Misikém! Lehet, hogy itt az első komoly ügyetek! Most generálom nektek! Én nem vagyok már sem ilyen, sem olyan jogvédő… Tiétek a pálya!
Publicisztika –
Horváth Ferenc
2026.07.26.
Van egy pillanat, amikor egy jogásznak félre kell állnia, és át kell adnia a terepet azoknak, akiknek ez immár a napi munkájuk. Nekem ez a pillanat most jött el. Nem azért, mert nem érdekel többé, hogy Magyarországon ki kit lakoltat ki, ki kit néz le egy kamera előtt, és ki bújik jogásznak öltözve egy taktikai mellény mögé — hanem azért, mert van már, akinek ez a dolga, akinek erre kifejezetten mandátuma, apparátusa és — mint kiderült — a saját tiszteletdíjából finanszírozott jogvédő irodája is van. Dancs Mihálynak, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata frissen megválasztott elnökének címzem hát ezt az írást, és vele együtt mindenkinek, akit érdekel, mi történik valójában, amikor egy videós “akciócsoport” jogot szolgáltat ott, ahol az állam — állítása szerint — nem ér rá.
Misikém, itt az első ügyetek. Nem díszcsomagolva, hanem úgy, ahogy egy jogásznak illik átadni: tényekkel, forrásokkal, és ahol nincs forrás, ott őszintén megmondva, hogy az már az én véleményem.
1. Mikor és milyen céllal indultak
A Bűnvadászok nem előzmény nélkül jelentek meg a magyar közéletben. Az első akciót még 2025 februárjában videózták le, és a felvételt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének saját YouTube-csatornájára töltötték fel, „Majdnem megkéseltek minket!” címmel — ez a videó azóta 1,2 millió megtekintésnél jár. Az önálló Bűnvadászok-csatorna bemutatkozó videója 2025. február 22-én jelent meg, a csapatot Bartal András, a Mi Hazánk XV. kerületi önkormányzati képviselője és a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője szervezte meg.
A hivatalosan hangoztatott cél Bartal András szavaival: „azt fogja bizonyítani, hogy a bűnözőket, a tudatosan törvényeket sértőket, kreatív módszerekkel, törvényes úton semlegesíteni lehet, és pillanatok alatt rendet lehetne teremteni az egész országban, ha lenne a kormány részéről ilyen politikai szándék, de sajnos nincs.” Ezt a narratívát a csoport azóta is következetesen tartja: ők nem politikai szereplők, hanem egy „lakossági szolgáltatást” nyújtó, ingyenesen dolgozó civil kezdeményezés, amely ott lép be, ahol az állam üresen hagyja a terepet.
A gyakorlat — mint az alábbi esetelemzésekből kiderül — ennél jóval árnyaltabb képet mutat.
2. A magyar jogrend lassú, és bizony pénzbe kerül
Ez az egyetlen pont, amit senki nem vitat komolyan — sem a Bűnvadászok kritikusai, sem a támogatói. Egy birtokvédelmi eljárás jegyző előtt hetekig-hónapokig tarthat, egy kiürítési/kilakoltatási polgári per bírósági szakasza hónapoktól évekig, a végrehajtási szakasz pedig ehhez képest újabb hónapokat tehet hozzá. Mindeközben az ügyvédi, illetékköltségek, szakértői díjak könnyen elérhetik azt a nagyságrendet, amit egy átlagos ingatlantulajdonos — pláne egy vidéki kisvárosban élő — nem tud, vagy nem akar előteremteni.
Ez a valós probléma az, ami táptalajt ad a Bűnvadászok-jelenségnek. Ezt nem lehet, és nem is szabad letagadni egy erről szóló cikkben.
3. A sértetti-jogosulti közrehatás — amit senki nem kérdez meg
Itt egy olyan területre lépünk, ahol nincsenek kemény adataim, csak jogászi gyanúm, amit kérdésként teszek fel, nem állításként.
Minden egyes dokumentált esetben az derül ki a Bűnvadászok saját videóiból, hogy a „bitorló” hónapokig, néha évekig ott tartózkodott, mielőtt bárki „hazafi” megjelent volna a helyszínen. Felmerül a kérdés: vajon minden esetben tisztán, dokumentáltan jogellenes volt-e a bennlakás kezdete? Nem fordulhatott-e elő, hogy a tulajdonos maga is szabálytalanul, írott szerződés nélkül, esetleg „zsebszerződéssel” adta bérbe az ingatlant, majd amikor a viszony megromlott (nemfizetés, vitás elszámolás), utólag próbálta „bitorlóvá” minősíteni a másik felet, hogy jogcím nélkül, gyorsan megszabaduljon tőle?
Ezt egyetlen konkrét ügyben sem tudom bizonyítani — de kérdésként fontos feltenni, mert alapvetően átírja a „gonosz bitorló kontra ártatlan tulajdonos” leegyszerűsített narratívát, amit a Bűnvadászok videói sugallnak.
4. Az adózás kérdése — ez már kifejezetten a saját véleményem
Ezt a részt szándékosan első személyben írom, mert ez nem tényállítás, hanem az én gyanúm, amit a nyilvánosan elérhető információk alapján fogalmazok meg.
A gyöngyösi Duranda-ügyben, ahol állítólag drogfogyasztók, drogosok tartózkodtak — hónapokon, sőt egy korábbi felszólítás óta éveken át. Én azt gondolom: ha valaki hagyja, hogy az ingatlanát ilyen hosszú ideig, nyilvánvalóan problémás bérlők használják anélkül, hogy hivatalos úton (jegyző, bíróság, rendőrség) lépne, annak general nem a „Teréz anya-effektus”, azaz a végtelen türelem az oka. Sokkal inkább az én feltételezésem szerint az, hogy:
• vagy hatalmas összeget fizettek ki előre készpénzben, amit a tulajdonos nem akar hivatalosan elszámolni,
• vagy valamiféle egyéb, el nem számolt pénzügyi vita húzódik a háttérben, amit a tulajdonos maga sem szeretne bíróság elé vinni, mert ott neki is felelnie kellene.
Jó lenne látni azt a bérleti szerződést, amit — ha valaha hivatalos helyen (adóhatóság, bíróság, ügyészség) fel kellene mutatni — talán elő sem tudnának keríteni, mert soha nem is létezett írott, bejelentett formában. Ez az én véleményem, nem állítás — de a kérdés jogosan feltehető, és szerintem fel is kell tenni.
Van azonban egy eset, ahol ez a gyanú nem is csak az én magánvéleményem: a kispesti ügyben (2025 áprilisa, “Bűnvadászok 8.” epizód), ahol végül a rendőrség a Bűnvadászokat és a lakástulajdonost is előállította. A Bűnvadászok az ingatlan tulajdonosát, Petrovicsné Nagy Mariannt “jólelkű családanyaként” mutatták be, akinek a családi házát több mint másfél éve, rezsifizetés nélkül bitorolták “zűrös alakok”. A polkorrekt.com 2025. május 4-i cikke szerint azonban a valóság ennél jóval bonyolultabb: ugyanez a tulajdonos már hat évvel korábban, 2019-ben is “megütötte a bokáját”, amikor mindenféle írásos szerződés és biztosíték nélkül adta ki az ingatlant — akkor nagyüzemben, tucatnyi vendégmunkásnak. A Kispesti Polgármesteri Hivatal egy dokumentuma szerint továbbá a “határozat 1. kötelezettje”, P. Attila (a család egy tagja) pszichiátriai kezelés alatt állt, és a szomszédok arról számoltak be, hogy kábítószerezik, alkoholista, és megfenyegette a családot: ha kijön a kórházból, megöli őket, a szomszédok házát pedig felgyújtja. A cikk azt is felveti, hogy a videóban beazonosított tulajdonos időközben talán már nem is Petrovicsné, hanem a lánya.
Vagyis: itt nem egyszerű “Teréz anya-effektusról” volt szó — egy hosszú, dokumentáltan zilált, jogilag rendezetlen családi-vagyoni helyzet állt a “kedves, magára hagyott családanya” narratíva mögött, amit a Bűnvadászok videója egyáltalán nem mutatott meg. Pontosan ez az a fajta ügy, ahol egy alapos nyomozás — tanúkihallgatás, szembesítés, a korábbi, 2019-es bérbeadási gyakorlat és az esetleges tulajdonosváltás tisztázása — gyorsan más megvilágításba helyezné az egészet. Nem kizárt, hogy hasonló, fel nem tárt előtörténet más esetekben (így akár a durandai ügyben) is meghúzódik — ott erre konkrét nyilvános forrást nem találtam, ez már valóban csak feltételezés a részemről.
5. Az eljárási státusz — itt egy fontos pontosítás szükséges
Az eredeti feltevésemmel ellentétben nem igaz, hogy a Bűnvadászok ügyében soha, sehol nem indult volna nyomozati cselekmény. 2025 áprilisában Kispesten (Budapest XIX. kerület) a rendőrség kilenc főt állított elő egy bejelentés nyomán: nyolcukat csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, egy főt pedig kábítószer birtoklása vétség gyanújával hallgattak ki gyanúsítottként. Ez tényleges, dokumentált nyomozati cselekmény volt — csak a további sorsáról (folytatódott-e, megszűnt-e, vádemelés történt-e) nincs semmilyen nyilvános információ.
Amit viszont megerősíthetek: a 2026 februárjában felröppent „hivatalos ügyészségi eljárás” híre, illetve a 2026 júliusi „ombudsmani vizsgálat” híre egyaránt ugyanattól az egy feljelentőtől, Ferenczik József egyéni vállalkozótól származó, a Nemzeti Közleménytáron keresztül önállóan közzétett sajtóközlemény — nem az ügyészség vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala saját, önálló megerősítése. Az ombudsmani állásfoglalás egyébként sem büntetőeljárás: az csupán a rendőrség jövőbeni helyszíni magatartását szabályozó ajánlás, ami önmagában nem generál büntetőeljárást sem a Bűnvadászok, sem a velük — enyhén szólva — együttműködő rendőrök ellen.
Összegezve: volt már nyomozati cselekmény (Kispest, 2025 április), de érdemi, nyilvánosan követhető, lezárt büntetőeljárásról — sem elmarasztaló, sem felmentő ítéletről — jelenleg nincs tudomásunk.
Misikém, ezért neked címzem
Az Magyarországi Romák Országos Önkörmányzata (MROÖ) három hete nyitotta meg az első jogvédő irodáit Budapesten, Miskolcon és Pécsen — abból a tiszteletdíjból, amiről Ön lemondott a közösség javára. Az irodák hivatalos feladatkörébe kifejezetten beletartozik a gyűlölet-bűncselekmények, a gyűlöletbeszéd, a zaklatás és a lakhatással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés kezelése. Nos, Misikém — nehéz lenne pontosabban ráillő első ügyet találni, mint a Bűnvadászok tevékenysége. Az alábbi esetelemzésekben minden megvan, amire egy irodának szüksége lehet a munka megkezdéséhez.
7. Amit én ehhez hozzá tudok tenni
Hogy ne csak munkát adjak másoknak, elkészítettem egy jogi mankót is
segítségként: a lenti esetelemzések pontosan azonosítják az egyes akciókban
felmerülő bűncselekménytípusokat, a felelősség lehetséges megoszlását a
résztvevők között, és az eljárásjogi buktatókat (mentelmi jog, bizonyítási
kérdések).
Ha kell, szívesen dolgozom ki az ennél tovább menő, rendszerszintű
megoldási javaslatokat is — olyan jogszabályi hiányosságok pótlására, amelyek
ma teret adnak az ehhez hasonló „önjelölt igazságszolgáltatásnak” —, ha valaki
megkeres és megbíz vele. Ez nem szégyen egy jogásztól — ez szakma.
8. Konkrét esetelemzések
Újpest, Károlyi István utca — közös képviselő színlelt bérleti szerződésre hivatkozva kéri fel a Bűnvadászokat egy mosókonyha/sufni „kiürítésére”; a jogi elemzés szerint felmerül a hamis magánokirat felhasználása, hűtlen kezelés, minősített magánlaksértés, önbíráskodás és rongálás halmazata.
Gyöngyös, Duranda — kerítés önkényes bontása, majd a tető magánszemélyek általi „életveszélyessé” nyilvánítása és bontásának megkezdése lakott épületen, miközben a helyszínre érkező rendőr tétlenül asszisztál. Itt dokumentáltan részt vett Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke és 2022 óta (2026-ban újraválasztott) országgyűlési képviselője — saját videós anyaguk szerint „lakossági bejelentés alapján” kereste fel a helyszínt. Anyagi jogilag ugyanúgy felelne, mint bárki más résztvevő, de eljárásjogilag a mentelmi jog (sérthetetlenség) védi: ellene büntetőeljárás csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indulhat.
Budapest, peremkerület — garázs–műhely–udvar — lejárt bérleti jogviszony esetén a fellépő csapat egy része rendvédelmi szervekre hasonlító felszerelésben („Beavatkozó egység” felirat, golyóálló mellény), más esetekben nyilaskeresztre hasonlító öltözetben, karjelzéssel jelenik meg — utóbbi az önkényuralmi jelkép használatának (Btk. 335.§) gyanúját is felveti.
Budapest, külső peremkerület — panellakás — szívességi lakáshasználó rokon elleni, nem fizikai erőszakkal, hanem tartós háborgatással (éjszakai jelenlét, munkáltató értesítése) végrehajtott „kiszorítás” — ez inkább zaklatás (Btk. 222.§), mint magánlaksértés.
A „jogászunk”, Dabasi Tamás — Bartal András saját szavai szerint minden akció előfeltétele, hogy „a jogászunk, Dabasi Tamás” átnézze az ügyet (Magyar Jelen, Tölgyesi Tibor interjúja, 2025. október 23.). Dabasi Tamás korábban a devizahiteles/végrehajtás-ellenes mozgalomban, a Fehér Kéményseprők elnökeként szerzett ismertséget — jogi diplomára vagy ügyvédi kamarai tagságra utaló adatot azonban nem találtunk. Ha ez így igazolódik, a nyilvános „jogászunk” megjelölés megtévesztésre alkalmas szakmai látszatkeltésnek minősülhet, ami tovább erősíti a megfélemlítő hatást minden érintett akciónál.
9. Egy kis politika a végére
Ez a szakasz kifejezetten az én véleményem, nem bizonyított tény.
Meggyőződésem, hogy a jelenlegi hatalmi berendezkedést — amit én magamban csak Orbán-maffiának hívok — ezek az esetek soha nem érdekelték igazán. A Mi Hazánk politikailag pontosan ebből az űrből tudta felfuttatni magát befutó parlamenti helyzetbe: a Bűnvadászok-jelenség show-ja, a milliós nézettségek, a „mi megoldjuk, amit az állam nem” narratíva egyenes politikai tőke volt számukra.
A kállói esetnél ez a mintázat számomra különösen jól érzékelhető volt. 2026. március 13-án, egy pénteki napon a Bűnvadászok és a Mi Hazánk kisbusza Kállóra érkezett, ahol a helyszínen a Mi Hazánk beszámolója szerint a helyiek körülvették és megfenyegették az érkezőket, köztük a később a helyszínre érő Dócs Dávid országgyűlési képviselőt is. A Bűnvadászok megjelenése miatt felháborodottságot színlelő cigányok egy csoportja sokakat bevont a játszmába. Aztán a hangadók néhány nap múlva — pontosan öt nappal később, 2026. március 18-án — már drogkereskedelemmel meggyanúsítva őrizetbe is lettek véve: a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság közel száz rendőr és büntetés-végrehajtási munkatárs bevetésével számolta fel a kállói Makó családhoz köthető, börtönökbe kábítószert csempésző bűnszövetséget, és a család vezetőjéről, a médiában „Lyuki” néven ismert férfiról a sajtó kifejezetten megírta, hogy ő volt az egyik hangadója a Mi Hazánk aktivistái elleni márciusi támadásnak. A nyomozók szerint az akció „több hónapja folytatott nyomozás eredménye” volt — ezt a hivatalos verziót tisztesség okán ide kell írnom.
De hogy az időzítés — öt nap a konfliktus és a lekapcsolás között — ha véletlen volt, akkor egy isteni csoda, ha pedig nem volt véletlen, akkor egy tökéletes politikai összejátszás két induló párt között. Ezt nem tudom dokumentumokkal alátámasztani — ez az én gyanúm, a helyszíni történések alapján.
10. A bitorlók is feljelenthetnek — van-e gerincük a Bűnvadászoknak?
Fontos zárógondolat, hogy a „bűnt” elkövető, kilakoltatott bitorlók maguk is komoly feljelentéseket tehetnek — ez, mint korábban részleteztem, nem tilos, sőt kifejezetten erős jogi pozícióból tehető meg, hiszen a jogcím hiánya nem zárja ki a birtokvédelmet vagy a személyiségi jogi védelmet. És itt jön a csavar: maguk a Bűnvadászok videói szolgáltatják hozzá a bizonyítékot — mindent felvesznek, mindent nyilvánosságra hoznak. Ha lenne bennük annyi tartás, nem törölnék ezeket a felvételeket a saját csatornájukról, amikor esetleg kellemetlenné válnak számukra. Vajon van-e gerincük?
11. Végszó Magyar Péterhez
Remélem, hogy a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter is eljut arra a felismerésre, hogy a békés egymás mellett élés záloga a cigány-magyar megbékélés és a pontos, ma hiányos jogszabályi keretek megteremtése — mert ez a hiányosság ma kétszeresen is kedvez: egyrészt azoknak a cigány elkövetőknek, akikkel szemben nincs gyors, arányos jogérvényesítés, másrészt — pontosan emiatt — az őket gyűlölő, az ő hátukon a parlamentbe bejutó Mi Hazánknak, és annak a „végrehajtói karnak”, amit Bűnvadászok néven ismerünk.
Cikk-szemszögből ez az igazi csavar: az érdemi, tényleges jogorvoslat (feljelentés + polgári per a bitorló ellen) mindvégig rendelkezésre állt volna – csak lassabb, macerásabb, papírmunka-igényesebb, mint egy videós akció. A Bűnvadászok tehát nem egy jogi vákuumot töltöttek be, hanem egy kényelmi hiányt – ez pontosan az a különbség, ami miatt a „gyors, hatékony igazságszolgáltatás” narratíva jogilag megbicsaklik.
Horváth Ferenc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzéseik során az emberi méltóságot tartsák tiszteletben! Ha erre nem fognak figyelmet fordítani, én sem fogok önökre.