Két érvrendszer, egy kérdés
Előrebocsátom. A két érintett tábor nem egymás ellensége! A petíció is figyelembe veszi az egyén döntését, ami önkéntes a csatlakozáshoz. Azonban elvárjuk, hogy a türelmesek tábora tartsa tiszteletben a türelmetlenek táborának döntését!
A szolgálati járandóságban részesülők ügyében nem az a kérdés, hogy érte-e őket sérelem, hanem az, hogy mennyit és hogyan érdemes várni a rendezésre. Erre két, egymásnak ellentmondó, mégis tisztességes válasz létezik: a türelmeseké és a türelmetleneké.
Az alábbiakban mindkettőt a legerősebb formájában mutatom be, a törvényszövegekre és a hivatalos adatokra támaszkodva. A becsléseket külön jelölöm, és azt is leírom, mit nem sikerült ellenőriznem. Végül elmondom, miért állok a türelmetlenek oldalán.
A kiindulás: mi történt, és mit mondanak a számok
A szolgálati nyugdíj 2012. január 1-jétől az 1955-ben vagy később születettek számára szolgálati járandóságként folyik tovább (2011. évi CLXVII. törvény, Knytv. 5. § (1)). Az összeget a személyi jövedelemadó mértékével csökkentették (5. § (2)). Ez nem adólevonás, hanem a járandóság összegének csökkentése.
A csökkentés és a „járandóság” státusz a nyugdíjkorhatárig tart. Utána az összeg csökkentés nélkül öregségi nyugdíjként folyik tovább (17. § (1) b), 18. § (2)). Új jogosultság 2011 után már csak szűk körben keletkezhet (9. §), így a kör gyakorlatilag zárt.
A közérdekű adatigénylésre adott hivatalos válasz, amit egy kollégának köszönhetünk (ADATVP/1430-2/2026), három számot ad:
- 2025 januárjában 20 338 fő kapott járandóságot, 2025 decemberre 18 740 fő. A nettó csökkenés 1 598 fő, kb. 7,9%. A válasz okként a korhatár betöltését és az elhalálozást nevezi meg, arányukat nem közli.
- A csökkentés összege 2025-ben 10 418 762 865 forint volt.
- A csökkentés havonta változó összeg, mert van, akire nem vonatkozik (Knytv. 5. § (3)), és van, akinek a folyósítása szünetel.
A kormány bejelentése szerint (a honvédelmi és a belügyminiszter közös videója nyomán, az MTI beszámolója alapján) 2027-ben megszűnik a „bérplafon”, 2028-tól pedig a 15 százalékos csökkentés. A „bérplafon” alatt feltevésem szerint a Knytv. 11. §-a szerinti éves keretösszeget (a minimálbér 18-szorosa) értik, ezt nem sikerült megerősítenem.
A türelmesek: aki lépett, annak idő kell
A türelmesek szerint a kormány már lépett, ezért a bizalom és az együttműködés visz előbbre, nem a sürgetés. A 2011-es átalakítás az akkori kormány döntése volt, az új kormány viszont konkrét dátumokat nevezett meg: 2027 és 2028.
A második érv a költségvetési mozgásteret érinti. A 2027-es költségvetés kiadási főösszege 47 587 milliárd forint, a tervezett hiány 5 102 milliárd. A pénzügyminiszter a legnagyobb kockázatot az energiaárakban látja. Ilyen keretek között a türelmesek szerint a sorrend számít, és a legsértőbb elemekkel (plafon, levonás) kezdte a kormány: a bérplafon 2027-ben, a csökkentés 2028-ban szűnik meg, a többi később jöhet.
Harmadszor: az idő az érintettek javára dolgozik. A kör gyakorlatilag zárt, 2025-ben nettó kb. 7,9%-kal fogyott, ezért a rendezés költsége idővel csökken. A türelmes ebből azt következteti, hogy nincs kényszer sietni.
Negyedszer: a taktika. A csendes, tárgyilagos fellépés partnerséget épít a minisztériumok szakértőivel, a konfrontáció viszont védekezésre késztetheti őket.
Ötödször: a közélet. A kívülállók a járandóságosokat a nyugdíjasok többségéhez mérik. Az átlagos öregségi nyugdíj 2025 januárjában 242 327 forint volt, a medián 214 215 forint (KSH). A hangos követelés a „kiváltság” képét erősítheti.
Végül az erkölcsi érv: a türelmes a lojalitást a közös ügy részének tekinti. A rendszerváltás adósságai közül a szolgálati járandóság csak egy tétel, és az ügyek sorrendben oldódnak meg.
A türelmetlenek: ami késik, az elvész
A türelmetlenek szerint a halogatás az érintetteknek pótolhatatlan veszteség, az államnak megtakarítás, a méltóságot pedig nem az összeg, hanem a jogállás adja vissza.
Az idő nem semleges. Aki 2028 előtt meghal vagy eléri a nyugdíjkorhatárt, a bejelentett lépésekből nem részesül, és a megszűnt ellátás újra nem állapítható meg (Knytv. 17. § (3)). A halálozások számát a hivatalos válasz nem közli. Becslésem szerint ez évente több száz főt jelent, ennek ellenőrzéséhez külön adatigénylés kell.
A bejelentés az összeget érinti, a jogállást nem. Ez nem véletlen: a kormány 2011-ben azt tervezte, hogy a szolgálati nyugdíjat nem nyugdíjnak, hanem keresetpótló, majd jövedelempótló juttatásnak nevezi. A jogvédők szerint az átminősítés segéllyel tette egyenlővé az ellátást (a Magyar Helsinki Bizottság és hat szakszervezet érvelése).
A hatályos törvények ellentmondanak a státuszvesztésnek. Az új Hszt. (2015. évi XLII.) 2. § 29. pontja a járandóságosokat is „szolgálati nyugdíjasnak” nevezi, a preambuluma pedig elismeri az erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát. A 321. § szerint a szenior állományban az illetmény a csökkentés nélkül számított járandóság összegével egyezik meg, a 78. § (2) bekezdés b) pontja szerint pedig az aktív állomány a rögzített szolgálati nyugdíj összegét választhatja. A jogrendszer másutt tehát a szolgálati nyugdíjat tekinti mértéknek. Csak a járandóságban részesülő saját ellátása maradt csökkentett és átnevezett.
A megbélyegzés is a sérelem része. 2011-ben a kormány azzal érvelt, hogy elfogadhatatlan, ha 35–40 éves fiatalemberek nyugdíjasként hagyják el a pályát. Az érintettek tapasztalata szerint a „luxusnyugdíjas” és a „nyugger” jelző legalább tizennégy évig elkísérte őket. A kifejezések pontos forrását nem sikerült ellenőriznem, de tapasztalatból ismerem. A Knytv. 11. §-a ugyanakkor a keresetet is korlátozza (a minimálbér 18-szorosa fölött a folyósítás szünetel), miközben a levonás célja a munkára ösztönzés volt. Ez a „kettős szorítás”. Az érintettek beszámolói szerint a megbélyegzés a családokat és a közösségeket is elérte.
A tétel a költségvetéshez képest elenyésző. A csökkentés 2025-ben 10,4 milliárd forint volt. Ez a 2027-es kiadási főösszeg kb. 0,02%-a, a tervezett hiány kb. 0,2%-a. A nyugdíjas SZÉP-kártya évi 90 milliárd forintba kerül. Mivel a 2028-as megszüntetést a kormány már bejelentette, a kérés valódi többlete a 2027-es év előrehozása: becslésem szerint 8–9 milliárd forint. A teljes hátralévő költség a kifutásig kb. 40–50 milliárd forint (becslés, indexálás nélkül).
Válasz az ellenvetésekre. A kritikusok közteherviselésre és munkaösztönzésre hivatkoznak. A kormány a strasbourgi bíróságnak is az igazságosabb közteherviselést nevezte meg célként. A türelmetlenek válasza: a levonás a korhatárig tart, kb. 18 700 főt érint, a mai érintettek becslésem szerint mind 55 évnél idősebbek, „negyvenesekről” tehát már nem lehet beszélni.
A kockázat. A bejelentés nem törvény, a türelem pedig nem szerez határidőt. Ha a türelmesek tévednek, a veszteség végleges. Ha a türelmetlenek tévednek, legfeljebb egy ideig feszültebb a viszony. Egy demokráciában ez újabb sérelem nélkül, előfordul.
Amiben egyetértenek, és ami elválasztja őket
A két álláspont a sérelem tényében egyetért, az időhorizontban és a kockázat megítélésében tér el. Mindkét oldal elismeri, hogy a 2011-es átalakítás sérelmet okozott, hogy a kör zárt és fogy, és hogy a kormány a bejelentett lépésekkel elindult. Egyik sem akar konfliktust a kormánnyal.
A vita lényege tehát nem ténykérdés, hanem mérlegelés: mennyit ér egy év az érintettnek, és mennyire lehet bízni a bejelentés megvalósulásában.
Összegzés: türelem a hangnemben, türelmetlenség a határidőben
A két álláspont összeegyeztethető, ha a türelmet a hangnemre, a türelmetlenséget a határidőre vonatkoztatjuk. Magam a türelmetlenek oldalán állok, mert a bejelentés nem törvény, és minden elmúló év visszavonhatatlan az érintettek számára. A türelmesektől viszont azt tanulom, hogy a tárgyilagos, együttműködő hangnem a legerősebb eszköz.
Azonban amibe semmiféle módon nem kívánok önként belenyugodni, hogy a szolgálati nyugdíjamat soha ne kaphassam vissza.
Ezt a Tisza kormánynak is meg kell értenie. A szavazatomat megkapta. Nem volt sok választásom. Ők az Orbán rendszer lebontását vállalták. Az Orbán rendszer lebontásának számomra igen komoly része az, hogy a méltóságomat ez a kormány adja vissza! Egy oldalon állunk! Vegye figyelembe, hogy a morális érték, igen komolyan érinti azokat, akik 15-ik éve várják, hogy igazságot szolgáltassanak nekik.
Ez azt jelenti, hogy nem szólamot, hanem konkrét törvényi határidőt kell kérni: a jogállás helyreállítását és a 2027-es kezdést. Az érintettek egy része petícióban kéri a jogállás visszaállítását, és fenntartja egyéni jogait. A tárgyilagos kérés érdemi választ érdemel, mégpedig nem évekre szólót.
Végül: a méltóság nem kegy. A rehabilitáció az állam tartozásának törlesztése. Az állam jogfolytonos. A 2011-es döntés felelősségét ma az a kormány viseli, amelyik 2026. április 12-én kétharmados felhatalmazást kapott.
Források, becslések és ellenőrizendő adatok
Ami nem szerepel a dokumentumokban, azt a döntéshozónak kell ellenőriznie.
A törvényszövegek és a hivatalos adatok a szerző által fellelt dokumentumokból származnak, a sajtóforrásokat keresési találatok szövege alapján idézem, az oldalakat teljes egészében nem nyitottam meg. Sokáig tartott volna...
Törvények és hivatalos adatok
- 2011. évi CLXVII. törvény (Knytv.), a Jogtár 2026. január 1-jétől hatályos szövege
- 2015. évi XLII. törvény (Hszt.), a Jogtár 2026. október 1-jétől hatályos szövege
- közérdekű adatigénylésre adott válasz, ADATVP/1430-2/2026
Sajtóforrások
- A kormány eltörli a szolgálati járandóság bérplafonját és az szja-t (MTI, Adózóna)
- Magyar luxusnyugdíjas: csak mese a havi 240 ezer? (Pénzcentrum, 2011. március 31.)
- Szorul az adóhurok a nyugdíjas rendvédelmisek nyaka körül (Pénzcentrum, 2011. június 3.)
- Jönnek a nyugdíjperek (Pénzcentrum, 2011. július 5.)
- A Ház eldöntötte: megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak (Economx, 2011. november 29.)
- Nyugdíj helyett csökkentett járandóság (Adózóna)
- Szolgálati nyugdíjak: az Ab-hez fordul a Helsinki Bizottság (Adózóna)
- Benyújtották a 2027-es költségvetést (Economx, 2026. október 31.)
- Kármán András a 2027-es költségvetésről (444, 2026. október 20.)
- KSH-adatok a nyugdíjakról (Economx, 2025. április 12.)
- Itt a választás eredménye (Telex, 2026. április 18.)
Becslések (nem hivatalos számok)
- a halálozások száma: évente több száz fő
- a 2027-es előrehozás költsége: 8–9 milliárd forint
- a teljes hátralévő költség a kifutásig: 40–50 milliárd forint, indexálás nélkül
- az érintettek életkora: 55 év fölött
Ellenőrizendő
- a „bérplafon” azonosítása a Knytv. 11. §-ával
- a halálozások száma, az életkor szerinti megoszlás és az átlagos járandóság (adatigényléssel)
- a régi Hszt. (1996. évi XLIII.) szövege
- a „luxusnyugdíjas” és a „nyugger” kifejezések pontos forrása és időpontja
.png)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.