Muszáj magyarázni a bizonyítványt, hogy mások is megértsék
Horváth Ferenc írása 2.0
2026.11.18.
Mottó: nem attól lesz valakinek igaza, hogy
milyen bizonyítványt akasztottak a falára. És nem is attól lesz valakinek
igaza, hogy más bizonyítványát próbálja lejáratni. Az igazságot ugyanis nem a
személyeskedés, hanem a tények és a bizonyítékok igazolják.
Nem új kedvezményt kérünk, hanem azt
a jogállást, amelyet a saját szolgálati törvényeink szerint megszereztünk, és
amelyet 2012. január 1-jén egy törvény vett el tőlünk.
Miért hivatkozunk a petícióra
A petíció a szolgálati járandóságban részesülők
nevében szól, és szándékosan nem az aktív állományról. Mi azt kérjük vissza,
ami minket megilletett volna, nem azt, ami másoknak a jövőben járhat.
Az alapgondolat egyszerű: ha az állam
valamit eltörölt, amit a saját törvényei szerint, a jog talaján állva szereztünk
meg, akkor bizony annak a visszaállítását követeljük. Nem többet, nem kevesebbet!
Ezt, négy érv támasztja alá.
1. A jogosultságot a
szolgálatunk idején hatályos törvények adták. Nem kedvezményt kérünk, hanem azt,
amit a törvény szerint megszereztünk.
2. Sokan nem önként hagytuk el a
testületet.
A törvény szerint a korhatár előtti, teljes összegű szolgálati nyugdíj többek
között annak járt, akinek a szolgálati viszonya átszervezés vagy
létszámcsökkentés miatt szűnt meg (Hszt. 182. § (4) a) pont, 56. § (1) a)–b)
pont). Ezeknél nem az érintett döntött, hanem az állam.
3. Nem a bíróság, és nem is egy egyéni
mulasztás fosztott meg minket tőle, hanem egy előre megírt alkotmánymódosítás és az
arra épülő törvény szüntette meg, egyéni határozatok nélkül.
4. Az elvételre felhatalmazó
alkotmányos szabály már hosszú ideje nem hatályos. Az Alkotmánybíróság határozatai egy
átmeneti felhatalmazásra épültek, amely csak 2012. december 31-ig volt
alkalmazható. A jogalkotót ma semmi nem akadályozza abban, hogy visszaadja
számunkra.
Az aktív állomány kérdése fontos, de
más: ott a
jövő szabályairól kell dönteni, és arról külön szólunk. A mi kérésünk zárt
és csökkenő kört érint, ezért az állam számára sem jelent új, növekvő terhet.
Mit vett el a 2012. január 1-jén hatályba lépett törvény
A szolgálati nyugdíj 2012. január 1-jén törvény
erejénél fogva megszűnt. Ezt mi magunk mondjuk ki a Petíció elején (nem kell rá
tanítani minket senkinek), és éppen ezért követeljük a visszaállítását: aki
valaminek a visszaállítását kéri, az olyasmit kér, ami ma nincs. Ez a követelés
lényege, nem a fogalomhasználat téves.
A 2011. évi CLXVII. törvény (a korhatár előtti
öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról) a már megállapított szolgálati nyugdíjat szolgálati
járandósággá minősítette át. Az 1955-ben vagy utána születettek ellátását a
személyi jövedelemadó mértékével csökkentve folyósítják tovább, először 16,
2016 óta 15 százalékkal. A változásról egyéni határozat nem készült.
Hogyan szereztük meg? A régi szolgálati törvény
(1996. évi XLIII. törvény) 2010-es időállapota szerint (ennél korábbi
időállapotot a Nemzeti Jogszabálytár már nem mutat):
•
a szolgálati nyugdíjra a jogosultságot 25 év tényleges
szolgálati viszony adta (182. § (1));
•
a korhatár előtti, teljes összegű folyósítás a szolgálati
viszony megszűnésének jogcíméhez vagy az életkorhoz volt kötve. Teljes összeg
járt többek között átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti felmentés
esetében, életkortól függetlenül, és az 50. életév betöltése után más jogcímen
is ((4) a)–b) pont);
•
a 25. év letelte önmagában nem tett nyugdíjassá: a nyugdíj
összegét csak megállapították ((9)–(10) bekezdés).
Tehát nem automatikusan járt, de
meghatározott feltételekkel a törvény garantálta. Aki ezeknek megfelelt, annak
a jogosultsága törvényes alapon született meg.
Mit kérünk, és miért a méltóságról van szó
1. A csökkentés megszüntetését
2027. január 1-jétől. A Kormány 2026. október 29-i bejelentése szerint 2027-ben
megszűnik a kereseti korlát, 2028-tól pedig a 15 százalékos csökkentés. Ezt egy
évvel korábban kérjük: a Kormány kezdeményezze a Knymt. 5. § (2) bekezdésében
előírt, a személyi jövedelemadó mértékével megegyező csökkentés és az ahhoz
kapcsolódó 5. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezését 2027. január 1-jei
hatállyal. Másodlagosan, ha erre 2027-ben nincs teljes fedezet, a csökkentés
mértéke 2027-ben legalább a felére mérséklődjön. Ezzel is jelezzük, hogy a
költségvetési felelősség számunkra is fontos. A jogállás visszaadásáról a
bejelentésben nem esett szó.
2. A szolgálati nyugdíjas
jogállás visszaadását. A járandóság a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is legyen
újra szolgálati nyugdíj, saját jogú nyugellátás, a nyugdíjas jogálláshoz kötött
jogosultságokkal együtt. Szűnjön meg a járandóság szüneteltetése is.
3. Alkotmányos garanciát, hogy a szolgálattal
megszerzett nyugellátást a jövőben egyetlen többség se alakíthassa át szociális
ellátássá.
A második kérés kifutó módon
vonatkozik ránk. Csak a már járandóságban részesülőkre, amíg élünk. Új belépőkre nem, és
a kör az idővel sajnos magától fog csökkenni.
Miért a méltóság? Mert nem csak a pénzről van
szó. Aki felmentésekor szolgálati nyugdíjra jogosult volt, azt a törvény
nyugdíjas jogállásba, nyugállományba helyezte (Hszt. 57. § (3)). Mi akkor
mentünk nyugdíjba. Ezt a jogállást vette el tőlünk az állam, és minősítette át
szociális ellátássá. A mi kérésünk az, hogy azokat a jogosultságokat
állítsák vissza, és nevezzék annak, ami volt: szolgálati nyugdíjnak. Ez a
méltóságunk visszaadása.
Mit nem kér a petíció? Visszamenőleges kifizetést
nem követel, de senki nevében nem mond le a múltbeli sérelmek jóvátételéről.
Mindenki részére fenntartja az egyéni igényérvényesítés jogát.
Második kör: az aktív állomány
Ha már a közhangulat rákényszerít,
akkor – bár nem tisztünk – foglalkozzunk az aktív állománnyal is egy kicsit!
Ma a hivatásos állomány tagja, ha legalább 30 év
tényleges szolgálati idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatára előtt öt
évvel, vagyis általában 60 évesen nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül
(Hszt. 78. §). Nem
nyugdíjas lesz. Formálisan a szolgálati viszonyban marad.
Mennyit kap? A törvény nem százalékot ír elő. Azt
mondja, hogy az illetmény nettó összege egyezzen meg azzal az összeggel, amely
a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként
megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása
szerint a Knytv. szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel
(Hszt. 78. § (2) bekezdés b) pont). Az emelés mértéke az öregségi nyugdíjemelés
mértékével egyezik meg, az összegről pedig a nyugdíjmegállapító szerv
tájékoztatja a munkáltatót (78. § (3) bekezdés). Konkrét forintot ezért nem
lehet mondani: az a szolgálati időtől és a keresettől függ. Szolgálatba csak
veszélyhelyzet, hadiállapot, szükségállapot vagy összehangolt védelmi
tevékenység idején hívhatók (78. § (2) bekezdés a) pont); ilyenkor a tényleges
beosztásuk szerinti, de legalább az utolsó havi illetményüknek megfelelő
díjazás jár (c) pont).
A kérdés: Korhatár előtt nyugdíjat 2012 óta
nem fizetnek. Ezért az állam a nyugdíj-szerű összeget illetmény néven, a
szolgálati viszonyon belül adja. Az összeg tehát nyugdíj-szerű, a jogállás
viszont nem nyugdíjas. Miért kellett annyira a névcsere? Miért ne lehetne
ezt őszintén szolgálati nyugdíjnak hívni?
A létszámhiány. Az Országos
Rendőr-főkapitányság 2025 szeptemberében 91,5 százalékos töltöttségről,
nagyjából 4500 fős hiányról beszélt, a szakszervezet szerint a valós hiány
ennél nagyobb (Telex).
A belügyminiszter, Pósfai Gábor 2026. szeptember 10-én
a Kossuth Rádióban ennél is nagyobb számot mondott: szerinte a belügyi
ágazatból mintegy 12 ezer szakember hiányzik, köztük 9 ezer rendőr. Hozzátette,
hogy a pálya iránti érdeklődés is erősen visszaesett: 2010-ben több mint hétezren
jelentkeztek tiszthelyettesnek, idén csak 1255-en. A minisztérium bérrendezési
csomagot dolgozott ki, a végleges döntés a 2027-es költségvetés tárgyalásakor
születhet meg (Economx).
A két adat nem ugyanabból az időpontból származik, és a forrásuk sem azonos, de
abban egyezik: a hiány súlyos. Az akkor még országos rendőrfőkapitány-jelölt,
Mecser Tamás dandártábornok a parlamenti bizottság előtt 2026. június 17-én
elismerte, hogy a rendőrség minden területen létszámhiánnyal küzd, és az
elvándorlás különösen a nyugdíjszabályok megváltoztatása után erősödött fel (Infostart).
Szerintünk a létszámhiány egyik fontos oka, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége megszűnt. A másik az értékválság. Erre az államnak kell választ adnia, nem nekünk.
A kormány 2026. október 29-i
bejelentése a jogállás kérdésével ebben az esetben sem foglalkozott.
Források
•
Petíció – a szolgálati járandóságban részesülők nevében (a
szerző szövege): a 2011. évi CLXVII. törvényre, a csökkentésre és a 2026.
október 29-i bejelentésre vonatkozó adatok.
•
1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.), 2010-es időállapot:
56–57. § (felmentés, nyugdíjállományba helyezés), 182. § (szolgálati nyugdíj).
Hatályos szöveg: Nemzeti Jogszabálytár.
•
2015.
évi XLII. törvény (Hszt.), 78. §: nyugdíj előtti rendelkezési állomány
•
Infostart:
Bizottsági meghallgatás – ezt ígéri a leendő országos rendőrfőkapitány, 2026.
június 17.
•
Telex:
Nem elég vonzó a rendőri pálya, legalább 4500 rendőr hiányzik, 2025. szeptember
23.
•
Economx:
Pósfai Gábor a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában, 2026. szeptember 10.
