhoz volt kötve. Teljes összeg járt többek között átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti felmentés esetében, életkortól függetlenül, és az 50. életév betöltése után más jogcímen is ((4) a)–b) pont);

•       a 25. év letelte önmagában nem tett nyugdíjassá: a nyugdíj összegét csak megállapították ((9)–(10) bekezdés).

Tehát nem automatikusan járt, de meghatározott feltételekkel a törvény garantálta. Aki ezeknek megfelelt, annak a jogosultsága törvényes alapon született meg.

Mit kérünk, és miért a méltóságról van szó

 A petíció három dolgot kér a Kormánytól:

1.     A csökkentés megszüntetését 2027. január 1-jétől. A Kormány 2026. október 29-i bejelentése szerint 2027-ben megszűnik a kereseti korlát, 2028-tól pedig a 15 százalékos csökkentés. Ezt egy évvel korábban kérjük: a Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei hatállyal. Másodlagosan, ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön. Ezzel is jelezzük, hogy a költségvetési felelősség számunkra is fontos. A jogállás visszaadásáról a bejelentésben nem esett szó.

 

2.     A szolgálati nyugdíjas jogállás visszaadását. A járandóság a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is legyen újra szolgálati nyugdíj, saját jogú nyugellátás, a nyugdíjas jogálláshoz kötött jogosultságokkal együtt. Szűnjön meg a járandóság szüneteltetése is.

3.     Alkotmányos garanciát, hogy a szolgálattal megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális ellátássá.

A második kérés kifutó módon vonatkozik ránk. Csak a már járandóságban részesülőkre, amíg élünk. Új belépőkre nem, és a kör az idővel sajnos magától fog csökkenni.

Miért a méltóság? Mert nem csak a pénzről van szó. Aki felmentésekor szolgálati nyugdíjra jogosult volt, azt a törvény nyugdíjas jogállásba, nyugállományba helyezte (Hszt. 57. § (3)). Mi akkor mentünk nyugdíjba. Ezt a jogállást vette el tőlünk az állam, és minősítette át szociális ellátássá. A mi kérésünk az, hogy azokat a jogosultságokat állítsák vissza, és nevezzék annak, ami volt: szolgálati nyugdíjnak. Ez a méltóságunk visszaadása.

 

Mit nem kér a petíció? Visszamenőleges kifizetést nem követel, de senki nevében nem mond le a múltbeli sérelmek jóvátételéről. Mindenki részére fenntartja az egyéni igényérvényesítés jogát.

Második kör: az aktív állomány

Ha már a közhangulat rákényszerít, akkor – bár nem tisztünk – foglalkozzunk az aktív állománnyal is egy kicsit!

Ma a hivatásos állomány tagja, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatára előtt öt évvel, vagyis általában 60 évesen nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül (Hszt. 78. §). Nem nyugdíjas lesz. Formálisan a szolgálati viszonyban marad.

Mennyit kap? A törvény nem százalékot ír elő. Azt mondja, hogy az illetmény nettó összege egyezzen meg azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása szerint a Knytv. szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel (Hszt. 78. § (2) bekezdés b) pont). Az emelés mértéke az öregségi nyugdíjemelés mértékével egyezik meg, az összegről pedig a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja a munkáltatót (78. § (3) bekezdés). Konkrét forintot ezért nem lehet mondani: az a szolgálati időtől és a keresettől függ. Szolgálatba csak veszélyhelyzet, hadiállapot, szükségállapot vagy összehangolt védelmi tevékenység idején hívhatók (78. § (2) bekezdés a) pont); ilyenkor a tényleges beosztásuk szerinti, de legalább az utolsó havi illetményüknek megfelelő díjazás jár (c) pont).

A kérdés: Korhatár előtt nyugdíjat 2012 óta nem fizetnek. Ezért az állam a nyugdíj-szerű összeget illetmény néven, a szolgálati viszonyon belül adja. Az összeg tehát nyugdíj-szerű, a jogállás viszont nem nyugdíjas. Miért kellett annyira a névcsere? Miért ne lehetne ezt őszintén szolgálati nyugdíjnak hívni?

A létszámhiány. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2025 szeptemberében 91,5 százalékos töltöttségről, nagyjából 4500 fős hiányról beszélt, a szakszervezet szerint a valós hiány ennél nagyobb (Telex).

A belügyminiszter, Pósfai Gábor 2026. szeptember 10-én a Kossuth Rádióban ennél is nagyobb számot mondott: szerinte a belügyi ágazatból mintegy 12 ezer szakember hiányzik, köztük 9 ezer rendőr. Hozzátette, hogy a pálya iránti érdeklődés is erősen visszaesett: 2010-ben több mint hétezren jelentkeztek tiszthelyettesnek, idén csak 1255-en. A minisztérium bérrendezési csomagot dolgozott ki, a végleges döntés a 2027-es költségvetés tárgyalásakor születhet meg (Economx). A két adat nem ugyanabból az időpontból származik, és a forrásuk sem azonos, de abban egyezik: a hiány súlyos. Az akkor még országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás dandártábornok a parlamenti bizottság előtt 2026. június 17-én elismerte, hogy a rendőrség minden területen létszámhiánnyal küzd, és az elvándorlás különösen a nyugdíjszabályok megváltoztatása után erősödött fel (Infostart).

Szerintünk a létszámhiány egyik fontos oka, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége megszűnt. A másik az értékválság. Erre az államnak kell választ adnia, nem nekünk. 

A kormány 2026. október 29-i bejelentése a jogállás kérdésével ebben az esetben sem foglalkozott.

Források

•       Petíció – a szolgálati járandóságban részesülők nevében (a szerző szövege): a 2011. évi CLXVII. törvényre, a csökkentésre és a 2026. október 29-i bejelentésre vonatkozó adatok.

•       2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

•       1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.), 2010-es időállapot: 56–57. § (felmentés, nyugdíjállományba helyezés), 182. § (szolgálati nyugdíj). Hatályos szöveg: Nemzeti Jogszabálytár.

•       2015. évi XLII. törvény (Hszt.), 78. §: nyugdíj előtti rendelkezési állomány

•       Infostart: Bizottsági meghallgatás – ezt ígéri a leendő országos rendőrfőkapitány, 2026. június 17.

•       Telex: Nem elég vonzó a rendőri pálya, legalább 4500 rendőr hiányzik, 2025. szeptember 23.

•       Economx: Pósfai Gábor a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában, 2026. szeptember 10.

2026118 Bizonyítvány

  Muszáj magyarázni a bizonyítványt, hogy mások is megértsék Horváth Ferenc írása 2.0 2026.11.18.   Mottó: nem attól lesz valakinek...