20250226 No gipsyes, no politics, yes to money!

 

Nem a cigányokra, nem a politikára, igen a pénzre!

Második rész, a pro…

Horváth Ferenc írása

2025.02.26.

Mottó újra: Kontra és aztán pro… A cigányok ideje, a választás. Nem pedig a szervezkedés.

Most jó messziről fogom kezdeni a védőbeszédemet!

Nemzetállamok versus birodalmak. Kezdjük, Otto von Bismarck-tól. Nem tudok és nem is akarok pontos lenni, mert akkor ez az egyébként is hosszú eszmefuttatás, egy egyetemi előadásanyag lenne, amit jó pénzért adnék elő egy jogi karon például, de érteni fogjátok, garantálom!

Szóval; a széthullott német kisfejedelemségek a politikai erőtérben nem igazán tudtak érvényesülni. Aztán jött egy porosz vezér, aki azt mondta, hogy rend, stabilitás, pontosság és hatékonyság legyen a németek sajátja, és amelyik német kisegység csatlakozni akar, azt testvérként fogadják be magukhoz, kivéve az osztrákokat, akik házasságok és diplomácia mentén szépen kiépítették a saját Birodalmukat.

A Porosz Birodalom világhírű lett. Önkéntes egységként alakult ki, a német nemzetállam. Az Osztrák Császárság, később a Habsburg Birodalom is szépen prosperált, mert bár a hódítás, mint diplomáciai siker jelen volt, megérte a Birodalomhoz tartozni. Bécsben volt a központ és az ipar, a cseh Prágában voltak az agytrösztök, az olaszoknál a művészetek, a kultúra alapjai, a magyaroknál az élelmiszergyártás némi feldolgozóiparral és minden egyéb kvázi autonóm területnek megvolt a maga profilja. 

Sarkítottam, de talán így érthetőbb.

Ezt az idilli állapotot bontja meg a röghöz kötés. Mert bár a felső rendek a mi szóhasználatunkkal birodalmi polgárok voltak, a jobbágyság szabad mozgása, földesúr-váltási lehetősége megszűnt. Mindez úgy, hogy hogy a Habsburgoknál az oktatás révén a német nyelv megtanulása minden területen kötelező volt. A fiúk többet tudtak az apjuknál, megnyílt egy világ, amit azonban csak a klérus részeként, vagy hivatalnokokként tudtak elérni. Ez csak akkor következhetett be, ha a földesúr, látván kiemelkedő tehetségüket, engedélyezte számukra. 

Most és itt jegyezzük meg, hogy a mesterember vagy zenész cigányok és általában a cigányok nem kötődtek annyira a földhöz, szabadabbak voltak a munkáik miatt. Így kerültek el a már ott lévő cigányokhoz, egy Habsburg házasság révén, még talán valamikor XVII-ik században pédául, Spanyolországba is.

Kossuth és Széchenyi levelezéséből lehet megérteni jól a 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszásságait. Széchenyi azzal érvelt, hogy a Habsburg Birodalom feje a magyar király is, egész jó munkamegosztást alkalmaznak a Birodalom autonóm egységei között. A közös nyelv elősegíti a népek együttműködését. A vezetés nem jó, de a Birodalom jól működik. 

Kossuth azonban megfertőződött a nemzetállam fogalmával és mivel ő köznemes volt, sokkal többet fordult meg olyan helyeken, ahol a német kötelező nyelv miatt sok magyar kisebbrendűnek érezte magát a saját hazájában. Ő egy teljesen önellátó magyar államot vizionált: ahol van ipar, kereskedelem, önálló nyelv, önálló külügy, hadügy, belügy és más, a független államra jellemző mutatók. 

Ami a visszásság ebben, hogy kérdés volt mit jelent magyarnak lenni! Az önálló állam megvalósításakor a felszabadulni vágyó, Habsburg fennhatóság alatt álló autonómiáknak a „mimagyar” nem akart és nem adott függetlenséget biztosítani. A magyar milíciák nem akarták ezt. Ez is lett a veszte.

Ki számított magyarnak Kossuth szerint: mindenki bárhol is él, és magyarnak érzi magát! Még nem radikalizálódott, még élt Széchenyi. Ebbe a magyarságtudatba beletartozott a Birodalom bármely cigánya is, ha azt nyilatkozta ki, hogy ő bizony magyarnak érzi magát, még ha a magyar nyelvet nem is ismerte. Nagyon sok magyar csak németül beszélt például. 

Csak egy Shakespeare-i félre, Trianon idején Budapest többsége németajkú volt hiába vallotta magát a nagytöbbség magyarnak! Nem volt követelmény a magyar anyanyelvűség.

Összegezzük: Kossuth nemzetállamában bárki, aki a Birodalom tagja volt és magyarnak vallotta magát, az a nemzet része volt.

Példák a cigány ember magyarságára. A szabadabb cigányok filozófiája mindig is minél jobban élés volt, ami az erősebb mellett állást eredményezte. Nem gondolták soha, hogy ők a lelküket feladták, hanem ez a politika a „hatalmasok hülyesége”, amiben nekik úgy sem jut valódi szerep, ők csak eltűrik azt, amit a törvényhozás eredményez.  Ma is ez az elv, békeidőben! Kihasználják a magyar politikai pártok táskás embereit, mindenkinek megígérnek mindent, aztán arra szavazatják a népet, akit a legerősebbnek gondolnak.

A Kossuth-követők a hazáért haltak, míg a Széchenyi követők, a hazáért éltek. Ugye milyen érdekes. Ergo békeidőben a kispályára szorított cigányokat nem igazán érdekli a nagypolitika eredménye, hiszen van azoknak sokkal jobb dolguk is, minthogy az ő problémáikat oldja meg. Ezért veszik el szenvtelen arccal a pénzt azoktól, akik ezzel akarják őket rábírni, hogy kire szavazzanak. Nem tudom bizonyítani (meg nem is akarom), de amikor én a Megoldás Mozgalom képviselőjelöltje voltam nagyon megütköztem azon, hogy egy településen tudtam, hogy ki a cigány vezető favoritja (nem én, hanem egy ellenzéki párt képviselője jó pénzért). És amikor megnéztem az eredményt be voltam ájulva, hogy a Fidesz-KDNP magasan vitte a pálmát. Alig többen szavaztak a vesztegető pártra, mint rám, akinek egy fillérje sem volt vesztegetni, csak egy üstnyi karjára való pénze a párttól a pártrendezvényre. Érdekes, nem. Nomármost, a Tisza Párt befogadja az ilyen embereket vakon.

Tudom, tudom! Mit kerestem én a Megoldás Mozgalomban. A válasz egyszerű: tetszett a programjuk. Nem volt saját cigánypártom, mert kivégezték. Érdekel a politika. Jó pénzt lehetett volna EP képviselőként keresni. Volt bennem ambíció. Tudok olyan jól beszélni magyarul, mint sok más politikus. Angolul jóal kevésbé, de nem is lett volna kötelező angolul szónokolnom, mint Topikának sem, de ő érezte magában az erőt! A hülye!  Mit akarhat mást egy cigány? Egy ajánló összehozott velük. Stratégiákat beszéltünk át, és jó érzékkel csökkentették a büdzsémet a politikai gyűlésekre, amivel nagy eredményt már nem is várhattam magamtól. Azért több mint 30 településen etettem meg a szegény embereket. Baj? Igaz, hogy sokan le voltak tiltva és csak a végén jöttek a fazekakkal, amikor én már indulófélben voltam.  Tény, hogy a fideszes Sztojka Attila működését a szolga CiköSz-el, semmiképpen nem tudtam volna űberelni. Volt nekik pénz, paripa, fegyver meg amit akartok. Hej, ha a Huszártelep kábítószeresei beszélni mernének, lehet, hogy jobb lenne a világ. A nem kimondott élt szerintem elérték. A CiKöSz - banda elvitte az országban a kispályát és közben csinált egy EP képviselőt a Fidesznek. Win-win helyzet. No, meg is tagadtam minden barátomat és ismerősömet, aki CiKöSz-ös szolga lett. Végleg. A tisztességben nem ismerek középutat! Buktam akkorát, mint a Rottenbiller, de nem baj, az elveimet hirdettem, de nem volt kiknek, mert a cigány olyan, amilyenné tették őket.

Megint egy összegzés: A magyar cigányok többsége hülyeségnek, úri passiónak tartja a nagypolitikát, amihez igazából köze nincs. És tény, hogy közük nincs hozzá, hisz nincs befolyásuk egy dekányi se rá. Azonban támogatót keresni a kispályás roma nemzetiségi miafenéhez, az már más kérdés. És, akkor még nem beszéltem a folyamatosan Fidesz-támogatott támogatóról, aki viszi nekik a használt ruhát, a bútort, az élelmet erőemberként egész évben azért, hogy tudják, kire kell szavazni.

Egy utolsó gondolat és most fogjátok megérteni, hogy mit jelent a magyar cigány lét! Békeidőben játszanak, üzletelnek, pénzt, támogatót keresnek a magyar cigányok a választások idején, nem érzik sajátjuknak a tőlük tényleg távol álló nagypolitikát, ahol a szereplők mind lenézik őket. Akkor legalább fizessék meg.  Most pedig figyeljetek! A legnagyobb veszélyben, a vészkorszakok és háborúk idején azonban valami megváltozik bennünk. Amikor igazán fenyegetve érzi magát a cigány, amikor a magyarok vannak nagy bajban, akkor előjön belőlük a h’abiszti! Tudják, hogy hova tartoznak és simán az életüket adják a magyar hazájukért. Mondok példákat: Magyar honban az egri vár ostroma, Sárközi, Marosvásárhely Puczi Béla, Olaszországban az olasz hazához tartozásra példaként Garibaldi a „partizán” cigány, aki békeidőben nem érzete magát olasznak. A török időkben a legjobb kémek voltak. Ez, most is így van. Ha nagy baj van, a lenézett, anyaország nélküli cigánynak, a megvetett cigánynak ugyanúgy hazája az a hon, amit Magyarországnak hívnak, mint nektek, akik most azon évődtök aljasul, hogy a félelemkeltő tolvaj Orbán Viktor cigány. Mert nektek mindig kell bűnbak, mindig kell hibás, mert ti vagytok a magyarok. De rá se rántsatok, ha kell meghalunk a közös hazáért veletek együtt is, mert a haza az a miénk is, abban nincs apelláta, ha szeretnétek, ha nem, és mégis csak a ti cigányaitok vagyunk!

Ha olyannyira ragaszkodtok a környező országok magyarjainak politikai képviseletéhez, nem lenne egyszerűbb, ha nem gátolnátok a magyar cigány identitáspolitikát itthon? Szerintem békeidőben jobban járnátok és lássátok be: Magyarország népességének egytizede ma már biztosan cigány! Illene viszonyulnotok, nem?!

Na, csá csumi, helló!