szerda, november 18, 2026

2026118 Türelem és méltóság

Két érvrendszer, egy kérdés



Pintér Sándor becsapott minket 

Előrebocsátom. A két érintett tábor nem egymás ellensége! A petíció is figyelembe veszi az egyén döntését, ami önkéntes a csatlakozáshoz. Azonban elvárjuk, hogy a türelmesek tábora tartsa tiszteletben a türelmetlenek táborának döntését!

A szolgálati járandóságban részesülők ügyében nem az a kérdés, hogy érte-e őket sérelem, hanem az, hogy mennyit és hogyan érdemes várni a rendezésre. Erre két, egymásnak ellentmondó, mégis tisztességes válasz létezik: a türelmeseké és a türelmetleneké.

Az alábbiakban mindkettőt a legerősebb formájában mutatom be, a törvényszövegekre és a hivatalos adatokra támaszkodva. A becsléseket külön jelölöm, és azt is leírom, mit nem sikerült ellenőriznem. Végül elmondom, miért állok a türelmetlenek oldalán.

A kiindulás: mi történt, és mit mondanak a számok

A szolgálati nyugdíj 2012. január 1-jétől az 1955-ben vagy később születettek számára szolgálati járandóságként folyik tovább (2011. évi CLXVII. törvény, Knytv. 5. § (1)). Az összeget a személyi jövedelemadó mértékével csökkentették (5. § (2)). Ez nem adólevonás, hanem a járandóság összegének csökkentése.

A csökkentés és a „járandóság” státusz a nyugdíjkorhatárig tart. Utána az összeg csökkentés nélkül öregségi nyugdíjként folyik tovább (17. § (1) b), 18. § (2)). Új jogosultság 2011 után már csak szűk körben keletkezhet (9. §), így a kör gyakorlatilag zárt.

A közérdekű adatigénylésre adott hivatalos válasz, amit egy kollégának köszönhetünk (ADATVP/1430-2/2026), három számot ad:

  • 2025 januárjában 20 338 fő kapott járandóságot, 2025 decemberre 18 740 fő. A nettó csökkenés 1 598 fő, kb. 7,9%. A válasz okként a korhatár betöltését és az elhalálozást nevezi meg, arányukat nem közli.
  • A csökkentés összege 2025-ben 10 418 762 865 forint volt.
  • A csökkentés havonta változó összeg, mert van, akire nem vonatkozik (Knytv. 5. § (3)), és van, akinek a folyósítása szünetel.

A kormány bejelentése szerint (a honvédelmi és a belügyminiszter közös videója nyomán, az MTI beszámolója alapján) 2027-ben megszűnik a „bérplafon”, 2028-tól pedig a 15 százalékos csökkentés. A „bérplafon” alatt feltevésem szerint a Knytv. 11. §-a szerinti éves keretösszeget (a minimálbér 18-szorosa) értik, ezt nem sikerült megerősítenem.

A türelmesek: aki lépett, annak idő kell

A türelmesek szerint a kormány már lépett, ezért a bizalom és az együttműködés visz előbbre, nem a sürgetés. A 2011-es átalakítás az akkori kormány döntése volt, az új kormány viszont konkrét dátumokat nevezett meg: 2027 és 2028.

A második érv a költségvetési mozgásteret érinti. A 2027-es költségvetés kiadási főösszege 47 587 milliárd forint, a tervezett hiány 5 102 milliárd. A pénzügyminiszter a legnagyobb kockázatot az energiaárakban látja. Ilyen keretek között a türelmesek szerint a sorrend számít, és a legsértőbb elemekkel (plafon, levonás) kezdte a kormány: a bérplafon 2027-ben, a csökkentés 2028-ban szűnik meg, a többi később jöhet.

Harmadszor: az idő az érintettek javára dolgozik. A kör gyakorlatilag zárt, 2025-ben nettó kb. 7,9%-kal fogyott, ezért a rendezés költsége idővel csökken. A türelmes ebből azt következteti, hogy nincs kényszer sietni.

Negyedszer: a taktika. A csendes, tárgyilagos fellépés partnerséget épít a minisztériumok szakértőivel, a konfrontáció viszont védekezésre késztetheti őket.

Ötödször: a közélet. A kívülállók a járandóságosokat a nyugdíjasok többségéhez mérik. Az átlagos öregségi nyugdíj 2025 januárjában 242 327 forint volt, a medián 214 215 forint (KSH). A hangos követelés a „kiváltság” képét erősítheti.

Végül az erkölcsi érv: a türelmes a lojalitást a közös ügy részének tekinti. A rendszerváltás adósságai közül a szolgálati járandóság csak egy tétel, és az ügyek sorrendben oldódnak meg.

A türelmetlenek: ami késik, az elvész

A türelmetlenek szerint a halogatás az érintetteknek pótolhatatlan veszteség, az államnak megtakarítás, a méltóságot pedig nem az összeg, hanem a jogállás adja vissza.

Az idő nem semleges. Aki 2028 előtt meghal vagy eléri a nyugdíjkorhatárt, a bejelentett lépésekből nem részesül, és a megszűnt ellátás újra nem állapítható meg (Knytv. 17. § (3)). A halálozások számát a hivatalos válasz nem közli. Becslésem szerint ez évente több száz főt jelent, ennek ellenőrzéséhez külön adatigénylés kell.

A bejelentés az összeget érinti, a jogállást nem. Ez nem véletlen: a kormány 2011-ben azt tervezte, hogy a szolgálati nyugdíjat nem nyugdíjnak, hanem keresetpótló, majd jövedelempótló juttatásnak nevezi. A jogvédők szerint az átminősítés segéllyel tette egyenlővé az ellátást (a Magyar Helsinki Bizottság és hat szakszervezet érvelése).

A hatályos törvények ellentmondanak a státuszvesztésnek. Az új Hszt. (2015. évi XLII.) 2. § 29. pontja a járandóságosokat is „szolgálati nyugdíjasnak” nevezi, a preambuluma pedig elismeri az erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát. A 321. § szerint a szenior állományban az illetmény a csökkentés nélkül számított járandóság összegével egyezik meg, a 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint pedig az aktív állomány a rögzített szolgálati nyugdíj összegét választhatja. A jogrendszer másutt tehát a szolgálati nyugdíjat tekinti mértéknek. Csak a járandóságban részesülő saját ellátása maradt csökkentett és átnevezett.

A megbélyegzés is a sérelem része. 2011-ben a kormány azzal érvelt, hogy elfogadhatatlan, ha 35–40 éves fiatalemberek nyugdíjasként hagyják el a pályát. Az érintettek tapasztalata szerint a „luxusnyugdíjas” és a „nyugger” jelző legalább tizennégy évig elkísérte őket. A kifejezések pontos forrását nem sikerült ellenőriznem, de tapasztalatból ismerem. A Knytv. 11. §-a ugyanakkor a keresetet is korlátozza (a minimálbér 18-szorosa fölött a folyósítás szünetel), miközben a levonás célja a munkára ösztönzés volt. Ez a „kettős szorítás”. Az érintettek beszámolói szerint a megbélyegzés a családokat és a közösségeket is elérte.

A tétel a költségvetéshez képest elenyésző. A csökkentés 2025-ben 10,4 milliárd forint volt. Ez a 2027-es kiadási főösszeg kb. 0,02%-a, a tervezett hiány kb. 0,2%-a. A nyugdíjas SZÉP-kártya évi 90 milliárd forintba kerül. Mivel a 2028-as megszüntetést a kormány már bejelentette, a kérés valódi többlete a 2027-es év előrehozása: becslésem szerint 8–9 milliárd forint. A teljes hátralévő költség a kifutásig kb. 40–50 milliárd forint (becslés, indexálás nélkül).

Válasz az ellenvetésekre. A kritikusok közteherviselésre és munkaösztönzésre hivatkoznak. A kormány a strasbourgi bíróságnak is az igazságosabb közteherviselést nevezte meg célként. A türelmetlenek válasza: a levonás a korhatárig tart, kb. 18 700 főt érint, a mai érintettek becslésem szerint mind 55 évnél idősebbek, „negyvenesekről” tehát már nem lehet beszélni.

A kockázat. A bejelentés nem törvény, a türelem pedig nem szerez határidőt. Ha a türelmesek tévednek, a veszteség végleges. Ha a türelmetlenek tévednek, legfeljebb egy ideig feszültebb a viszony. Egy demokráciában ez újabb sérelem nélkül, előfordul.

Amiben egyetértenek, és ami elválasztja őket

A két álláspont a sérelem tényében egyetért, az időhorizontban és a kockázat megítélésében tér el. Mindkét oldal elismeri, hogy a 2011-es átalakítás sérelmet okozott, hogy a kör zárt és fogy, és hogy a kormány a bejelentett lépésekkel elindult. Egyik sem akar konfliktust a kormánnyal.

A kiindulás
Türelmesek: A sérelem valós, de a kormány már lépett
Türelmetlenek: A sérelem valós, a lépések az összeget, nem a jogállást érintik

Az idő
Türelmesek: A kör fogy, a költség csökken, nincs kényszer sietni
Türelmetlenek: A kör fogy, ezért nem várhat: az érintettek veszítenek

A költségvetés
Türelmesek: Kifeszített, a sorrend számít
Türelmetlenek: Elenyésző tétel (a hiány kb. 0,2%-a)

A taktika
Türelmesek: Csendes együttműködés
Türelmetlenek: Nyílt, szervezett, határidőt kérő fellépés

A méltóság
Türelmesek: A türelem a közös ügy iránti hűség
Türelmetlenek: A méltóságot a jogállás helyreállítása adja vissza

A hibázás ára
Türelmesek: Feszültebb viszony a kormánnyal
Türelmetlenek: Végleges veszteség az érintetteknek

A vita lényege tehát nem ténykérdés, hanem mérlegelés: mennyit ér egy év az érintettnek, és mennyire lehet bízni a bejelentés megvalósulásában.

Összegzés: türelem a hangnemben, türelmetlenség a határidőben

A két álláspont összeegyeztethető, ha a türelmet a hangnemre, a türelmetlenséget a határidőre vonatkoztatjuk. Magam a türelmetlenek oldalán állok, mert a bejelentés nem törvény, és minden elmúló év visszavonhatatlan az érintettek számára. A türelmesektől viszont azt tanulom, hogy a tárgyilagos, együttműködő hangnem a legerősebb eszköz.

Azonban amibe semmiféle módon nem kívánok önként belenyugodni, hogy a szolgálati nyugdíjamat soha ne kaphassam vissza. 
Ezt a Tisza kormánynak is meg kell értenie. A szavazatomat megkapta. Nem volt sok választásom. Ők az Orbán rendszer lebontását vállalták. Az Orbán rendszer lebontásának számomra igen komoly része az, hogy a méltóságomat ez a kormány adja vissza! Egy oldalon állunk! Vegye figyelembe, hogy a morális érték, igen komolyan érinti azokat, akik 15-ik éve várják, hogy igazságot szolgáltassanak nekik.

Ez azt jelenti, hogy nem szólamot, hanem konkrét törvényi határidőt kell kérni: a jogállás helyreállítását és a 2027-es kezdést. Az érintettek egy része petícióban kéri a jogállás visszaállítását, és fenntartja egyéni jogait. A tárgyilagos kérés érdemi választ érdemel, mégpedig nem évekre szólót.

Végül: a méltóság nem kegy. A rehabilitáció az állam tartozásának törlesztése. Az állam jogfolytonos. A 2011-es döntés felelősségét ma az a kormány viseli, amelyik 2026. április 12-én kétharmados felhatalmazást kapott.

Források, becslések és ellenőrizendő adatok

Ami nem szerepel a dokumentumokban, azt a döntéshozónak kell ellenőriznie.

A törvényszövegek és a hivatalos adatok a szerző által fellelt dokumentumokból származnak, a sajtóforrásokat keresési találatok szövege alapján idézem, az oldalakat teljes egészében nem nyitottam meg. Sokáig tartott volna...

Törvények és hivatalos adatok

  • 2011. évi CLXVII. törvény (Knytv.), a Jogtár 2026. január 1-jétől hatályos szövege
  • 2015. évi XLII. törvény (Hszt.), a Jogtár 2026. október 1-jétől hatályos szövege
  • közérdekű adatigénylésre adott válasz, ADATVP/1430-2/2026

Sajtóforrások

Becslések (nem hivatalos számok)

  • a halálozások száma: évente több száz fő
  • a 2027-es előrehozás költsége: 8–9 milliárd forint
  • a teljes hátralévő költség a kifutásig: 40–50 milliárd forint, indexálás nélkül
  • az érintettek életkora: 55 év fölött

Ellenőrizendő

  • a „bérplafon” azonosítása a Knytv. 11. §-ával
  • a halálozások száma, az életkor szerinti megoszlás és az átlagos járandóság (adatigényléssel)
  • a régi Hszt. (1996. évi XLIII.) szövege
  • a „luxusnyugdíjas” és a „nyugger” kifejezések pontos forrása és időpontja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.

2026118 Türelem és méltóság

Két érvrendszer, egy kérdés Pintér Sándor becsapott minket  Előrebocsátom. A két érintett tábor nem egymás ellensége! A petíció is figy...